A Nemzeti Választási Bizottság
30/2021. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Váradi Barna (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy az új koronavírus okozta megbetegedésekre hivatkozva nem korlátozható az oktatási intézmények működése?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pfi: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2021. október 8-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2021. augusztus 2-án postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
[2] A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez Szervezőt is figyelembe véve 46 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül 41 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát és az alábbi megállapításokat tette.
[4] A Nemzeti Választási Iroda elnöke a fentiekben írtak eredményeként megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés benyújtása megfelelt az Nsztv. 2-4. §, 6. § és a 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, így azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[5] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[6] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[7] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként azok az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.
III.
[Az Alaptörvény módosítására irányuló tiltott tárgykör vizsgálata]
[8] A jelen eljárás tárgyát képező kezdeményezés a megfogalmazott célja szerint arra irányul, hogy az Országgyűlés törvényben rendelkezzen arról, hogy az új koronavírus okozta megbetegedésekre hivatkozva nem korlátozható az oktatási intézmények működése.
[9] A kérdés vizsgálata kapcsán megkerülhetetlen annak rögzítése, hogy a Kínában 2019-ben azonosított új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta megbetegedés miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. január 30-án a Covid19-járványt nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzetnek nyilvánította, majd 2020 márciusában több kontinensre kiterjedő világjárványnak, azaz pandémiának minősítette. A járvány hazánkat is elérte, napjainkban a COVID-19 koronavírus-fertőzésben elhunytak száma Magyarországon meghaladja a 30.000 főt, míg a világon a 4 millió főt. (https://koronavirus.gov.hu). A koronavírus okozta megbetegedés világjárvánnyá minősítésének ténye a Bizottság több határozatában, köztük Szervező által benyújtott kérdések elbírálása kapcsán meghozottakban is kifejtésre került, illetve e tény már a társadalom egésze számára ismertként kezelhető.
[10] A Bizottság a kérdés elbírálása kapcsán azt vizsgálta, hogy a koronavírus járvánnyal szembeni védekezés keretében jelenleg van-e, vagy korábban került-e meghozatalra olyan járványügyi intézkedés, amely érintette az oktatási intézmények tevékenységét vagy működését.
[11] A koronavírus járvány hazai megjelenése óta a Kormány az Alaptörvény 53. cikkében foglalt jogköre alapján több alkalommal is Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, valamint a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében. A veszélyhelyzet kihirdetésére először 2020. március 11-i hatállyal került sor a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel, amely a 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet alapján 2020. június 17-ig állt fenn. Ezt követően a veszélyhelyzet kihirdetése 2020. november 4-i hatállyal történt meg a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel. Ez a Korm. rendelet 2021. február 8-án hatályát vesztette, ám ugyanezen a napon hatályba lépett a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet, amellyel a Kormány ismételten veszélyhelyzetet hirdetett, és amely azóta is, így a kezdeményezés elbírálásának időpontjában is fennáll.
[12] Az alkotmányozó a veszélyhelyzetre vonatkozó szabályokat az Alaptörvény államszervezetre vonatkozó részében, a Különleges Jogrend cím alatt helyezte el. Az itt található szabályok azokra a rendkívüli esetekre vonatkoznak, amikor a normál időszaki jogrendtől eltérő államszervezeti és működési rend alkalmazása szükséges, annak érdekében, hogy a társadalom életét, az állam működését, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát fenyegető természeti vagy társadalmi eredetű veszélyek elhárításra kerüljenek. A különleges jogrend szabályainak alkalmazására tehát olyan veszély esetén kerül sor, amikor az adott jelenség egy meghatározott védett célt (élet, vagyon, állam, alkotmányos rend) olyan mértékben sért vagy veszélyeztet, hogy szükség van az általánostól eltérő állami beavatkozásra. A különleges jogrendre vonatkozó szabályok közös jellemzője, hogy egy-egy kijelölt szerv részére a normál időszakhoz képest időlegesen többletjogosítványokat biztosítanak a veszély elhárítása érdekében. A Bizottság megjegyzi, hogy a különleges jogrend szabályozásával kapcsolatos fenti okfejtés nem először jelenik meg határozatában, az már a 42/2020. számú, szintén Szervező kezdeményezésének elbírálása alapján született, jogerős döntésben is szerepelt.
[13] Az Alaptörvény 53. cikk (1)-(2) bekezdései felhatalmazzák a Kormányt arra, hogy veszélyhelyzet idején rendkívüli intézkedést vezessen be, valamint, hogy olyan rendeletet alkosson, amelyben valamely törvény alkalmazását felfüggeszti, illetve törvény rendelkezéseitől való eltérést állapít meg.
[14] A Kormány az Alaptörvény biztosította jogával élve, a koronavírus járvánnyal szembeni védekezés érdekében több alkalommal is hozott az oktatási intézmények működését érintő rendkívüli intézkedést.
[15] A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet 4. § b) pontjában úgy rendelkezett, hogy 2020. március 12-től visszavonásig a hallgatók számára megtiltja a felsőoktatási intézmények látogatását. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium Felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkársága a felsőoktatási képzés veszélyhelyzet során történő megszervezése kapcsán kibocsátott, 2020. március 18-i ágazati ajánlásában rögzítette, hogy „[a] látogatási tilalom alatt is biztosítani szükséges a felsőoktatási intézmények működését” és biztosítani kell „az oktatás folytonosságát”. Az ajánlás szerint mindezt a távoktatás, távolléti oktatás keretében lehetett megvalósítani. Az ajánlás tartalmazta továbbá a felsőoktatási ágazati irányító azon javaslatát is, hogy „az átmeneti időszakban a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat és konzultáció online kerüljön megtartásra kép-és hanganyag rögzítésével és megosztásával vagy élő adásban történő közvetítése által”.
[16] Ezt követően a Kormány 2020. március 16. napjától – a köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény 7. § a), k) és l) pontjában foglalt intézmények kivételével – valamennyi köznevelési és szakképző intézményben előírta a nevelés-oktatásnak a tantermen kívül, digitális munkarendben való megszervezését a koronavírus miatt a köznevelési és szakképzési intézményekben új munkarend bevezetéséről szóló 1102/2020. (III. 14.) Korm. határozattal. A Kormány határozatában felhívta az emberi erőforrások miniszterét, valamint az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 51. § (4) bekezdésében foglalt hatáskörükben eljárva az intézmények működési rendjét egyedi határozatban állapítsák meg. A 2020. március 11-i veszélyhelyzet 2020. június 18-i hatállyal szűnt meg, amellyel együtt a tantermen kívüli, on-line oktatás megszervezésével kapcsolatos szabályok is hatályukat vesztették.
[17] 2020 őszén a koronavírus-járvány második hullámának megerősödése miatt a Kormány ismételten veszélyhelyzetet hirdetett és újfent elrendelte, hogy a felsőoktatási intézményekben, valamint a középfokú oktatásban 9. osztálytól tantermen kívül, digitális munkarendben kerüljön megszervezésre a nevelés-oktatás. Minderről a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 2020. november 11-től 2021. július 2-ig hatályos 14. § (1) bekezdése és a 2020. november 11-től 2021. március 7-ig hatályos 17. § (2) bekezdései szóltak.
[18] Annak eldöntése, hogy a koronavírus-járvány terjedése miatt a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében a veszélyhelyzet elrendelésének feltételei fennállnak-e, a Kormány hatáskörébe tartozó kérdés. Ahogyan annak megítélése is a Kormány hatáskörébe és felelősségébe tartozik, hogy a felmerülő egészségügyi, társadalmi és gazdagsági kockázatokat mérlegelve, melyek azok a rendkívüli intézkedések, amelyek a leghatékonyabban szolgálják a koronavírus-járvány elleni védekezést. Ezen rendkívüli intézkedések bevezetésére a Kormánynak közvetlenül az Alaptörvény ad felhatalmazást. A Bizottság a kérdés kapcsán fontosnak tartja azt is rögzíteni, hogy a Kormánynak az Alaptörvényben meghatározott, a veszélyhelyzeti intézkedések meghozatalával kapcsolatos felhatalmazása nem parttalan, azok kettős kontroll alatt állnak. Az intézkedéseket politikai szempontból az Országgyűlés, alkotmányossági szempontból pedig az Alkotmánybíróság vizsgálja. (23/2021. (VII. 13.) AB határozat, Indokolás [27] - [28] bekezdés).
[19] Szervező kérdése a fent bemutatott előzményeket figyelembevéve olyan szabály megalkotását célozza, amely a Kormánynak közvetlenül az Alaptörvényből fakadó veszélyhelyzeti intézkedési jogkörét korlátozná, kimondva, hogy a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet esetén – többek között – nem hozhat a tantermen kívüli, digitális oktatás megszervezését előíró intézkedést, vagy nem rendelhet el rendkívüli szünetet. Egy ilyen szabály megalkotása kizárólag az Alaptörvény módosításával lenne csak megvalósítható, akkor is, ha Szervező kérdésében az „Országgyűlés törvényben mondja ki” kitétel szerepel. Hiszen azt, hogy valamely tárgykör szabályozása tekintetében az Országgyűlésnek mint alkotmányozónak vagy mint törvényalkotónak kell fellépnie, nem a népszavazási kezdeményezés szervezője, hanem maga a szabályozási tárgy határozza meg.
[20] Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja azonban kizárja a közvetlen hatalomgyakorlást olyan kérdésben, amelynek célja az Alaptörvény módosítása. Ennek oka, ahogy arra az Alkotmánybíróság a 45/2012. (XII. 29.) AB határozatában is hivatkozott 2/1993. (I. 22.) és 25/1999. (VII. 7.) határozataiban rámutatott, hogy az Alaptörvény az állami berendezkedés alapját, az állam és polgárainak viszonyát szabályozza, ezért csak a saját rendszerén belül, az általa feljogosított alkotmányozó hatalom által és a benne meghatározott eljárás szerint módosítható.
[21] Az Alaptörvény módosítására vonatkozó eljárásrendet az S) cikk tartalmazza, amelynek (1) bekezdése kizárja a népszavazás útján való Alaptörvény-módosítást, mivel rögzíti, hogy Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot kizárólag a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő. Ugyanezen cikk (2) bekezdése azt is előírja, hogy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
[22] A kérdés és az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó szabályai egymáshoz való viszonyának áttekintése után a Bizottság vizsgálódási körébe vonta azt is, hogy normál jogrendben, a koronavírus okozta járvány elleni védekezés jegyében lehetséges-e olyan intézkedés meghozatala, amely az oktatási intézmények működésének korlátozását írja elő.
[23] Ahogyan az már kifejtésre került, a koronavírus több ezer ember életét követelte és felbecsülhetetlen társadalmi és gazdasági károkat okozott. A járvánnyal szembeni védekezés jegyében hozott, a korábbi megszokott mindennapi életvitel folytatását gyakran korlátozó intézkedések (pl. szájat és orrot eltakaró maszk viselésére kötelezés, kijárási korlátozás) számos, az Alaptörvényben rögzített jogot érintettek.
[24] Ezen Alaptörvényben nevesített jogok tekintetében különbség tehető a jogosultság szubjektív, alanyi oldala és a jog objektív, tárgyi oldala között. Az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi és európai alkotmányjogi felfogás szerint az államnak nemcsak tiszteletben kell tartania a jogokat, amely az alapjog szubjektív alanyi oldalát jelenti, hanem gondoskodnia is kell azok védelméről, amely a jog objektív, tárgyi oldalát jelenti.
[25] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Alaptörvény II. cikkében nevesített élethez való jog objektív intézményvédelmi oldala az állam életvédelmi kötelezettségét foglalja magában, amelynek jogalkotással és szervezeti intézkedésekkel tesz eleget. A szubjektív életvédelmen túl az államnak az emberi életet és a létfeltételeit is védenie kell, az emberi élet mint érték a védelem tárgya.
[26] Az élethez való joggal áll szoros összefüggésben az Alaptörvény XX. cikkében nevesített egészséghez való jog. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint e joggal összefüggésben elsődlegesen az állam kötelezettségei fogalmazhatók meg. Ennek teljesítése érdekében az állam többek között egészségügyi intézményhálózat működtetésére, illetve az orvosi ellátás megszervezésére köteles. A testület azt is rögzítette, hogy az egészséghez való jog alanyi oldalát az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdése, objektív intézményvédelmi oldalát a (2) bekezdés rögzíti az alábbiak szerint: „Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.” [3132/2013. (VII. 2.) AB határozat]
[27] Az egészséghez való jog tárgyi oldala magában foglalja többek között az egyes népegészségügyi feladatok ellátását, úgymint a betegségek megelőzésével és a betegségekről való tájékoztatással kapcsolatos tevékenységeket és a járványokkal szembeni védekezést is. Ezek tehát azok az állami intézkedések, amelyek a szubjektív jog biztosítása érdekében az állam kötelezettségeként jelennek meg a polgárok egészsége védelmének biztosítása érdekében. (A Nemzeti Választási Bizottság 44/2020. számú határozata, [12] bekezdés).
[28] A járványokkal szembeni védekezés fő szabályait rögzíti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) III. Fejezetének 6. Járványügy cím alatt elhelyezett rendelkezései. Az Országgyűlés az Eütv. 57. §-ának (2)-(3) bekezdésében, 59. §-ának (2)-(3) bekezdésében, 63. §-ának (2) bekezdésében, 65. §-ának (1) bekezdésében, 68. §-ának (1) és (3) bekezdésében, valamint 71. §-ának (1) bekezdésében felhatalmazást adott az egészségügyért felelős miniszternek, hogy rendeletében állapítsa a fertőző betegségek terjedésének megelőzésével kapcsolatos szabályokat. E törvényi felhatalmazás alapján született meg a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet). Ennek 2. § (1) bekezdésében rögzítésre került, hogy az egészségügyért felelős miniszter a fertőző betegségek megelőzésének és leküzdésének irányításával, illetve felügyeletével kapcsolatos jogkörét az országos tisztifőorvos útján látja el. Az NM rendelet 2. § (2) bekezdése pedig már az országos tisztifőorvos közvetlen intézkedési jogkörét nevesíti a járványveszély elhárítása és az egészségügyi ellátás biztosítása érdekében.
[29] Az NM rendelet 2. § (2) bekezdése egy általánosan megfogalmazott felhatalmazást rögzít a tisztifőorvos számára, amelyet elsődlegesen az intézkedés célja szűkít, mert az itt rögzített hatáskör csak olyan döntések foganatosítására jogosít, amelyek a járványveszély elhárítását és megszüntetését közvetlenül szolgálják, és e cél elérése érdekében feltétlenül szükségesek.
[30] A hivatkozott rendeleti szabály alapján az országos tisztifőorvos egyedi intézkedés keretében generálisan, vagy valamely konkrét felsőoktatási vagy köznevelési intézmény tekintetében is jogosult olyan intézkedés meghozatalára, amely az intézmény működését érinti, ha az közvetlenül szolgálja a járványveszély elhárítását. Az országos tisztifőorvosnak az NM rendelet 2. § (2) bekezdése szerinti intézkedéseiben az egészséghez való jogból fakadó állami intézményvédelmi kötelezettség teljesítése realizálódik. Ezek az intézkedések tehát soha nem öncélúak, hanem a közvetlenül érintetteknek, az oktatási intézményben tanulóknak és dolgozóknak az Alaptörvény II. cikkében foglalt élethez való jogának és a XX. cikkben biztosított, testi egészséghez való jogának a biztosítása miatt szükséges. Az e személyi kört közvetlenül érintő védelmi intézkedések megválasztását döntően az befolyásolja, hogy a fertőzésnek való kitettségük az átlagosnál magasabb, hiszen normál esetben az oktatási intézményekben nagy létszámú személy tartózkodik egyidejűleg zárt térben és a megfelelő távolságtartás nem feltétlenül biztosítható.
[31] Az NM rendelet alapján, a kérdésben érintett tárgyban már hozott az országos tisztifőorvos egyedi határozatot. 2020. március 26-án kiadta „a tiltó és kötelező határozat a COVID-19 járvány tekintetében” című határozatát, amelyben több korlátozó intézkedésről is rendelkezett a koronavírus okozta humánjárvány terjedésének lassítása érdekében. Ezek közül a kezdeményezés szempontjából a felsőoktatási intézmények hallgatók általi látogatását megtiltó rendelkezést szükséges kiemelni.
[32] Abban az esetben, ha a kérdés alapján az országos tisztifőorvos NM rendelet 2. § (2) bekezdésében foglalt jogköre a kérdésben foglaltak alapján korlátozás alá esne, az valójában az állam intézményvédelmi kötelezettsége teljesítését akadályozná. E kötelezettség határait normál jogrendben többek között az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése és az Eütv.-nek a járványok megelőzése és leküzdése érdekében meghatározott, az egyén személyi szabadsághoz való jogait és a beteg jogait korlátozó rendelkezései adják. Ezek a rendelkezések azok, amelyek biztosítják az egyén és a közösség számára, hogy az egészséghez való jog érvényesülése, azaz a polgárok egészségének védelme érdekében tett állami intézkedések ne korlátozzák más jogok gyakorlását alaptalanul vagy aránytalanul, a szükségesnél nagyobb mértékben.
[33] A Bizottság álláspontja szerint amennyiben a kérdés alapján a jelenlegi szabályozástól szűkebb keretek között lenne jogosult az állam a koronavírus okozta járvány esetén a leküzdéshez szükséges intézkedések megtételére, az jelentősen akadályozná az állami kötelezettség ellátását és ezzel egyidejűleg az állampolgárok egészséghez való jogának aránytalan korlátozását is megvalósítaná. Mindebből kifolyólag a kérdés ebben a megközelítésében is olyan jogalkotásra kötelezné a jogalkotót, amely az Alaptörvény módosítása nélkül nem lenne megvalósítható.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[34] A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontján, az 53-54. cikkein, a XX. cikkén, valamint S) cikkén, az Eütv. 57. §-ának (2)-(3) bekezdésén, 59. §-ának (2)-(3) bekezdésén, 63. §-ának (2) bekezdésén, 65. §-ának (1) bekezdésén, 68. §-ának (1) és (3) bekezdésén, valamint 71. §-ának (1) bekezdésén, a Kat. 51. § (4) bekezdés a) pontján, az NM rendelet 2. § (1) és (2) bekezdésén, illetve az Nsztv. 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2021. szeptember 23.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke