A Nemzeti Választási Bizottság
209/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Dorosz Dávid (a továbbiakban: Beadványozó1) egyéni képviselőjelölt és Varga Zoltán Péter (a továbbiakban: Beadványozó2) képviselőjelölt által benyújtott fellebbezések tárgyában – 7 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Pest Megye 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 22/2022. (III.21.) számú határozatát a jelen határozatban foglalt indokolással hagyja helyben.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Nagy Attila (a továbbiakban: Kifogástevő) magánszemély 2022. március 21-én 10 óra 48 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Pest Megye 05. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. § alapján.
[2] Kifogásában előadta, hogy Tuzson Bence, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek jogerősen nyilvántartásba vett közös képviselőjelöltje 2022. március 17. napján a fóti Apponyi Franciska Óvodában úgynevezett „Ovi-Sport” pályát adott át dr. Vass György polgármesterrel közösen.
[3] Előadta, hogy Tuzson Bence az erről szóló tudósítást és képeket ugyanezen napon feltöltötte hivatalos Facebook közösségi oldalára. Hivatkozott arra továbbá, hogy Tuzson Bence a bejegyzéshez összesen kilenc képet csatolt, a kilenc képből hat képen látható más személyekkel együtt, öt képen láthatóak az óvodába járó gyerekek és két olyan kép került csatolásra, amelyen Tuzson Bence gyerekekkel együtt látható. Előadta, hogy a bejegyzés Tuzson Bence közösségi oldalán a mai napig elérhető.
[4] Idézte a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nktv.) 24. § (3) bekezdését, amelynek értelmében a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. Idézte továbbá az Nkt. 4. § 10. pontját, amely szerint gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt.
[5] Előadta továbbá, hogy a Fót Infó elnevezésű hírportál – amely Fót Város Hivatalos Online Magazinja – 2022. március 17-i tudósítása szerint az „Ovi-Sport” pálya átadására aznap délelőtt került sor, így a felvételek is március 17-e délelőtt készültek. Ennek alapján Kifogástevő szerint nyilvánvaló, hogy az eseményre az óvodai felügyelet keretében került sor.
[6] Kifogástevő álláspontja szerint azáltal, hogy az eseményről készült képek és tudósítás Tuzson Bence képviselőjelöltnek a 41 ezer követővel rendelkező közösségi oldalán jelent meg, ezzel pedig bármely választópolgár által megismerhetővé vált és Tuzson Bencét a választási kampány időszakában alapvetően pozitív színben jeleníti meg, alkalmas a választópolgári akarat befolyásolására.
[7] Hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 605/2018. számú határozatára, amelyben a Bizottság megállapította az Nkt. 24. § (3) bekezdésének sérelmét, illetve hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.606/2019/4. számú határozatára.
[8] Kifogástevő meglátása szerint kétségtelen, hogy az óvodában, az óvodai felügyelet keretében egy kampányeseményre került sor, ami a képmáshoz való jog sérelmének megállapítása nélkül is alkalmas lehet a Ve. alapelvi sérelmének megállapítására, amely kapcsán hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 605/2018. számú határozatára.
[9] Álláspontja szerint a választói akarat befolyásolásának megvalósulását és annak szándékát külön erősíti, hogy a Tuzson Bence által közzétett Facebook bejegyzéshez magánszemélyek mellett a választókerületben és országosan is ismert kormánypárti politikusok is hozzászóltak, több hozzászólás pedig kifejezetten a jelölő szervezet országgyűlési választáson történő támogatását fejezte ki.
[10] Előadta, hogy a jogsértés a nyilvánosságra kerüléssel, illetve annak folyamatos fennállásával valósult meg, mivel a sérelmezett bejegyzés kifogás benyújtásának időpontjában is látható volt Tuzson Bence Facebook oldalán, így Kifogástevő meglátása szerint a kifogás benyújtása határidőben történt.
[11] Kifogásához mellékelt 11 fényképet, amelyeken a kifogással sérelmezett Facebook bejegyzésről készített képernyőfelvételek láthatóak, valamint csatolta a Fót Infó elnevezésű, Fót Város hivatalos online magazinját pdf formátumban, amelyben tudósítás olvasható Tuzson Bence képviselőjelölt kifogással sérelmezett tevékenységéről.
[12] Mindezekre tekintettel arra kérte az OEVB-t, állapítsa meg, hogy Tuzson Bence megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket és az Nkt. 24. § (3) bekezdését azzal, hogy kampányidőszakban egy óvodában tett látogatást és arról közösségi oldalán fényképeket tett közzé. Kérte továbbá, hogy az OEVB tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől és szólítsa fel a felvételek eltávolítására a közösségi oldaláról, valamint mérlegelje bírság kiszabását is.
[13] Az OEVB a 22/2022. (III.21.) számú határozatával a kifogást elutasította.
[14] Határozatának szűkkörű indokolásában rögzítette, hogy Kifogástevő a Ve. 208. §-a szerint jogosult volt a kifogás benyújtására, kifogása határidőben került benyújtásra, továbbá megfelelt a Ve. 212. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek, így az OEVB a kifogásban leírtakat érdemben is megvizsgálta. Az OEVB megállapította, hogy a kifogás nem alapos, ugyanis a Kifogástevő által becsatolt képernyőfelvétel alapján egyértelműen megállapítható, hogy a dokumentumok Tuzson Bence képviselőjelölt Facebook oldalán szereplő bejegyzésből származnak.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[15] Beadványozó1 2022. március 24-én 15 óra 45 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 22/2022. (III. 21.) számú határozatával szemben.
[16] Az érintettség körében előadta, hogy a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, az LMP – Magyarország Zöld Pártja, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezeteknek, Pest megye 5. számú választókerületében nyilvántartásba vett egyéni képviselőjelöltje, ekként pedig közvetlenül is érdekelt a választókerületben a választásra vonatkozó szabályok betartásában.
[17] Beadványozó1 fellebbezésének indokaként előadta, hogy a kifogást az OEVB gyakorlatilag mindenfajta indokolás nélkül utasította el. Kifejtette, hogy a szóban forgó határozat indokolásának túlnyomó része a kifogás tartalmának ismertetéséből áll, majd ezt követően az OEVB az érdemi indokolásában csupán az alábbiakat rögzítette: „Az OEVB. megállapította, hogy a kifogás nem alapos. Az OEVB. a Ve. 214. §-a szerint a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázta a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Az OEVB. szerint a kifogást tevő által becsatolt számítógépes képernyőfelvétel alapján egyértelműen megállapítható, hogy a dokumentumok Tuzson Bence képviselő-jelölt Facebook-oldalán szereplő bejegyzésekből származnak.”
[18] Beadványozó hozzáfűzte, hogy fentieken túl a határozat semmilyen érdemi indokolást nem tartalmaz. Majd részletesen ismertette, hogy meglátása szerint a határozat nem tartalmazza a Ve. 46. § d) pontjának da) alpontjában foglaltak szerint a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat; nem tartalmazza a db) alpont szerint a felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait; valamint nem tartalmazza a dc) alpont szerint a mérlegelési jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben szerepet játszó szempontokat és tényeket sem.
[19] Mindezek alapján megítélése szerint a határozat sérti a Ve. 46. § d) pontjában foglalt da), db) és dc) alpontjait. Beadványozó1 érvelése szerint az OEVB határozata azáltal, hogy már a határozat törvényes kellékeinek látszatára sem figyel, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjait is sérti.
[20] Mindezekre figyelemmel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB sérelmezett határozatát változtassa meg és a kifogásnak adjon helyt.
[21] Beadványozó2 2022. március 24-én 15 óra 47 perckor elektronikus úton ugyancsak fellebbezést nyújtott be az OEVB 22/2022. (III. 21.) számú határozatával szemben.
[22] Fellebbezésében érintettségének alátámasztásaként egyészt hivatkozott arra, hogy a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, az LMP – Magyarország Zöld Pártja, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt jelölő szervezeteknek (a továbbiakban: közös lista) a Nemzeti Választási Bizottság által 99/2022. számú határozattal nyilvántartásba vett közös pártlistáján szereplő képviselőjelölt. A közös pártlistára Pest megye 5. számú választókerületében szavazni lehet. Fentiek alapján álláspontja szerint közvetlenül is érdekelt a választókerületben a választásra vonatkozó szabályok betartásában.
[23] Beadványozó2 fellebbezése tartalmában szinte teljes mértékben megegyezik Beadványozó1 fellebbezésében leírtakkal. Beadványozó2 ezeken túl azonban még azt is előadta, hogy meglátása szerint az OEVB. jelen választási eljárásban benyújtott kifogásokkal kapcsolatban elfogadott határozatainak indokolásai eddig sem tengtek túl az érvektől, azonban álláspontja szerint a szóban forgó határozat már olyan mértékben veszi semmibe a Ve.-nek a határozatokra vonatkozó alapvető szabályait, hogy az véleménye szerint már az OEVB legalapvetőbb alkalmassága kérdésének felvetését is jogossá teszi. Hozzáfűzte, hogy véleménye szerint az OEVB kifogások elbírálásával kapcsolatos tevékenysége jelen határozatban már mindenfajta törvényességet nélkülöz.
[24] Beadványozó2 is kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB sérelmezett határozatát változtassa meg és a kifogásnak adjon helyt. Emellett kérte továbbá, hogy – miután a körülményekből felmerül a gyanúja annak, hogy a Pest Megyei 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) elmulasztotta a Ve. 75. § (1) bekezdés e) pontja alapján az OEVB tagjainak oktatását, az NVB a Ve. 242. § (1) bekezdés e) pontja alapján határidő tűzése mellett utasítsa az OEVI-t az OEVB tagjainak oktatására.
[25] Az OEVB Beadványozó1 és Beadványozó2 fellebbezését és az ügy előzményiratait 2022. március 24-én 16 óra 50 perckor terjesztette fel a Nemzeti választási Bizottsághoz.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[26] A fellebbezés az eljárásjogi kérdésben alapos, az ügy érdemében alaptalan.
[27] A Ve. 230/A. §-ában rögzített szabályra tekintettel, mivel a fellebbezések az OEVB ugyanazon határozatával szemben kerültek benyújtásra, a Nemzeti Választási Bizottság azokat egy eljárásban bírálja el.
[28] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[29] A Bizottság elfogadta Beadványozóknak az érintettségük igazolására vonatkozó érvelését.
[30] A Bizottság egyetért Kifogástevőnek a kifogás-benyújtási határidő megtartottságára előadott indokolásával is.
[31] A Nemzeti Választási Bizottság maradéktalanul osztja Beadványozóknak a 22/2022. (III.21.) számú OEVB határozat indokolási kötelezettség elmulasztására vonatkozó érveit. Ezzel összefüggésben a Bizottság nyomatékosan felhívja az OEVB figyelmét, hogy a jövőben meghozott határozatai megszövegezése tegyen eleget indokolási kötelezettségének, mert a Ve. 46. § d) pontja, amely szerint a választási bizottság határozatának tartalmaznia kell az indokolást nem opcionális lehetőség, hanem törvényi kötelezettség. Nem elfogadható ugyanis az, hogy míg a kifogás benyújtójával szemben a megsérteni vélt jogszabályhely pontos megjelölése, a sérelmezett cselekmény bemutatása és e kettő közötti oksági kapcsolat kifejtése az elvárás –, mivel ennek hiányában az érdemi vizsgálat nélkül kerül elutasításra jogorvoslati kérelme –, addig a Ve. 14. § (1) bekezdése alapján jogvédő szerepet betöltő, a kifogás jogi megítélésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv csupán annyit rögzít határozatában, hogy a kifogásnak helyt ad vagy elutasítja. Annak azonban, hogy a kifogás alapján mégis milyen módon jutott erre a következtetésre, semmilyen indokát nem adja. Ez a magatartás különösen sérelmes annak fényében is, hogy fellebbezéshez való jog gyakorlása során a fellebbezőnek azt kellene bemutatnia, hogy milyen oknál fogva jogsértő az elsőfokú határozat. Ha azonban az nem tartalmaz semmilyen indokolást, akkor nincs mivel fellebbezőnek ütköztetni az érveit, ennél fogva pedig a jogorvoslathoz való joga is csorbát szenved. Emellett az OEVB azon eljárása, hogy indokolás nélkül hoz határozatot, a felettes választási szervvel, jelen esetben az NVB-vel szemben sem elfogadható, mivel a másodfokú eljárás keretében arra kényszeríti, hogy helyette végezze el az elmulasztott okfejtés bemutatását.
[32] Az Alkotmánybíróság a IV/647/2022. számú határozatában a tisztességes eljáráshoz való jog kapcsán fejtette ki, elsősorban a bíróságok tekintetében az indokolási kötelezettség tartalmával és terjedelmével kapcsolatos álláspontját, azonban a Bizottság álláspontja szerint az AB határozatnak elvi megállapítása a választási eljárásban jogorvoslati kérelmet elbíráló választási bizottságok számára is kötelezően alkalmazandó megállapításokat tartalmaz.
[33] Az Alkotmánybíróság az idézett határozatában az indokolási kötelezettség kapcsán rögzítette, hogy „[a]z eljárási törvény rendelkezéseire is figyelemmel, a tisztességes bírósági eljárás alkotmányos követelménye a bírói döntésekkel szemben azt a minimális elvárást mindenképpen megfogalmazza, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kellő alapossággal megvizsgálja, és ennek értékeléséről határozatában számot adjon. Ennek megítéléséhez az Alkotmánybíróság vizsgálja a jogvita természetét, az alkalmazandó eljárási törvény rendelkezéseit, a felek által az adott ügyben előterjesztett kérelmeket és észrevételeket, valamint az ügyben választ igénylő lényeges kérdéseket {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]–[34]}. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint a bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem a szubjektív elvárásaikat is kielégítő mélységű érvrendszer bemutatása {3107/2016. (V. 24.) AB határozat, Indokolás [38]; 30/2014. (IX. 30.) AB határozat, Indokolás [89]}. Az indokolási kötelezettség mindössze azt az elvárást támasztja a bírósággal szemben, hogy a döntés indokolásának az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre kell kiterjednie és nem minden egyes részletre {összefoglalóan lásd például: 18/2019. (VI. 12.) AB határozat, Indokolás [26]-[28]}”
[34] Mivel az OEVB bár a határozat rendelkező része szerint érdemben vizsgálta a kifogást, a határozat indokolása alapján az érdemi vizsgálat egyes elemei, tényezői és az azokhoz kapcsolódó jogi indokolás nem tűnik ki, az érvelést nélkülözi, ezért a másodfokú eljárás keretében a Nemzeti Választási Bizottságnak kellett kifejtenie a kifogás alapján az elutasítás indokait.
[35] A Bizottság rögzíti, hogy dr. Tuzson Bence egy időben több tisztséget visel, államtitkár, országgyűlési képviselő és egyben a választókerületben induló jelölt. A kifogás azonban kizárólag a képviselőjelölti minőségére hivatkozik, azonban a Bizottság megítélése szerint, a csatolt bizonyítékok alapján vizsgálni szükséges, hogy a sérelmezett tevékenységet valóban ebben a minőségében, vagy a másik, azaz az államtitkári illetve képviselői feladatellátás keretében végezte-e.
[36] Tuzson Bence a 2018. évi országgyűlési képviselő-választás eredményeképp, Pest Megye 05. számú országgyűlési egyéni választókerület megválasztott országgyűlési képviselője, egyben a 2/2020. (I. 06.) számú KE határozattal kinevezett Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára, továbbá a 2022. évi országgyűlési képviselők általános választásán Pest Megye 05. számú OEVB 1/2022. (II.14.) számú határozatával nyilvántartásba vett képviselőjelöltje.
[37] A felhívott Facebook bejegyzésben a következő szöveg olvasható: „Átadtuk a fóti Apponyi Franciska Óvoda új Ovi-Sport pályáját. Minden olyan fejlesztést megvalósítunk a körzetünkben, ami kicsik és nagyok mindennapi életét szebbé, jobbá teszi.”
[38] A tömören szövegezett bejegyzés általános alannyal megfogalmazott, többes szám első személyű kijelentés, tényközlés. Arra vonatkozóan, hogy az „átadtuk” és „megvalósítunk” igék valójában mely személyeket vagy szerveket fedik, a bejegyzés tartalmából nem derül ki. Az ugyanis értelmezhető többek között az önkormányzat-országgyűlési képviselő, vagy a kormány-önkormányzat-országgyűlési képviselő viszonylatban is.
[39] Tekintettel arra, hogy Tuzson Bence párhuzamosan több pozícióit is betölt, tehát egyszerre több minőségben is eljárhat egy átadó ünnepségen, mely minőségére vonatkozóan a Facebook bejegyzés utalást nem tartalmaz, a Bizottság a megalapozott határozathozatal érdekében szükségesnek tartja Tuzson Bence valamennyi betöltött tisztségét a kifogásolt cselekmény tükrében elemezni, ennélfogva a Bizottság kifogást elutasító határozata is tartalmilag több pilléren nyugszik.
[40] A Bizottság első lépésként azt tette vizsgálata tárgyává, hogy Tuzson Bence megnyilvánuló cselekménye, nevezetesen, hogy 2022. március 17. napján a fóti Apponyi Franciska Óvodában úgynevezett „Ovi-Sport” pályát adott át dr. Vass György polgármesterrel miként értékelhető kormányzati államtitkári minőségében.
[41] A Ve. 142. §-a szerint nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.
[42] A Bizottság ismételten utal arra, hogy dr. Tuzson Bence a 2/2020. (I. 06.) számú KE határozattal kinevezett Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkára.
[43] A Bizottság vizsgálati körébe vonta, hogy Tuzson Bence mint a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkáraként végzett tevékenysége tartozhat-e a Ve. 142. §-a szerinti kivételi körbe.
[44] Mindenekelőtt a Bizottság szükségesnek tartja rögzíteni, hogy annak elbírálása, hogy valamely cselekmény a Ve. 142. §-a szerint minősül-e, egyrészt a közlés tartalma, másrészt a cselekvő személye (szervi, illetve személyi hatály) határozza meg, e két komponens együttes értelmezésével alkalmazható a Ve. 142. §-a szerinti kivételszabály.
[45] Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként működik a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
[46] A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútumrendelet) 10. §-a alapján a miniszterelnök kabinetfőnöke a kormányzati kommunikáció megvalósítása tekintetében
a) felel az egységes kormányzati kommunikáció kialakításáért,
b) felel a kormányzati honlapok egységes szerkezetének és arculatának kialakításáért, fejlesztéséért, fenntartásáért és a tartalom kialakításáért,
c) koordinálja az egyes nemzeti identitást és patriotizmust erősítő kiemelt kormányzati kezdeményezéseket,
d) koordinálja az egyes közösségépítést erősítő kiemelt kormányzati kezdeményezéseket,
e) közreműködik az egyes kiemelt kormányzati rendezvények koncepciójának kidolgozásában.
[47] A Bizottság megállapítja, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda (1014 Budapest, Színház utca 1.) önálló jogi személyiséggel rendelkező, olyan költségvetési szerv, amely a Miniszterelnök politikai munkaszerveként működik. A Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásában szerepel, alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szervként az Országgyűlés került feltüntetésre.
[48] A Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2020. (I. 31.) MK utasítás (a továbbiakban: Szmsz) 1. számú mellékletének 38. §-a alapján megállapítható, hogy a kormányzati államtitkár
a) ellátja a miniszterelnök által meghatározott feladatokat,
b) az ágazatokat összehangoló politikai koordinációs tevékenysége keretében megvizsgálja, hogy az adott ágazati döntések összhangban vannak-e a kormányzati célkitűzésekkel,
c) koordinációs feladatai keretében jelzéssel él a miniszterelnök felé, hogy az előterjesztésekben a központi kormányzati elképzeléssel egyező intézkedés formálódik-e,
d) feladatai hatékony végrehajtása érdekében részt vesz a kormányüléseken, kabinetüléseken, folyamatosan figyelemmel kíséri a kormányzati döntéshozatalt.
[49] A Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkárának fentiekben bemutatott jogállásának részletes elemzése után a Bizottság rámutat, hogy álláspontja szerint az megfeleltethető a Ve. 142. § -a szerinti „állami szerv” fogalmának.
[50] A Ve. 142. §-ának az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 5. §-ával elfogadott, 2018. december 28-tól hatályos szövege értelmezését végezte el a Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésében. A módosított rendelkezés ugyanis a választási szervek mellett az Alkotmánybíróság, a bíróságok, helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályon alapuló tevékenységét vette ki a Ve. hatálya alól. A Kúria e rendelkezéssel összefüggésben a Kormány és tagjai tevékenységét vizsgálta a döntésében. Álláspontja szerint a „[e] szervek, (…) a hatalommegosztás rendszerében természetüknél fogva az Országgyűlés és a Kormány politikáját hajtják végre, ez a funkciójuk, ekként jogszabályban meghatározott feladataik jelentős részben szükségszerűen politikai jellegűek, politikai döntéseken alapulnak, és politikai mérlegelés által meghatározottak. Az így gyakorolt tevékenységek egy része olyan kormányzati tevékenység, amely nem csak jelen Ve. szabályai szerint, de eltérő rendelkezés hiányában mögöttes szabályként alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 4. § (4) bekezdés a) pontja szerint közigazgatási per tárgyai sem lehetnek épp azért, mert azok jogi kötöttsége igen csekély vagy egyáltalán nincs, tipikusan csak a feladatköri-hatásköri szabályokban jelenik meg. A kormányzati tevékenység körébe tartozó közigazgatási cselekmények (mint egy miniszter kommunikációja) – fő szabály szerint – szabad belátáson alapulnak, diszkrecionális és döntően politikai döntések, mely törvényességi kontroll tárgyai sem a Kp. általános szabályai, sem a jelenlegi Ve. szabályai – a Ve. 142. §-ának módosítása óta – alapján nem lehetnek.”
[51] A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza továbbá, hogy a Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésében megállapította, hogy „(…) a Ve.142.§-ának 2018. évi CXIII törvény 5. §-ával történt, 2018. december 28. napjától hatályos módosítását követően nem tartható fenn a továbbiakban a politikai pártok küzdelmében megkövetelt állam semlegességére vonatkozó kúriai joggyakorlat (Kvk.IV.37360/2014/2, BH 2014/12/397). Helyesen utalt ekként az NVB a már módosított szabályozás hatálya alatt az európai parlamenti választásokkal összefüggésben született Kvk.V. 37637/2019/6 számú kúriai ítéletre (lásd ezen ítélet 40. pontja), amely választáson már nem érvényesült az állami szervek semlegességének doktrínája.” {Indokolás [21]}
[52] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja az, hogy Tuzson Bence kifogás tárgyát képező tevékenysége a Ve. 142. §-a alapján állami szerv által végzett tevékenységnek minősül, ennélfogva nem a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység, ezért a Ve. alapelvei, így a kifogásban megjelölt 2. § (1) bekezdés c) és e) pontok megsértése sem állapítható meg. Ezen megállapítást a Bizottság arra tekintettel is teszi, hogy a kifogás nem tartalmaz olyan bizonyítékot, amely alapján megállapítható lenne, Tuzson Bence az átadó ünnepségen bármilyen módon is, a Ve. 141. §-ának megfeleltethető kampánytevékenységet folytatott volna, azaz megszólalásában utalt volna jelölti minőségére, vagy jelölő szervezeteire, a közelgő választásra. Az Nkt. 24. § (3) bekezdésének és ennél fogva a Ve. alapelveinek sérelme ugyanis csak abban az esetben lenne megállapítható, ha a kifogás, vagy a fellebbezés alapján bemutatott bizonyítékok alapján az lenne megállapítható, hogy Tuzson Bence a kifogás tárgyává tett rendezvényen államtitkári feladatköréből kilépve, azonosítható módon, a folyó választási eljáráshoz kapcsolódóan, a választópolgári akarat befolyásolását célzó tevékenységet folytatott volna. Fontos rögzíteni azt is, hogy az Nkt. sérelme kizárólag a helyszínen folytatott kampánytevékenység alapján valósulhat meg, a Facebookon folytatott tevékenység alapján nem. Ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne egy, a Facebookon eszközölt kampánytevékenységről megállapítani, hogy az a Ve. szabályait sérti, de az Nkt. sérelmét – ahogyan azt a jogszabály is rögzíti – csak a „nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén” lehet megvalósítani.
[53] E pillér körében – tekintettel arra, hogy Kifogástevő hivatkozza az Nkt. 24. § (3) bekezdését – a Bizottság rámutat a Kúria Kvk.II.39.258/2022/7. számú végzésének [37] pontjára, amely hasonló tényállású ügyben a következő megállapítást tette: „Az Nkt. 24. § (3) bekezdése körében a Kúria arra mutat rá, hogy a Jelölt a fentiek szerint kormányzati feladatait látta el, amikor államtitkárként a gimnázium diákjainak laptopokat adott át. Az Nkt. 24. § (3) bekezdés második fordulata deklarálja, hogy az alatt az idő alatt, amíg az iskola ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. A kormányzati tevékenység politikai jellege miatt helytelen lenne arra a következtetésre jutni, hogy állami szerv köznevelési intézményben tevékenységet nem végezhet. Ez a következtetés contra legem értelmezés lenne, mivel a Jelölt államtitkári, kormányzati feladata nem tekinthető a párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység ellátásának.”
[54] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást – ezen részében – a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
[55] A Nemzeti Választási Bizottság második lépésként, az indokolás második pilléreként azt tette vizsgálata tárgyává, hogy miként minősül Tuzson Bence tevékenysége akkor, ha nem kormányzati államtitkári minőségében, hanem országgyűlési képviselői tisztségében értékelné a Bizottság a tevékenységét, így az nem lenne megfeleltethető a Ve. 142. §-a szerinti kivételszabálynak. Erre az esetre nézve a Bizottság a következő érvelést fejti ki.
[56] A Bizottság a hasonló vizsgálódási szempontok okán jelen ügyben irányadónak tekinti az Alkotmánybíróság 3257/2019. (X. 30.) AB határozatában foglaltakat, amelyben a testület a 3154/2018. (V. 11.) AB határozatra visszautalva, az alábbiakat fogalmazta meg:
[57] „Egy polgármester vagy más önkormányzati képviselő kampányidőszakban is gyakorolhatja fennálló megbízatásából fakadó jogait, illetve teljesítheti kötelezettségeit. Pusztán arra tekintettel, hogy újabb választáson meg kívánja mérettetni magát, vagyis jelöltként részt vesz a kampányban, közhivatal viseléséhez való jogának gyakorlása és véleménynyilvánítási szabadsága általában nem korlátozható. Egy érintett polgármesternek vagy önkormányzati képviselőnek lehetősége van a törvényi keretek között, tisztségével összefüggésben tevékenységeket folytatni, akár megjelenni egy átadó ünnepségen vagy felújításról szóló beszámolón. Nincs ugyanis olyan jogszabály, amely tételesen tiltja létesítmények, intézmények átadásán vagy felújításról szóló beszámolón a jelöltek jelenlétét. (…)
[58] A kampányidőszakban ugyanakkor a Ve. alapelveinek is érvényesülniük kell. A hivatalban lévő érintett személynek, ha egyben jelöltként is indul a választásokon, számolnia kell azzal, hogy a választópolgárok szemében a hivatalos minőségben történő megjelenés és a jelölti minőség nem minden esetben választható el egymástól, az szükségképpen összekapcsolódhat. Így amikor az érintett személy kampányidőszakban látja el – nyilvánosság előtt – hivatali tevékenységét, és azáltal adott esetben a választási kampány részévé teszi azt a jelen lévőkön kívüli nyilvánosság felé közvetítéssel, közösségi oldalon, vagyis a nyilvánosság megtöbbszörözésével, be kell tartania a Ve. alapelveit is, mivel azok esetleges megsértése esetén számolnia kell annak jogkövetkezményeivel.” {3257/2019. (X. 30.) AB határozat Indokolás [24]-[25]}
[59] Az Alkotmánybíróság e döntésében foglalkozott a Beadványozó által is felhívott Nkt. 24. § (3) bekezdésében megfogalmazott tilalommal is, amelynek kapcsán rögzítette, hogy „[h]a tehát hivatalban lévő és a kampánnyal érintett (a választásokon jelöltként induló) polgármester vagy önkormányzati képviselő közfeladatának ellátása során nevelési-oktatási intézményben jelenik meg, vagy más módon, de nevelési-oktatási intézmény felügyelete alatt álló gyermekek részvételével zajló eseményen vesz részt, akkor a saját felelősségére esik, hogy az esemény ne váljék a kampány mint politikai tevékenység részévé. {Indokolás [27] bekezdés}
[60] A Bizottság megvizsgálta a rendelkezésére álló bizonyítékokat, így a fotinfo.hu – Fót Város Hivatalos Online Magazinja internetes újság sport rovatában megjelent cikket és Tuzson Bencének a 2022. március 17-i Ovi-Sport Pálya-átadásról készített Facebook bejegyzését. A benyújtott bizonyítékokat összességében értékelve a Bizottság megállapítja, hogy nevezett személy az újságcikk szerinti tudósításban mint a választókerület országgyűlési képviselője szerepel, a Facebook bejegyzésében ő maga nem utalt arra, hogy a folyó választási eljárásban jelöltként kíván indulni, jelölő szervezeteit nem említi, illetve azokhoz kötődő motívum, így például azoknak a választási eljárásban használt emblémája sem jelenik meg. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kifogás és a fellebbezés sem szolgáltatott bizonyítékot arra, hogy Tuzson Bence a rendezvényen a képviselőjelölti minőségére, a közelgő országgyűlési választásokra, a kampányra, illetve szavazásra buzdításra utaló tevékenységet folytatott volna.
[61] A Fótinfo sport rovatában megjelent tudósítás tartalma alapján a Bizottság arra is rávilágít, hogy Tuzson Bence a kampány tekintetében „semleges pozíciót” vesz fel: először családját említi, majd a mozgás és sport fontosságát hangsúlyozza, majd utalást tesz arra, hogy a választókerületben sportegyesületekben kb. 10 ezer ember sportol. Bizodalmát fejezi ki, hogy a sport szeretete tovább erősödik a „majdani gördeszkapályán”.
[62] Az országgyűlési képviselők esetében sem az Alaptörvény, sem az Ogytv. nem tartalmaz egzakt feladat- és hatáskör felsorolást, ahogyan teszik azt a jogszabályok például a közigazgatási szervek tekintetében. Esetükben az Alaptörvény 4. cikk (1) bekezdése határozza meg a feladatellátást. E szerint az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. Az országgyűlési képviselők megválasztása vegyes választási rendszerben történik, amely alapján kijelenthető, hogy az egyéni választókerületben mandátumot szerzett képviselő elsődlegesen saját választókerülete lakossága tekintetében látja el képviseleti tevekénységet. E tevékenység és képviselet keretei azonban taxatív módon nem meghatározhatók. Mindenképp ide sorolható azonban a választókerület érdekében végzett lobbi tevékenység, illetve a választókerület életének releváns eseményein való részvétel.
[63] A sportolási lehetőségek és a mozgás népszerűsítése által az egészségtudatosság gondolatainak népszerűsítése, a választókerületéhez kötődő Ovi-Sport Pálya-átadó ünnepségén mindenképpen ilyen tevékenységnek minősül.
[64] Ezzel ellentétes álláspontra helyezkedés lényegében azt eredményezné, hogy az országgyűlési képviselő a választási kampány idején a következő Országgyűlés alakuló ülésig fennálló jogviszonya utolsó három hónapjában már semmilyen, e jogviszonyához kötődő tevekénységet nem folytathatna, amely által a közhivatal viseléséhez való jog gyakorlása is korlátozás alá eshetne. A közjogi választás eredményeképp mandátumot szerzett országgyűlési képviselő megbízatása azonban négy évre szól, e megbízatás választási kampány idején való kvázi felfüggesztéséről sem az Alaptörvény, sem a jogállás egyes kérdéseit szabályozó Ogytv. nem tesz említést.
[65] Mindezek alapján a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy Tuzson Bence államtitkári, illetve országgyűlési képviselői minőségében végzett, a kifogásban sérelmezett, 2022. március 17-i tevékenysége nem minősül a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységnek, annak célzata nem a folyó választási eljárásban a választópolgári akarat megkísérlése, illetve befolyásolása volt, direkt kampányelem (pl. logó, embléma, jelmondat) nem jelent meg, ennél fogva a kifogásban hivatkozott jogszabálysértések megállapítására nincs mód. Azt, hogy a kampánytevékenység folytatásának megállapításához a tevékenységet kifejtő részéről kimutathatónak kell lennie a választók befolyásolásának célzata, a Kúria a Kvk.I.37.703/2019/2. számú végzésében rögzítette.
[66] A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az OEVB határozatát jelen határozat szerinti indokolással hagyja jóvá és a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[67] A határozat az Alaptörvény 4. cikkén, a 16. cikkén, a Ve. 141-142. §-ain, a 220. §-án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. március 25.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke