A Nemzeti Választási Bizottság
297/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. Hoppál Péter Tamás (a továbbiakban: Beadványozó) egyéni képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 7 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Baranya Megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 24/2022. (III. 31.) számú határozatát megváltoztatja oly módon, hogy a kiszabott bírság összegét 20.000 forintra mérsékli.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 6-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Dr. Mellár Tamás képviselőjelölt (a továbbiakban: Kifogástevő) 2022. március 28. napján 15 óra 39 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Baranya Megye 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, és e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek megsértése miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy az őt jelölő jelölő szervezetek, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Magyar Szocialista Párt, a Momentum Mozgalom, az LMP – Magyarország Zöld Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt (a továbbiakban együtt: Jelölő szervezetek) a kampányidőszakra való tekintettel kihelyeztek a pécsi Széchenyi téren egy óriáskivetítőt, amely kampányvideókat, illetve plakátokat vetít. Meglátása szerint az óriáskivetítő a Ve. 140. §-a alapján kampányeszköznek minősül, ugyanis az azon közvetített tartalom célja a választói akarat befolyásolása, illetve annak megkísérlése. Kifejtette, hogy ezen óriáskivetítő az előírt „adminisztrációs utat” betartva került kihelyezésre, működtetése megfeleltethető a Ve. rendelkezéseinek.
[3] Előadta, hogy 2022. március 28. napján, körülbelül 12 óra 30 perckor dr. Hoppál Péter, a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt jelölő szervezetek közös képviselőjelöltje odament az óriáskivetítőhöz, az ahhoz tartozó sátor személyzetével indulatosan vitatkozott, majd kihúzta az óriáskivetítő kábeleit, leállítva ezzel az óriáskivetítő mint kampányeszköz működését, ezt követően pedig elsietett a helyszínről. Jelezte, hogy az óriáskivetítő kifogásának benyújtásakor sem működött, illetve kifogásában megjelölt két cikket, amelyek beszámoltak dr. Hoppál Péter tevékenységéről.
[4] Kifogástevő álláspontja szerint dr. Hoppál Péter célja ezen tevékenységével az volt, hogy Kifogástevő választási kampányának hatékonyságát csökkentse, kampánya akadályoztatásával Kifogástevő esélyegyenlőségeit csökkentse. Meglátása szerint dr. Hoppál Péter e tevékenysége jogellenes, sérti a választás tisztaságának megóvása, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket.
[5] Mindezek alapján arra kérte az OEVB-t, hogy kifogásának adjon helyt, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, b) pontja alapján tiltsa el dr. Hoppál Pétert a további jogszabálysértéstől, d) pontja alapján pedig szabjon ki bírságot.
[6] Az OEVB a 24/2022. (III. 31.) számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott, és megállapította, hogy dr. Hoppál Péter képviselőjelölt a Kifogástevőt népszerűsítő kampányeszköz működését biztosító tápkábel áramforrásról történő lecsatlakoztatásával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, eltiltotta a jogsértőt a további jogszabálysértéstől és 500.000,- forint összegű bírság megfizetésére kötelezte. A kifogást egyebekben elutasította.
[7] Az OEVB határozatának indokolásában rögzítette, hogy a kifogásban hivatkozott kivetítő a Ve. 140. §-a szerinti kampányeszköznek minősül. Kifejtette továbbá, hogy az OEVB egyenként és összességükben értékelte a bizonyítékként hivatkozott két, internetes sajtócikket, amelyek alapján megállapította, hogy – Kifogástevő által előadottakkal egyezően – dr. Hoppál Péter, a Baranya megye 02. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületében jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelöltje Pécs Megyei Jogú Város főterén felállított kampányeszköz működéséhez szükséges elektromos tápkábeleket eltávolította. Az OEVB álláspontja szerint dr. Hoppál Péter képviselőjelölt eljárásával más jelölt, illetve jelölő szervezet népszerűsítése érdekében telepített kampányeszköz rendeltetésszerű – akár csak időszakos – működését ellehetetlenítette, amellyel megsértette a kampányban részt vevőknek azt a jogát, hogy programjaikat, politikai nézeteiket megismertessék a választópolgárokkal, azokat széles körben terjesszék, népszerűsítsék. Az OEVB álláspontja szerint dr. Hoppál Péter képviselőjelölt formális jogkövetésre irányuló szándéka nem fedezhető fel, amelyre tekintettel megállapította, hogy a kifogással sérelmezett tevékenység sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét.
[8] Az OEVB kifejtette továbbá, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek alapelvre való hivatkozás érdemben akkor foghatott volna helyt, ha Kifogástevő alappal azt bizonyította volna, hogy állami, vagy önkormányzati szerv a „semleges pozícióját” feladva az országgyűlési képviselők választásának kampánya során valamely jelölt, vagy jelölő szervezet javára, vagy ellenében beavatkozott volna.
[9] A Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása alapelv kapcsán az OEVB a Kúria következetes joggyakorlatára hivatkozva megállapította, hogy ezen alapelv megsértésére utaló tény, vagy körülmény nem merült fel, ezért ezen alapelvi sérelmet sem találta megállapíthatónak.
[10] Az OEVB a bírság összegének megállapítása során a következőket vette figyelembe: A Bizottság súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a jogsértés a 2022. évi országgyűlési választások kampányidőszaka utolsó hetében történt; a képviselőjelölt aktív országgyűlési képviselői mandátummal rendelkezik, melyre tekintettel a választási kampányban tőle különösen elvárható a jogszerű és példamutató magatartás tanúsítása; továbbá a magyar közéletnek meghatározó személyisége, volt kulturális államtitkár; az elkövetési magatartás nyilvánvalóan szándékos jellegű; az elkövetést követően, az azzal összefüggésben a sajtóban, valamint közösségi médiában tett – a jogsértő tevékenységét elismerő és az indokoltságát következetesen hangsúlyozó – megnyilvánulásait, melyek nagy számban érik el a választópolgárokat; végezetül azt, hogy az érintett a nyilatkozatai a jogsértés tekintetében megbánást nem mutatnak. A Bizottság enyhítő körülményként értékelte, hogy a képviselőjelölt a 2022. évi kampányidőszakban első alkalommal került elmarasztalásra; a kampányeszköz tápkábelének eltávolítása következtében fizikai nem, csak az elektronikus rendszer működtetésében szenvedett logika sérülést eredményezett, melyre tekintettel reparálható volt a kampányeszköz működése.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[11] Beadványozó 2022. április 1-jén 14 óra 27 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontja alapján az OEVB 24/2022. (III. 31.) számú határozatával szemben, amely fellebbezést az OEVI vezetője ugyanezen napon 16 óra 39 perckor felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
[12] Érintettsége alátámasztására előadta, hogy az országgyűlési képviselők 2022. évi általános választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölt.
[13] Beadványozó fellebbezésében előadta, hogy az OEVB által kiszabott bírság mértékét aránytalanul eltúlzottnak tartja, ugyanis meglátása szerint Kifogástevő kampányát nem befolyásolta jelentősen azon tevékenysége, amellyel a fülsértő hangerővel működtetett kampányeszköz működését leállította.
[14] Erre való tekintettel arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy fellebbezésének adjon helyt, és a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott jogkörében eljárva az OEVB határozatát változtassa meg akként, hogy az OEVB által kiszabott bírság mértékét mérsékelje.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[15] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[16] Beadványozó fellebbezésében azt kérte, hogy a Bizottság az OEVB által kiszabott 500. 000 Ft-os bírság mértékét mérsékelje.
[17] A Ve. 219. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit – így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét – veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
[18] A Ve. 219. § (2) bekezdése alapján a bírság legmagasabb összege természetes személy esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszöröse, egyébként a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenötszöröse.
[19] A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 703/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2022. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 200 000 forint.
[20] Fentiek alapján megállapítható, hogy az OEVB a természetes személy esetén kiszabható bírság legmagasabb összegének (1.000.000 forint) felével bírságolta meg Beadványozót.
[21] Tekintettel arra, hogy Beadványozó cselekménye kizárólag a Ve. rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelvi követelményét sértette meg, illetve amint az az OEVB határozatból is kiderül, jelen kampányidőszakban Beadványozó még nem volt elmarasztalva, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy 500.000 forintnál kisebb összegű bírság kiszabása lett volna indokolt.
[22] Fentiek alapján a Bizottság az OEVB 24/2022. (III. 31.) számú határozatát megváltoztatta és 20.000 forint bírság kiszabásáról rendelkezett.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[23] A határozat a Ve. 219. § (1) bekezdésén és 231. § (5) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 3.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke