A Nemzeti Választási Bizottság
272/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság U. Z. B., K. L., B. Á., E. M., N. T., H. L. I., S. M. Zs., A. Z., M. M., Z. L., K. I. Z., S. T., D. R., S. A., F. A. T., H. Gy. (a továbbiakban: Beadványozók) magánszemélyek által benyújtott kifogások tárgyában – 9 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogások tartalma]
[1] Beadványozók 2022. március 30-án, 2022. március 31-én és 2022. április 1-jén elektronikus úton tartalmukban megegyező kifogást nyújtottak be, amelyben előadták, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (Szerbia, 24000 Szabadka, Fasizmus Áldozatainak Tere 9.; a továbbiakban: VMSZ) és a Concordia Minoritatis Hungaricae (szabadkai irodájának címe: Szerbia, 24000 Szabadka, Ptuji utca 1.; továbbiakban: CMH) az 2022. évi országgyűlési választások választási eljárásában megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) (választások tisztaságának megóvása), b) (önkéntes részvétel elve), c) (esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között) és e) (jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás) pontjában foglalt alapelvet, továbbá a Ve. 76. § (3) bekezdés b) pontját és a Ve. 155. § (1) bekezdését.
[2] Beadványozók a kifogásban előadták, hogy a szavazási levélcsomagok postai úton történő kézbesítéséről a Nemzeti Választási Iroda (NVI) valamennyi belföldi és külföldi cím tekintetében, így Szerbia esetében is - a Magyar Posta Zrt.-vel 2020. július 20-án kötött, 201335081/KÜÉI számú Partneri Szerződés és A Postai Szolgáltatások Általános Szerződési Feltételei című dokumentumban foglaltak szerint - a Magyar Posta Zrt. közreműködésével gondoskodott.
[3] Előadták, hogy a szerbiai címekre történő szavazási levélcsomag kézbesítését, a szavazási levélcsomagokat a Magyar Posta Zrt. egyetemes postai szolgáltatás keretében átadta az állami Szerb Posta részére. A küldemények címzettekhez való kézbesítése ezt követően az állami Szerb Posta feladata volt. Ennek ellenére, a Szerb Köztársaság területén a szavazási levélcsomagokat (vagy azok tekintélyes részét) nem az állami postai szolgáltató, hanem a VMSZ és a CMH szervezetek kézbesítették, akik véleményük szerint több alkalommal befolyásolni törekedtek a szavazókat.
[4] A kifogásban foglaltak igazolására bizonyítékként csatoltak videofelvételeket, továbbá képernyőfelvételeket Facebook kommentekről és Messenger üzenetekről.
[5] A videofelvételekben arról számolnak be, hogy a civil szervezet aktivistáinak szerződése van a Szerb Postával, ők kézbesítették a levélcsomagokat, a szavazólapokat házhoz vitték az aktivisták, akik ki is töltötték azokat a választópolgárok helyett, továbbá listát készítettek a helyben lakókról és jegyezték, hogy kik szavaznak. A videofelvételek között található olyan is, ahol politikai párt irodájában volt lehetőség szavazási levélcsomagok átvételére, illetve a Szerb Posta alkalmazottja arról nyilatkozik, hogy aktivisták szállítják ki a levélcsomagokat. A Facebook és Messenger üzenetek is azt tanúsítják, hogy a kézbesítést szerb aktivisták végezték.
[6] Beadványozók véleménye szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), illetve e) pontjai azáltal sérültek, hogy a szavazási levélcsomagot pártaktivisták kézbesítik, illetve azzal, hogy a politikai párt - különösen olyan politikai párt, mely a jelenlegi magyar kormánypártokkal szövetségesi viszonyban van, ekként az országgyűlési választás kimenetelében érdekelt - irodájában volt lehetőség azok átvételére.
[7] Beadványozók előadták, hogy a levélszavazatok kézbesítése során sérül a Ve. 2. § (1) a) és e) pontja, mivel megsérti a választás tisztaságának alapelvét az, aki jogát úgy gyakorolja, vagy kötelezettségét úgy teljesíti, hogy annak eredményeképpen közvetlenül vagy közvetve a választópolgári akarat szabad kifejezését korlátozza.
[8] A jóhiszemű és rendeltetésellenes joggyakorlással kapcsolatban Beadványozók hivatkoztak a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzésében foglaltakra.
[9] Beadványozók szerint sérül a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelve. Kifejtették, hogy a kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölő szervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Megbomlik az esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt észszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. Álláspontjuk szerint sérti az alapelvet az, hogy a FIDESZ-KDNP jelölő szervezethez közel álló pártaktvisták segítik a szavazást, mivel így a pártszövetség más jelölő szervezetekhez képest igazolhatatlan előnyt szerez és így nem biztosítottak az azonos, objektív, külső feltételek.
[10] Beadványozók hivatkoztak arra is, hogy a szavazási levélcsomagot a VMSZ és a CMH kezelte, így a VMSZ és a CMH megismerte a levélben szavazók névjegyzékében szereplő adatainak egy részét. Az adattovábbítás pedig sérti a Ve. 76. § (3) bekezdés b) pontja és a Ve. 155. § (1) bekezdés rendelkezéseit.
[11] Végezetül Beadványozók kifejtették, hogy ezen felül sérülhet a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti önkéntes részvétel elve, továbbá a szavazás titkossága is. Jelezték, hogy az önkéntes részvétel egyrészt jelenti azt, hogy a választópolgár szabadon dönt arról, hogy a választáson részt kíván-e venni, másrészt pedig azt is, hogy részvétele esetén milyen döntést kíván hozni szavazata irányáról. Hangsúlyozták, hogy ez a jogellenes befolyástól mentes döntéshozatal csak akkor valósulhat meg, ha a levélcsomag átvételétől a szavazólap és az azonosító nyilatkozat kitöltésén át a levélcsomag Magyarországra történő visszajuttatásáig biztosítottak azok a körülmények, melyek ezt garantálják. Véleményük szerint, a kifogásban részletezett körülményekre tekintettel, nem lehet önkéntes részvételről beszélni, amennyiben a szavazólapokat nem a választópolgár, hanem helyette más tölti ki.
[12] Beadványozók szerint a jogsértő tevékenység helye Magyarország határain kívül található, így nem tartozik egyik OEVKVB hatáskörébe sem, továbbá a fennálló bizonyítékok alapján véleményük szerint rendszerszintű visszaélés valósult meg, ezért a Nemzeti Választási Bizottság rendelkezik hatáskörrel a jelen ügyben.
[13] Beadványozók hangsúlyozták, hogy a szavazási levélcsomagok kézbesítése még nem ért véget, ezért véleményük szerint a levélcsomagok kézbesítése és így a jogsértés is folyamatos, így a határidő megtartott. A határidő megtartottsága mellett szóló érvként hozták fel azt is, hogy választópolgárok meg nem határozható csoportja számára mindeddig nem vált elérhetővé a szavazási levélcsomag, hiszen azokat az aktivisták személyesen kézbesítik a választópolgárok részére annak érdekében, hogy joggyakorlásukat felügyeljék, továbbá akiket az aktivisták még nem találtak meg otthonukban, számukra még nem vált hozzáférhetővé a szavazási levélcsomag, így esetükben a hozzáférhetővé válás a jogsértés megvalósulásának időpontja.
[14] Az egyik Beadványozó a kifogásában felhívta továbbá a figyelmet arra is, hogy véleménye szerint 10 évig minden külhoni állampolgár automatikusan bennmarad a névjegyzékben, sőt szavazás után a 10 év számítása újraindul, így a halottak is részt vesznek a választáson. Állítása szerint édesapja is kapott szavazólapot, aki már másfél éve elhunyt, de tudomása van másik ilyen esetről is. Véleménye szerint a szavazólapokat az aktivisták kitölthetik és visszajuttathatják, mint ahogy ez állítása szerint meg is történik. Álláspontja szerint arra viszont nincs lehetőség, hogy leellenőrizzék, hogy ki szavazott levélben (és ki nem), mint az ajánlóíveket.
[15] Beadványozók kérték kifogásukban, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint állapítsa meg, hogy a bepanaszoltak megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontban foglalt alapelveket, a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerint tiltsa el a bepanaszoltakat a további hasonló jogszabálysértéstől, valamint a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján szabjon ki bírságot.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[16] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) a fent ismertetett, tárgyukban egymással összefüggő kifogásokat a Ve. 217. §-ának (1) bekezdésére tekintettel együttes vizsgálat és elbírálás céljából egyesítette.
[17] A kifogások érdemi vizsgálatra nem alkalmasak.
[18] A Bizottság a tárgyi ügyben hivatkozik a Kúria 2022. március 28. napján meghozott Kvk.I.39.354/2022/5. számú végzésére.
[19] A Kúria végzésében kimondta, hogy a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 6. § (1) bekezdése értelmében a jogszabály területi hatálya Magyarország területére terjed ki. A Jat. 6. § (3) bekezdése szerint a jogszabály területi, illetve személyi hatályát a jogszabályban az 5. § (5) és (6) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor kell kifejezetten meghatározni, ha az az (1) és (2) bekezdéstől eltérő területre, illetve személyi körre terjed ki. {Indokolás [28]}
[20] A Bizottság megállapítja, hogy a Ve. nem tartalmaz külön rendelkezést a területi hatályra vonatkozóan, ezért a Kúria döntésében foglaltakra tekintettel megállapítható, hogy a Ve. területi hatálya csak Magyarország területére terjed ki.
[21] A Kúria továbbá hivatkozott a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (továbbiakban: Posta tv.) 1. § (1) bekezdésére, amely kimondja, hogy a törvény hatálya a Magyarország területén nyújtott vagy igénybe vett postai szolgáltatásokra, a postai szolgáltatókra, a postai szolgáltatást felhasználókra, valamint a postai ágazat irányításában részt vevő szervekre terjed ki. Az 1. § (2) bekezdése rendelkezik a postai küldeményekkel kapcsolatos, nemzetközi viszonylatú postai szolgáltatások tekintetében a törvény rendelkezéseinek alkalmazásáról, mikor kimondja, hogy annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi közjogi szerződés, különösen az Egyetemes Postaegyesület 1964. évi július hó 10. napján Bécsben aláírt Alapokmányának kihirdetéséről szóló 1967. évi 26. törvényerejű rendelet alapján kötött nemzetközi közjogi szerződés, vagy ezek rendelkezése szerint megkötött külön megállapodás eltérően nem rendelkezik. {Indokolás [28]}
[22] A Kúria rámutatott arra is, hogy az Egyetemes Postaegyesület Egyetemes Postaegyezménye és Végrehajtási Szabályzata tartalmazza a nemzetközi postaszolgálatra vonatkozó közös szabályokat és a levélpostára vonatkozó rendelkezéseket. Ezek az okiratok minden tagországra kötelezőek, így Magyarországra és Szerbiára nézve is. A 2012. évi CXIII. törvénnyel kihirdetett Egyetemes Postaegyezmény 2. cikke 1. pontjának 2. mondata írja elő a tagországoknak azt a kötelezettségét, hogy közöljék azoknak a kijelölt szolgáltatóknak a nevét és címét, akiket hivatalosan kijelöltek a postai szolgáltatások elvégzésének biztosítására és területükön az Egyesület Okirataiból eredő kötelezettségek teljesítésére. Ez Magyarországon a Magyar Posta Zrt, míg Szerbiában a Szerb Posta. {Indokolás [30]}
[23] A Kúria kimondta továbbá, hogy a szerb postai kézbesítés szabályai megszegésének megítélése nem tartozik a Bizottság hatáskörébe, tekintettel arra, hogy a Ve. területi hatálya csupán Magyarország területére terjed ki, {Indokolás [34]} ezért joghatóság hiányában nem vizsgálható a szerb posta kézbesítési tevékenysége.
[24] A Ve. 215. §-a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) az elkésett
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy,
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[25] A Bizottság megállapítja, hogy hatáskör hiányában nem vizsgálhatja a VMSZ és a CMH Szerbia területén kifejtett tevékenységét, ezért a Ve. 215. § d) pontja alapján a kifogásokat érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
[26] A Ve. 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálás feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”
[27] A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
[28] A Bizottság négy Beadványozó – F. A. T., T. S., A. Z., valamint S. M. – esetében megállapítja, hogy a kifogásuk nem tartalmazza személyi azonosítójukat. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Törvény) 3. melléklete szerint a személyi azonosító tizenegy jegyű szám.
[29] Beadványozók a kifogásukban személyi azonosítóként hat számból és két betűből álló adatot adtak meg, amely azonban, figyelemmel a Törvény hivatkozott rendelkezésére, nem lehet azonos a Ve. 212. § (2) bekezdés d) pontjában említett személyi azonosítóval. A kifogások esetén Beadványozók azonosítása érdekében személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány típusa és száma, így például személyazonosító igazolvány és annak száma akkor adható meg, ha az adott személy nem rendelkezik magyarországi lakcímmel és személyi azonosítóval. Beadványozók azonban a kifogásaikban megadtak magyarországi lakcímét, így esetükben a személyazonosító igazolvány számának a kifogásaikban való feltüntetése nem fogadható el.
[30] A Bizottság egy Beadványozó – H. Gy. – esetében megállapítja, hogy a kifogása nem tartalmaz jogszabálysértés megjelölést. A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a kifogásnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a sérelmezett tevékenység milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések].
[31] A Ve. 215. § c) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[32] A határozat a Ve. 212. §-án és a 215. § c) és d) pontján, a Jat. 6. §-án, a Törvényen, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 2.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke