A Nemzeti Választási Bizottság
23/2021. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Karácsony Gergely Szilveszter (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 8 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy minden hatvan év fölötti, magyarországi lakóhellyel rendelkező személy ingyenesen legyen jogosult SARS-CoV-2 neutralizáló antitest kimutatására alkalmas tesztre?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2021. szeptember 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2021. július 21-én nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
[2] A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet 1. §-a értelmében a kezdeményezés benyújtásának időpontjában Magyarország egész területén továbbra is veszélyhelyzet áll fenn. A koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv). 4. § (5) bekezdése szerint a veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető. Ugyanakkor 2021. július 21-én kihirdetésre került és ugyanezen a napon 8 órakor hatályba lépett az országos népszavazás megrendezhetőségéről szóló 438/2021. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.).
[3] A Korm. r. 1. §-a rögzítette, hogy a Tv. 4. §-a azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy országos népszavazás kezdeményezhető, ezért a kezdeményezés benyújtásának a veszélyhelyzet fennállása nem képezte akadályát.
[4] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte annak előzetes formai vizsgálatát. A kezdeményezés az Nsztv. 2-4. §, 6. § és a 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelt, ahhoz Szervezőt is figyelembe véve összesen 20 érvényes aláírás került csatoltásra.
[5] A fenti indokok alapján a Nemzeti Választási Iroda elnöke a kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[6] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[7] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[8] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként azok az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.
[9] A Nemzeti Választási Bizottság jelen népszavazási kezdeményezés elbírálása során meghozandó döntésekor irányadónak tekinti az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az állam biztosítson a tömeges megbetegedést okozó COVID-19 fertőzés miatt térítésmentes SARS-CoV-2 PCR tesztet minden Magyarországon tartózkodó magyar és európai uniós állampolgár részére?” népszavazásra javasolt kérdés elbírálása tárgyában meghozott 59/2020. számú határozata szerinti érvelést.
III.
[Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozás vizsgálata]
[10] A jelen eljárás tárgyát képező kezdeményezés megfogalmazott célja szerint arra irányul, hogy minden hatvan év fölötti, magyarországi lakóhellyel rendelkező személy ingyenesen legyen jogosult SARS-CoV-2 neutralizáló antitest kimutatására alkalmas tesztre.
[11] A SARS-CoV-2 antitest tesztek indikációja egyrészt a COVID-19 megbetegedés utólagos igazolása, mivel a pozitív eredmény igazolja, hogy a szervezetben az új koronavírus elleni ellenanyag jelen van, így a lelet felhasználható a védettségi igazolvány igénylésénél a 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet alapján, másrészről annak vizsgálata, hogy a COVID-19 megbetegedés megelőzésére alkalmazott vakcinák után megjelentek-e specifikus ellenanyagok, vagyis kialakult-e antitestes immunválasz.
[12] Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója 2020. január 30-án nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi veszélyhelyzetnek nyilvánította a súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus (SARS-CoV-2) okozta világjárványt, amely a koronavírus-betegség 2019-et (Covid19) eredményezi. 2020. március 11-én a WHO által végzett értékelés világjárványnak minősítette a Covid19-et.
[13] A COVID-19-tesztekkel kapcsolatban uniós és nemzeti szinten is jelentek meg jogszabályok. A Bizottság (2020/C 122 I/01) közleménye alapján az európai uniós szabályozás alapja az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 98/79/EK irányelve (a továbbiakban: 98/79/EK irányelv). A Bizottság (2020/C 122 I/01) közleményében megállapítja, hogy a tesztekre a 98/79/EK irányelv alkalmazandó és „a jelenleg rendelkezésre álló COVID-19-tesztek alapvetően két kategóriába sorolhatók: egyik részük a SARS-CoV-2 vírus, másik részük a vírusnak való korábbi expozíció (konkrétabban az emberi test által a fertőzésre adott immunválasz) kimutatására alkalmas.” A közlemény szerint „az expozíciót kimutató tesztek jellemzően olyan ellenanyagokat mutatnak ki a vérben, amelyeket a beteg teste a vírusfertőzésre válaszul termel. Szerológiai teszteknek is nevezik őket, mivel jellemzően vérszérumon történnek”. A kérdésben is nevesített antitest-teszt fogalmát a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2021. június 14-i (EU) 2021/953 Rendeletének 2. cikk 6. pontja definiálja. E szerint az „olyan laboratóriumi vizsgálat, amelynek célja annak kimutatása, hogy egy személy szervezete termelt-e antitesteket a SARS-CoV-2 ellen, jelezve ezáltal, hogy a birtokos SARS-CoV-2-nek volt kitéve, és antitesteket termelt, függetlenül attól, hogy az adott személynek voltak-e tünetei vagy sem.”
[14] A magyar szabályozás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényen (a továbbiakban: Ebtv.) és a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) rendelkezésein nyugszik. A Bizottság megjegyzi, hogy a magyar jogszabályok az uniós szabályozással összhangban a „SARS-CoV-2 specifikus antitest kimutatására irányuló szerológiai vizsgálat és ahhoz tartozó mintavétel” fogalommeghatározást alkalmazzák, így a jelen népszavazásra javasolt kérdés vizsgálata során e jogszabályokat és az azokban foglalt fogalommeghatározásokat tekinti irányadónak. A Bizottság egyúttal rögzíti azt is, hogy a népszavazási kérdésben szereplő „SARS-CoV-2 neutralizáló antitest kimutatására alkalmas teszt” meghatározás felveti a jelen népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségi szempontoknak való megfelelésének vizsgálatát is, melyet a IV. pontban végez el.
[15] A SARS-CoV-2 antitest-teszt (a továbbiakban: antitest-teszt) mint egészségügyi termék mind az uniós, mind a hazai szabályozás alapján az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök körébe van sorolva. [98/79/EK irányelv 1. cikk, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3/A. § d) pontja és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló 8/2003. (III. 13.) ESzCsM rendelet 2. § (1) bekezdés]
[16] Az antitest-teszt árára kötelező érvényű uniós norma nincs, az antitest kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálat és ahhoz tartozó mintavételi eljárás – amennyiben az nem a társadalombiztosítási finanszírozás keretében történik – megszabott térítési díj ellenében vehető igénybe a hazai szabályozás alapján. A térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. § (12) bekezdése alapján „az a személy, aki (…) a SARS-CoV-2 specifikus antitest kimutatására irányuló szerológiai vizsgálatot és az ahhoz szükséges mintavételt térítés ellenében veheti igénybe, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában legfeljebb a 2. számú mellékletben meghatározott díj fizetésére kötelezhető.” A 2. számú melléklet 19. pontja járványügyi készültség idején a SARS-CoV-2 specifikus antitest kimutatására irányuló szerológiai vizsgálat díját 9.000 Ft-ban, 20. pontjában a hozzá tartozó mintavétel díját 2.000 Ft-ban állapítja meg.
[17] Ha a kérdésben foglaltak szerint a hivatkozott térítési díjat a térítésmentes eljárás venné át – csak az egyértelműség körében értékelve azt a marginális lehetőséget, hogy a kezdeményezés arra irányul, hogy a tesztek költségét az eljáró laborok fedezzék –, akkor a tesztek tényleges költségét a társadalombiztosítás egészségbiztosítási alapjából lenne szükséges fedezni.
[18] A korábban már kifejtettek szerint az antitest-teszt in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz, amely a Gyftv. 3. § 6. pontja alapján gyógyászati segédeszköznek minősül. Ezeknek az eszközöknek a társadalombiztosítási támogatásáról külön jogszabály, a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának, valamint a támogatás megváltoztatásának szabályairól szóló 451/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) rendelkezik, meghatározva a befogadás eljárásrendjét.
[19] Mint a fentiek alapján egyértelmű, az eredményes népszavazás mind az R1., mind az R2. szabályozását érintené. Az első esetben megszüntetné a térítési díj szabályozását, a második esetben pedig a jelenlegi eljárásrendet mellőzve valamennyi antitest-tesztet a társadalombiztosítási finanszírozás körébe vonna. Mind a két módosítás a Kormánynak olyan szabályozási jogkörét érintené, amelyet az Országgyűlés törvényben, kifejezetten ráruházott. A térítési díj kormányrendeleti meghatározására az Ebtv. 83. § (2) bekezdésének o) pontja, a gyógyászati segédeszköz társadalombiztosítási befogadásának szabályozására, támogatása mértékének megállapítására pedig az Ebtv. 83. § (2j) bekezdése ad felhatalmazást.
[20] Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése alapján azonban országos népszavazás tárgya kizárólag olyan kérdés lehet, amely az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A Kúria Knk.37.807/2012/2. számú végzésében az Alaptörvény hivatkozott rendelkezését az Országgyűlés és a Kormány jogalkotási hatáskörére figyelemmel vizsgálta. Az Alaptörvénynek a hatalommegosztás elvét rögzítő C) cikk (1) bekezdésében és a Kormány jogalkotási hatáskörét rögzítő 15. cikk (3) bekezdésében foglalt szabályát is értelmezve kifejtette, hogy „a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozó kérdésről van tehát szó abban az esetben, ha Kormány (vagy kormány tagja) törvényi felhatalmazáson alapuló jogalkotási kötelezettségét teljesíti, függetlenül attól, hogy az adott kérdést az Országgyűlés is szabályozhatta volna” [Knk.37.807/2012/2. számú végzés].
[21] A Kúria álláspontja szerint az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében megfogalmazott szabály csak a hatalommegosztás elvével együtt értelmezhető, amely tételesen is szerepel az Alaptörvényben. Érvelése szerint, ha minden olyan esetet, amikor a Kormány vagy tagjai törvényi felhatalmazás alapján alkottak jogot, egyben az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésnek tekintenénk, az gyakorlatilag tartalom nélkülivé tenné az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt szabályt. A Kúria hivatkozott döntésében azzal támasztotta alá érvelését, hogy az országos népszavazás a képviseleti hatalomgyakorlást és nem a végrehajtó hatalmi ágat egészíti ki. Ha elfogadnánk, hogy minden, a Kormány származékos jogalkotói hatáskörében szabályozott tárgykör egyben az Országgyűlés hatáskörébe tartozó tárgykör is, az az országos népszavazás szempontjából a jogintézménynek a B) cikk (4) bekezdésében rögzített kivételes jellegével lenne ellentétes. Mivel az Alaptörvény nem tartalmaz taxatív felsorolást arra nézve, hogy mi tartozik az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe, ezért a népszavazásra javasolt kérdések vizsgálata során mindig esetről-esetre kell vizsgálni azt, hogy az adott kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e.
[22] A Kúria fentiekben hivatkozott, elvi jellegű megállapítását több döntésében is megerősítette és következetesen alkalmazza, így például a Knk.IV.37.361/2015/3., a Knk.VII.37.695/2016/3. és a Knk.IV.38.258/2018/2. számú végzésében is. Ez utóbbi döntésében azt is hangsúlyozta, hogy a Knk.37.807/2012/2. számú határozatában kifejezetten a „származékos, tehát csak a törvényben kapott felhatalmazás alapján megalkotott kormányrendeletek tekintetében fejtette ki azon álláspontját, hogy az így megalkotott rendelet tartalma – hangsúlyozandó, hogy az országos népszavazás vonatkozásában – nem tekinthető az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésnek” [Knk.IV.38.258/2018/2. számú végzés].
[23] Ezen túl a Kúria döntéseiben azt is nyomatékosította, hogy meg kell különböztetni a közvetlen és a közvetett hatalomgyakorlást, mivel a hivatkozott végzésekben foglalt érvelés csak az országos népszavazás jogintézményére vonatkozó szabályok között értelmezhető. A Kúria érvelése az országos népszavazás kezdeményezésére jogosultak szempontjából azt jelenti, hogy amennyiben a törvényhozás rendeleti szabályozás körébe utalt egy tárgykört, annak visszavétele a közvetlen hatalomgyakorlás eszközével nem kényszeríthető ki, vagyis ilyen tárgykörben országos népszavazás nem kezdeményezhető.
[24] A fentiek alapján megállapítható, hogy a kérdés olyan tárgykörökben kezdeményezi a választópolgárok véleményalkotását, amelyben való döntéshozatalt az Országgyűlés a Kormányra delegálta. A kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás alapján a jogalkotó az Ebtv.-ben kapott felhatalmazás alapján megalkotott R2. szabályainak módosítására lenne köteles. A hatályos szabályozás szerint ugyanis akkor, amikor az Ebtv. szerinti biztosított a SARS-CoV-2 specifikus antitest kimutatására irányuló szerológiai vizsgálatot és mintavételt nem az Egészségbiztosítási Alap terhére veszi igénybe, vagyis minden olyan esetben, amikor az adott személy életkortól függetlenül, önként dönt úgy, hogy tesztet végeztet, az abban való döntés, hogy a mintavétel és laboratóriumi vizsgálat térítésköteles-e, a Kormány hatáskörébe tartozó kérdés.
[25] Mivel az R1. megalkotására származékos jogalkotási hatáskörben került sor, e jellegénél fogva az abban foglaltak megváltoztatása kívül esik az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott, az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdések körén, ezért a Bizottság megítélése szerint a kezdeményezésben országos népszavazást nem lehet tartani.
IV.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[26] A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az is elvárás, hogy az tegyen eleget a népszavazási egyértelműség követelményének. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
[27] A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
[28] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), amely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet. Nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
[29] A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria gyakorlatában következetesen az egyértelműség sérelmére ható körülményként értékeli, ha a kérdés megtévesztő tartalma miatt a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz, illetve, hogy döntése valójában milyen következménnyel jár. (Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.133/2016/4., és Knk.VII.37.997/2016/4. számú határozat). Mindezek alapján a népszavazáshoz való jog jelen kérdésben tartott országos népszavazás esetén is – tudatos döntés hiányában – csak formálisan érvényesülhetne, amely kizárja kérdés egyértelműségét.
[30] A Bizottság álláspontja szerint jelen népszavazásra javasolt kérdés megfogalmazásában a választópolgár számára is meghatározhatatlan kifejezést tartalmaz, mivel a „SARS-CoV-2 neutralizáló antitest kimutatására alkalmas teszt” fogalommeghatározást a hatályos jogszabályok nem tartalmazzák, annak viszonyát a jogszabályok által jelenleg meghatározott „SARS-CoV-2 specifikus antitest kimutatására irányuló szerológiai vizsgálat és az ahhoz szükséges mintavétel” fogalmával nem rendezik. A Bizottság megítélése szerint a kérdésben szereplő – a hatályos jogszabályok által meg nem határozott – virológiai szakkifejezés, a „neutralizáló antitest” ismerete a választópolgártól általánosságban nem elvárható.
[31] Az antitest-tesztek ingyenessé tétele jelentős költségvetési kiadást jelentene. A Központi Statisztikai Hivatal mérése alapján Magyarországon a hatvan év felettiek száma a 2021. január 1-jei adatok szerint 2 590 051. Amennyiben közülük mindenki egyszer igénybe veszi az ingyenes antitest-tesztelést, ez a R1. 2. mellékletében rögzített összegekkel számolva, összesen több mint 28 milliárd forintba kerülne. Az Alkotmánybíróság 26/2007. (IV. 25.) számú határozatában a jogalkotói egyértelműség feltételeit értelmezte és kifejtette, hogy amennyiben a népszavazási kezdeményezés valamilyen szolgáltatás ingyenessé tételét célozza, úgy arra is utalnia kell, hogy az ingyenessé tett szolgáltatás ellenértékét milyen forrásból kellene biztosítani. A jogalkotói egyértelműség kapcsán kifejtett érvelést az Alkotmánybíróság későbbi döntéseiben is fenntartotta, így többek között a 20/2012. (IV. 21.) AB határozatban is. A jogalkotói egyértelműség sérelmére hat, hogy a népszavazási kezdeményezés nem határozza meg, hogy – érvényes és eredményes népszavazás esetén – az Országgyűlést milyen jogalkotási kötelezettség terhelné, mivel nem jelöli meg, hogy milyen forrásból kellene biztosítani az antitest-tesztek ellenértékét.
[32] Jelenleg a SARS-CoV-2 specifikus antitest kimutatására irányuló szerológiai vizsgálatot és kapcsolódó mintavételt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (a továbbiakban: NNK) által kijelölt mikrobiológiai laboratóriummal rendelkező egészségügyi szolgáltatók, valamint a társadalombiztosítás egészségbiztosítási alapjától függetlenül működő, mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztika tevékenységre jogosító engedéllyel rendelkező laboratóriumok végeznek. A kérdés alapján a jogalkotó számára az sem egyértelmű, hogy a népszavazás eredményeképp olyan jogalkotásra köteles, amely azt biztosítja, hogy az antitest-tesztet kizárólag az NNK által kijelölt egészségügyi szolgáltatók végezzék térítésmentesen, vagy a szolgáltatást továbbra is biztosíthatják piaci szereplők is, azonban azért az állampolgárok felé térítési díjat nem számolhatnak fel.
[33] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített népszavazási egyértelműség követelményének sem, ezért annak hitelesítését az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva megtagadja.
V.
[A határozat indokolásának összegzése]
[34] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, valamint az Nsztv. 9. §-a szerinti népszavazási egyértelműség követelményének, amely miatt a kérdés hitelesítését az Nsztv. 11. §-a alapján megtagadta.
VI.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[35] A határozat az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésén, a 98/79/EK irányelven, az Európai Parlament és a Tanács 2021. június 14-i (EU) 2021/953 Rendeletén, az Ebtv. 83. § (2) bekezdésének o) pontján és a 83. § (2j) bekezdésén, a Gyftv. 3. § 6. pontján, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3/A. § d) pontján, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésén, a 11. §-án, a 31. §-án, az R1. 2. § (12) bekezdésén, 2. számú mellékletének 19-20. pontjain, az R2. 3. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2021. augusztus 30.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke