293/2022. NVB határozat - a K. F. által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

293/2022. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság a K. F. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

1. Beadványozó 2022. április 1. napján 14 óra 48 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
2. Kifogásában előadta, hogy 2022. március 28. napján 15 óra 12 perckor, illetve március 30. napján 15 óra 23 perckor otthonában, a Beadványozó édesanyja, dr. K. F.-né birtokában lévő, a szociális gondozói hálózattól bérelt vészhívón keresztül kéretlen „választási propagandát” hallgattak.
3. Előadta, hogy dr. K. F.-né a kerületi szociális gondozó hálózat által ellátott ágyban fekvő, járni nem tudó 83 éves beteg, akinél a vészhívó használata kizárólag felügyeleti célokat szolgál. Előadta, hogy az első hívást akkor kapták, mikor dr. K. F.-né egy egy hónapos kórházi kezelés után éppen hazakerült, a vészhívó pedig hivatalosan még be sem volt kapcsolva.
4. Kifejtette, hogy soha senkinek nem adtak engedélyt arra, hogy a vészhívó rendszert akár kereskedelmi, akár politikai marketing célra használja, ezért e hívásokat zaklatásnak tartják.
5. Előadta továbbá, hogy a vészhívó rendszeres telefonos, zárt hálózatként működik, és a náluk lévő egység telefonszáma Beadványozó szerint általuk nem ismert, így azt nem is adhatták meg semmilyen pártnak, illetve nem is kérhették, hogy választással kapcsolatos tájékoztatást kapjanak.
6. Beadványozó kifejtette, hogy az általa sérelmezett hívásokat a vészhívó eszköz automatikusan, a közbeavatkozásuk és az SOS gomb lenyomása nélkül felvette, és az eszköz kihangosítva közvetítette a telefonhívást. Tudomásuk szerint azonban a vészhívó eszköz automatikusan csak a diszpécserközpontból érkező hívásokat veszi fel, más hívás fogadásához az SOS gomb megnyomása szükséges. Rögzítette, hogy a diszpécserközpontnak nem adtak felhatalmazást arra, hogy a vészhívó általuk sem ismert számát harmadik félnek bármilyen célra átadja.
7. Beadványozó álláspontja szerint a kifogásában foglaltak megsértették a 2013. évi XXXVI. törvényt a „választási eljárások rendjéről”, a „2011. évi CXII. adatvédelmi törvényt”, illetve az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényt.
8. Kifogásához mellékelt két videófelvételt, amelyeken a március 28. és 30. napján a vészhívón keresztül érkezett, kifogásával sérelmezett hívások láthatóak és hallhatóak.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

9. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
10. A Bizottság mindenekelőtt rámutat, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
11. Ennek kapcsán a Bizottság megjegyzi, hogy a Kifogástevő által felhívott, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény nem választásra irányadó jogszabályok, így azok rendelkezései sérelmének megállapítására egy választási bizottság, így a Nemzeti Választási Bizottság sem rendelkezik hatáskörrel.
12. A Ve. 212. § (2) bekezdése írja elő a kifogás azon kötelező tartalmi elemeit, amelyeknek a jogorvoslati kérelemben való megadása az érdemi elbírálás feltétele. E szerint „[a] kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.”

13. A Ve. 215. § c) pontja szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a Ve. 212. (2) bekezdésében foglaltakat.
14. A kifogás fentiekben idézett szabályai, valamint a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria következetes gyakorlata alapján a választási eljárásban a Ve. által előírt rövid jogvesztő határidők és az eljárás sommás jellege miatt hiánypótlási felhívás kibocsátásának és a kifogásnak a benyújtását követő kiegészítésére nincs mód. Mindez azt jelenti, hogy a választási szervek és a bíróságok is minden esetben a jogorvoslati kérelem benyújtásakor eléjük tárt bizonyítékok és dokumentumok alapján hozzák meg döntésüket. [Kvk.IV.38.228/2019/2., Kvk.IV.37.531/2018/2., Kvk.III.37.656/2019/3., Kvk.IV.37.990/2014/3., Kvk.IV.37.316/2014., Kvk.I.38.024/2014.]
15. A Bizottság a kifogás formai vizsgálata során rögzíti, hogy Beadványozó kifogásának jogalapjaként – a fentiekben említett két, másik törvény mellett – a Ve-t jelölte meg, anélkül, hogy konkrétan hivatkozott volna arra, hogy pontosan a Ve. mely rendelkezését sérti a kifogásával sérelmezett cselekmény.
16. A Bizottság saját, illetve a Kúria joggyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem függetlenül attól, hogy Beadványozó jogi képviselettel, vagy anélkül jár el, azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a jogorvoslati kérelemnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó érdemi okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3. számú végzések].
17. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó kifogásában nem jelölte meg annak Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogalapját, ezért a Bizottság a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

18. A határozat a Ve. 208. §-án, a 212. § (2) bekezdésén, a 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. április 3.

Dr. Téglási András

a Nemzeti Választási Bizottság

elnöke