A Nemzeti Választási Bizottság
299/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a N. Sz. I. magánszemély (képviseli: dr. Sándor Tamás Zoltán ügyvéd; a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezése tárgyában – 8 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 81/2019. (VIII. 28.) számú határozatát – jelen határozatban foglalt indokolással – helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljáró választási bizottság döntése]
[1] S. J. (a továbbiakban: Kifogástevő) 2019. augusztus 26-án 10 óra 46 perckor elektronikus úton nyújtott be kifogást a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértése miatt.
[2] Kifogásában előadta, hogy „2019. augusztus 25-én N. Sz., a Fidesz országgyűlési képviselője, parlamenti államtitkár több fotót osztott meg arról, hogy ajánlóíveket ír alá, feltehetőleg szimpatizánsok körében. A poszt szövegezése szerint N. Sz. aláírásával támogatja a következő személyek jelöltté válását: Tarlós Istvánt főpolgármester, Borbély Lénárdot polgármester, Zupkó Jánost képviselő.”
[3] Sérelmezte, hogy az egyik fényképen az említettek ajánlóívei szerepelnek, amint N. Sz. aláírja azokat. „Ezeken N. Sz. I. személyes adatai és aláírása mellett más személyek személyes adatai is láthatók, így a választópolgárok politikai meggyőződését tükröző adatok – amelyek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerint különleges adatnak minősülnek – N. Sz. tevékenysége alapján nyilvánosságra kerültek, az alábbiak szerint: Zupkó János jelöltté válását támogatja (három magánszemély), továbbá olyan választópolgárok, akik a következő címeken laknak: (…), az adott választókerület lakosai, beazonosíthatóságuk egyértelmű.”
[4] Az általa elmondottak alátámasztására bizonyítékként megjelölte a 168 óra című sajtóorgánum „Öten követték feszült figyelemmel, hogy N. Sz. ajánlóíveket ír alá” című cikk, valamint N. Sz. Facebook-posztjának internetes elérhetőségét, valamint a fenti internetes oldalakon megjelent fényképfelvételt.
[5] Fentiek alapján kérte, hogy az FVB a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása, továbbá az e) pontban foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének megsértését, valamint a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján tiltsa el N. Sz. a további jogszabálysértéstől.
[6] Az FVB 81/2019. (VIII. 28.) számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott és megállapította, hogy N. Sz. megsértette Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjába foglalt választás tisztaságának megóvása alapelvét. A jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől, a kifogást egyebekben elutasította.
[7] Határozata indokolása szerint a Kifogástevő által csatolt bizonyítékokon az látható, hogy három, egymást takaró ajánlóív közül a legfelsőt valaki – feltehetőleg N. Sz. – a jobb kezével aláírja, bal kezével pedig az íveket az aláíráshoz rögzítve, az azon lévő tartalmat nagyrészt kitakarja. Megállapította, hogy mivel a kifogásban megjelölt Facebook oldalon a fényképet kinagyítva valóban olvashatóvá válnak a kifogásban is megjelölt személyes adatok, így megállapítható a Ve. 2 § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelv sérelme, mely nagyobb gondosság mellett elkerülhető lett volna. Azt ugyanakkor nem találta megállapíthatónak, hogy a jogsértést szándékosan, rosszhiszeműen követték volna el, a fényképen látható kéztartásból, az ajánlóívek elhelyezéséből inkább arra következtetett, hogy ha nem is megfelelően, de igyekeztek a személyes adatokat kitakarni.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[8] Beadványozó az FVB határozata ellen meghatalmazással igazolt jogi képviselője útján először 2019. augusztus 30-án 21 óra 15 perckor, majd 2019. augusztus 31-én 8 óra 31 perckor elektronikus úton nyújtott be azonos tartalmú fellebbezést a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján.
[9] Érintettségének igazolásaként előadta, hogy jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat, valamint hivatkozott a Kúria Kvk.IV.37.609/2019/3. számú határozatára is.
[10] Álláspontja szerint a kifogásban megjelölt alapelvek megsértésének mikéntjét Kifogástevő semmilyen módon nem fejtette ki, vagy támasztotta alá, ahogyan a tevékenység (személyes adatok nyilvánosságra hozatala) és a Ve. megsértése közötti összefüggést sem jelölt meg. Ezért a kifogást a Ve. 215. § c) pontja alapján az FVB-nek érdemi vizsgálat nélkül kellett volna elutasítania.
[11] Előadta, hogy az FVB határozatának indokolását sem tartja helytállónak, mivel „az FVB egyéb, részletes indokot nem hozott fel a körben, hogy álláspontja szerint a Ve.-beli jogsérelem miként, milyen okból következett be, a sérelmezett magatartás miként sértette meg a választás tisztaságára vonatkozó törvényi alapelvet, állítását sem támasztotta alá, nem indokolta.” Megítélése szerint az ajánlóíven szereplő személyes adatok nem minősülhetnek az érintett azonosíthatósága esetén sem különleges adatnak, mivel egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, így egy ajánlás megadásának tényéből nem vonható le az ajánló választópolgár politikai véleményére vonatkozó adat, tényszerű következtetés.
[12] Beadványozó hivatkozott a véleménynyilvánítás szabadságára, továbbá a Ve. 218. § (1) bekezdésének sérelmeként arra is, hogy „a kifogásolt képfelvétel közzététele kapcsán egyetlen Info tv. szerinti érintett sem terjesztett elő kifogást, így az FVB – hatáskörét túllépve – tett olyan megállapítást a kifogásolt tevékenység jogszerűsége körében, amelyre vonatkozó bizonyítékokkal nem rendelkezett.”
[13] Álláspontja szerint a választás tisztaságára vonatkozó alapelvi sérelem fentiek alapján „nem következett (és nem is következhetett be) önmagában azért sem, mert egy ajánlás megadásának tényéből nem vonható le az ajánló választópolgár politikai véleményére vonatkozó adat, tényszerű következtetés.”
[14] Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az FVB 81/2019. (VIII. 28.) számú határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdésének b) pontja alkalmazásával változtassa meg és a kifogást teljes körűen utasítsa el.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[15] A fellebbezés nem megalapozott.
[16] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy az eljárása során a kifogásban megjelölt linken a sérelmezett eredeti fényképfelvétel már nem volt megtalálható. Ennek köszönhetően az FVB döntése abban a megállapításában, hogy a kinagyított fényképfelvételeken az aláírók személyes adatai olvashatóan jelennek meg, bizonyíték hiányában nem felülvizsgálható. Mivel a fellebbezésben a fenti megállapítást Beadványozó nem sérelmezte, illetve a személyes adatok megismerhetőségével szemben más bizonyíték sem merült fel, a Bizottság a megállapítást elfogadott tényként kezelte.
[18] Beadványozó kérelmét részben arra alapította, hogy a kifogást nem valamely az íven szereplő személy nyújtotta be, így érintett hiányában érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye. A fenti érveléssel szemben az FVB helyesen járt el, amikor a Ve. 208. §-a alapján a főpolgármesteri választáson választópolgár kérelmező kifogásában érdemben eljárt. A kifogás esetén ugyanis a Ve. csak a választójoggal nem rendelkező természetes személy és a jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek esetében kíván meg érintettséget az érdemi vizsgálathoz. A bíróságok és választási bizottságok állandó gyakorlata szerint a Ve. zárt rendszer, a választási jogorvoslatok során más jogszabály csak a Ve. által felhívott körben alkalmazható, így az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) szerinti érintettség sem szabható meg követelményként a választási kifogás benyújtásakor.
[19] Beadványozó tévesen rótta fel a bizonyítottság hiányát, illetve nem elfogadható az az álláspontja sem, hogy a tényállásban leírt magatartás nincs összefüggésben a választási alapelv sérelmével. Az FVB indokolása azonban kiegészítésre szorul, mert az nem tartalmazza azt a lényeges következtetést, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő választás tisztaságának megóvása alapelv sérelmét jelen esetben az anyagi alapelv, a választás titkosságának a sérelme okozza. Egyebekben a határozat érdemben helytálló.
[20] A választás titkossága a szavazás Alaptörvény 2. cikkében biztosított titkosságát, illetve a választási eljárás azon kapcsolódó részeinek védelmét foglalja magába, ahol a választópolgár szuverén akaratát fejezi ki, és amelynek során az akaratnyilvánítás eredményeként személyes adat keletkezik. E védelem körébe esik a szavazólapon túl például a szavazóköri névjegyzék, a mozgóurnát kérők jegyzéke, a külképviseleti választás névjegyzéke és az ajánlóívek is. A védelmet az eljárás során zártan történő kezelés mellett kiemeli ezen iratok megsemmisítésére vonatkozó kötelezettség is a szavazást követő kilencvenedik napot követően.
[21] Az ajánlóíven a jogalkotó praktikus okokból lehetővé tette több személy ajánlásának felvitelét a korábbi ajánlószelvényes megoldással szemben, ami a titkosságot csökkentette. Nem zárható ki ugyanis, hogy a gyűjtő és az ajánló más ajánló személyes adatát megismerhesse, azonban a Ve. nem ad rendelkezést számukra ezen adatok eltérő felhasználására, az Info tv. pedig kizárja azt kifejezett felhatalmazás hiányában. Ezért az, hogy Beadványozó a fénykép közzétételével az ajánlóíven szereplő személyes adatokat nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé tette, nyilvánvalóan önmagában a választás titkosságának, és így a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmére vezetett.
[22] A választás titkosságának megsértése, ahogyan az FVB is megállapította, nem feltétlenül szándékos cselekmény, a bírói gyakorlatban akár már a potenciális sérelem is elegendő az alapelvi sérelem megállapításához, így például szavazólapok helytelen kötegelése, vagy a szavazókörben a fülke paravánokkal való helyettesítése [Kvk.III.37.981/2016/3.] már elégséges volt az alapelvi sérelem megállapításához. Ezért helytálló az FVB értékelése, amely kiemelte, hogy Beadványozó láthatóan erőfeszítést tett az ív takarására, azonban a jogsértés mégis bekövetkezett.
[23] Beadványozó tévesen állítja, hogy az ajánlás ténye önmagában nincs összefüggésben a politikai meggyőződéssel, és így nem szenzitív adat, azonban ez a jogsértés megállapíthatóságára nincs befolyással. A Bizottság álláspontja szerint önmagában az ajánlás formájában megjelenő választópolgári akaratnyilvánítás is olyan jogi tárgy, amelyet a rendelkezésre álló jogi keretek között a védelemben kell részesíteni, azaz lehetőség szerint biztosítani kell titkosságát.
[24] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés nem alapos és az FVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján – indokolásának kiegészítésével – helybenhagyja.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[25] A határozat a Ve. 122. §-án, 208. §-án, 221. §-án, 231. § (5) bekezdés (a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 2.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke