A Nemzeti Választási Bizottság
324/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (8045 Isztimér, Kossuth Lajos utca 17., a továbbiakban: Kifogástevő1) egyesület és B.-T. G. (a továbbiakban: Kifogástevő2) magánszemély által benyújtott kifogások tárgyában – 8 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Kifogástevő1 kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A Nemzeti Választási Bizottság Kifogástevő2 kifogásának részben helyt ad, és megállapítja, hogy a Háttér Társaság (székhely: 1136 Budapest, Balzac u. 8-10. fszt. 1.) megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét; a kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása miatti alapelvsérelem tekintetében elutasítja.
A Nemzeti Választási Bizottság a Háttér Társaságot 3.000.000 Ft, azaz hárommillió forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.
A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda Magyar Államkincstárnál vezetett fizetési számlaszámára – 10032000-01040391-00000000 – jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban fel kell tüntetni az alábbi bírságazonosító számot: V222119539. A bírság meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 11-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő1 2022. április 5-én 6 óra 21 perckor elektronikus úton nyújtott be kifogást a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amelyben előadta, hogy Háttér Társaság megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt alapelveket, azaz a választás tisztaságának alapelvét, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[2] Kifogástevő1 állításának alátámasztásául öt bizonyítékot csatol beadványához, amelyek közül négy a Háttér Társaság Facebook oldalán megtalálható bejegyzés, tartalmuk alapján pedig a 2022. április 3. napján megtartott országos népszavazáson való olyanképpeni részvételre buzdítanak, hogy azon a választópolgárok érvénytelenül szavazzanak.
[3] Az ötödik bizonyítékul becsatolt fényképfelvétel, pedig arról tanúskodik, hogy a Háttér Társaság többszázezer forint nagyságrendben finanszírozott a Facebookon megjelenő olyan hirdetéseket, amely a „népszavazz érvénytelenül” üzenetet hordozták.
[4] Kifogástevő1 meglátása szerint a Háttér Társaság sorozatosan, több alkalommal elkövetett cselekményei súlyosan jogszabálysértők, tekintettel arra, hogy a fenti üzenetekkel nyíltan és egyértelműen arra hívja fel és buzdítja a választópolgárokat, hogy nyilvánvalóan érvénytelen szavazólapokat dobjanak az urnába, ezáltal teljes mértékben ellehetetleníteni törekszik a népszavazást és a választópolgárok valós akaratának megismerését.
[5] Kifogástevő1 kitér arra is, hogy a tárgyi jogsértés folyamatos, mert a jogsértő üzenetek folyamatosan, nyilatkozata szerint a kifogás beadásának pillanatában is fent vannak a Háttér Társaság Facebook oldalán.
[6] Kifogástevő1 hivatkozik a Nemzeti Választási Bizottság 270/2022. számú határozatára, amelyben a Bizottság kimondta, hogy „az érvénytelen szavazat egy jogsértő szavazat, szembemegy a népszavazás céljával és a Ve. rendelkezéseivel, az ilyen szavazatra való buzdítás ezért egy jogellenes tevékenység.”
[7] Mindezek alapján Kifogástevő1 indítványozza, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, a jogsértőt a további jogsértéstől tiltsa el, valamint szabjon ki bírságot.
[8] Kifogástevő2 mint központi névjegyzékben szereplő választópolgár 2022. április 6-án 8 óra 38 perckor nyújtott be kifogást csaknem szó szerint azonos tartalommal, mint Kifogástevő1, ezért a Bizottság a továbbiakban csak a két kifogás közötti eltérések, esetleges többletelemeket ismerteti.
[9] Kifogástevő2 rögzíti, hogy a jogsértést 2022. április 3-án kb. 16 órakor észlelte, a Bizottsági döntésre irányuló kérelme megegyezik Kifogástevő1 által kértekkel.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] A Nemzeti Választási Bizottság a fent ismertetett, tárgyukban egymással összefüggő kifogásokat a Ve. 217. §-ának (1) bekezdésére tekintettel együttes vizsgálat és elbírálás céljából egyesítette.
[11] A Bizottság megállapítja, hogy Kifogástevő1 kifogása érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[12] A Ve. 208. §-a alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
[13] A kifogásnak a Ve. 212. § (2) bekezdése szerint tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[14] A Ve. 215. §-a alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha
a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,
b) elkésett,
c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy
d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.
[15] A Bizottság rámutat arra, hogy az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
[16] Továbbá a Kúria a Kvk.I.39.275/2022/4. számú végzésében, a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.
[17] A Bizottság rögzíti, hogy tárgyi ügy egyértelműen a népszavazási eljáráshoz, azt érintően kifejtett kampánytevékenységhez kapcsolódik, abban az országgyűlési képviselők általános választásához kötődő elem nem található. Ebből kifolyólag pedig Kifogástevő1-re a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) vonatkozó rendelkezési az irányadóak.
[18] A Bizottság megállapítja azt is, hogy Kifogástevő1 a civil szervezetek közhiteles nyilvántartása alapján egyesületi formában működik, így a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:63. § (1) bekezdése alapján jogi személyiséggel rendelkezik.
[19] Fentiek alapján Kifogástevő1 vonatkozásában az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján a Ve. 208. §-ának második fordulata alkalmazandó, azaz, ahhoz, hogy kifogását a Bizottság érdemben vizsgálni tudja, hivatkoznia kell érintettségére. Tekintettel arra, hogy a Bizottság a Ve. 43. § (4) bekezdése alapján megállapítja, hogy Kifogástevő1. nem minősül az Nsztv. 69. §-a alapján politikai reklám közzétételére jogosultnak (azaz nem szervezője a kezdeményezésnek, illetve nem minősül országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártnak), az érintettségét igazolnia, indokolnia kell kifogásában.
[20] A Bizottság megvizsgálta Kifogástevő1 beadványát és megállapítja, hogy az az érintettség alátámasztására egyáltalán nem tartalmazott érvelést, holott azt a következetes kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának a jogorvoslat benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}
[21] Az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak sem {lásd például: Kvk.I.39.275/2022/4. végzés, Indokolás [14], Kvk.I.37.510/2019/2. végzés, Indokolás [9]}, így jelen eljárás tekintetében a Bizottság Kifogástevő1 érintettségének fennállását nem tudta megállapítani.
[22] Mindezek alapján a Bizottság Kifogástevő1 kifogását – mivel az nem tartalmazott érintettségére való hivatkozást– a Ve. 215. § a) pontjában foglaltakra tekintettel érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
[23] Megjegyzi a Bizottság, hogy a választások hivatalos oldalán a kifogás és a fellebbezés benyújtásának szabályait részletesen ismertető tájékoztató, valamint a kifogás és fellebbezés benyújtását segítő mintadokumentumok 2021 januárja óta elérhetők. Ezek alkalmazása nagyban elősegítheti a formai feltételeknek megfelelő kérelem benyújtását.
[24] Következő lépésként a Bizottság Kifogástevő2 által benyújtott kifogást tette vizsgálata tárgyává.
[25] A Bizottság rögzíti, hogy továbbra is fenntartja a 270/2022. számú határozatában foglaltakat.
[26] E körben is a Bizottság elsőként a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása alapelvsérelmét vizsgálta meg.
[27] A Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésében a következőképpen értelmezte ezen alapelv érvényesülését: „[a] választás tisztaságának megóvása mint választási alapelv megsértése a Kúria gyakorlatában legtöbbször valamely másik alapelvvel összefüggésben merült fel, de a választás rendjének tisztaságának a választási folyamat egészét áthatóan érvényesülnie kell. A joggyakorlat ezen alapelv megsértése akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása. A bírói gyakorlat alapvetően a szavazás titkosságával hozta ezt az elvet összefüggésbe (Kvk.VI.37.942/2016/2., Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.20.014/2014/3.), valamint a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás mellett a kampányeszközök adattartalma vonatkozásában hívta fel (Kvk.V.37.941/2016/3.).”
[28] A Bizottság megállapítja, hogy a Háttér Társaság alapvető célja nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása vagy a szavazás titkosságának csorbítása volt, hanem egyfajta tudatos választópolgári engedetlenségre ösztönzés, felhasználva a választójogosultság adta lehetőségeket, így a Bizottság az ügyben a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét nem látta megalapozottnak.
[29] Következő lépésben a Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapsérelmét vizsgálta meg.
[30] A Bizottság előrevetíti, hogy érvelése alapvetően két pilléren nyugszik. Kronológiai sorrendben elsőként felvázolja, hogy már a népszavazási kérdés hitelesítése során sincs lehetőség igen-nem-érvénytelen válaszadási lehetőségek felvetésére, majd ezt követően második pillérként magának a népszavazási eljárásnak, az annak során kifejtett kampánytevékenységnek az elemzése történik meg.
[31] A Bizottság rámutat, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok közvetlenül, népszavazás útján is részt vehessenek.
[32] 2022. április 3. napján az országgyűlési képviselő választása és az országos népszavazás ún. közös eljárásban bonyolódott le [lásd Ve. 1/A. § és Nsztv. 65. § (2) bekezdés], tárgyi napon a választópolgárok összesen négy népszavazási kérdésben nyilváníthattak véleményt. A Bizottság utal arra, hogy az újkori választástörténetben, mind a közös eljárás, mind a több népszavazási kérdésben való véleménynyilvánítás ezidáig példa nélküli, 2022. április 3-án került alkalmazásra először.
[33] A népszavazás tekintetében az Alaptörvény B) cikkében deklarálja azt, hogy a nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. Ezzel a korábban alkotmánybírósági határozatokban kifejtett kivételesség alkotmányos szinten is szabályozást nyert, ahogyan azt a Kúria a Knk.IV.37.728/2013/3. számú végzésében is hangsúlyozta.
[34] A népszavazás intézményesített célja az, hogy valamely kérdésben a nép átvegye a jogalkotó szerepét, ezzel pedig a képviseleti hatalomgyakorlás helyett a közvetlen hatalomgyakorlás kerüljön előtérbe. A kötelezően elrendelendő népszavazás az Alaptörvény B) cikkében deklarált „közvetlen hatalomgyakorlás egyetlen tiszta formája”. [Vesd össze: 52/1997. (X. 14.) AB határozat, ABH 1997, 331, 341; megerősítve: 31/2013. (VI. 17.) AB határozattal]
[35] A népszavazás a jogrendszerben fajsúlyos szerepet tölt be, érvényes és eredményes népszavazás esetén az országos népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől - számított három évig kötelező [lásd Nsztv. 31. § (2) bekezdés].
[36] A referendum által az állampolgárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek eldöntésében. A személyes részvétel célja pedig az egyértelmű, minden kétséget kizáró, egy későbbi törvény alapját képező véleménynyilvánítás.
[37] Annak érdekében, hogy az Országgyűlés olyan helyzetbe kerüljön, hogy az eredményes népszavazást követően a nép akaratát visszatükröző döntést tudjon hozni, szükséges az, hogy a választópolgárok egyértelműen, kétséget kizáróan kifejezzék véleményüket. Nem véletlen ugyanis, hogy meg kell tagadni valamely népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését, ha annak tartalma nem egyértelmű.
[38] A Bizottság a Kúria Knk.II.39.058/2022/8. számú döntésének [58] pontjában foglaltakkal egyezően rámutat, hogy az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában kifejtette, hogy „az egyértelműség vizsgálatakor arra a kérdésre kell választ keresni, hogy a népszavazásra szánt kérdés kétséget kizáróan megválaszolható-e, eldöntendő kérdés esetében arra igennel vagy nemmel egyértelműen lehet-e felelni. Ahhoz azonban, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az is szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen.” (IV.3.3.pont). Az Alkotmánybíróság ezen döntése ugyan még az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdéséhez kapcsolódóan született, azonban az egyértelműség követelménye vonatkozásában irányadónak tekintendők az Nsztv. 9. § (1) bekezdése tekintetében is, mert a korábban és jelenleg hatályos jogszabály is a feltett kérdés tekintetében az egyértelműséget követelte meg {22/2012. (V. 11.) AB határozat, Indokolás [40] és 13/2013. (VI. 17.) AB határozat, Indokolás [30]-[34]}.
[39] Fentiek alapján tehát csak olyan kérdés hitelesíthető, amelyre egyértelműen „igen”-nel vagy „nem”-mel lehet válaszolni, harmadik válaszadási lehetőség kizárt.
[40] A jogalkotó célja ennélfogva az első pillért képező hitelesítési szakaszban kristálytisztán az volt, hogy két válaszadási lehetőség álljon a választópolgárok rendelkezésére.
[41] A hitelesítést követő népszavazási eljárás, kampányidőszak során a kampánytevékenységet végzők fő célja, hogy közérdekű üzenetet juttassanak el a választópolgárokhoz, amelyben annak érdekében szólítják meg a választópolgárokat, hogy a népszavazás intézménye az Alaptörvényben meghatározott célja és funkciója szerinti szerepét töltse be, és így népszavazáson hozott érvényes döntéssel az Országgyűlés végrehajtó szerepbe kerüljön.
[42] A népszavazás fő funkciója pedig az, hogy az Országgyűlés a népszavazásra feltett kérdésben, a népszavazás eredményének megfelelő döntést hozzon. Döntést pedig akkor tud hozni, ha tisztában van a népakarattal.
[43] A rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapításánál: az a jogintézmény céljával és tartalmával való visszaélést jelent. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető.
[44] A rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét a jogtudomány és jogalkalmazói gyakorlat alapvetően a polgári jogban a joggal való visszaélés tilalmának alapelvével összefüggésben munkálta ki. Ezekből a polgári jogi alapokból kiindulva vált a jogrendszer egészét átható általános alapelvvé, amelynek lényege, hogy a jogosultságok gyakorlása nem irányulhat a jog rendeltetésével össze nem egyeztethető célra, az alanyi jogok gyakorlása akkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre, ha az a jogosultság rendeltetésének, céljának megfelelően történik. A polgári jog szabályai a joggal való visszaélés tilalmával összefüggésben, keret jelleggel rendelkeznek a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményéről, a bírói gyakorlatra bízva az alanyi jogok gyakorlásának esetről esetre történő rendeltetésellenessé minősítését. A Kúria ezt a követelményt a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú döntésében rögzítette. Kiemelte, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul.
[45] Fentiekben részletesen kifejtett dogmatikai szempontok alapján a népszavazási kampány nem irányulhat az érvénytelen szavazásra való buzdításra, mert az nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot.
[46] Természetesen a Bizottság fenti álláspontjával nem vitatja azt, hogy a választópolgári akarat manifesztálódhat, testet ölthet akár egy érvénytelen szavazat formájában is.
[47] A választópolgári akarat a szavazólapon érvényes – érvénytelen szavazat formájában jelenhet meg. Az érvényes szavazat pedig lehet „igen”, vagy „nem” szavazat. Ekként a szavazólapon a választópolgári válasz három módon jelenhet meg: igen, nem és érvénytelen szavazat.
[48] A Bizottság összefoglalóan hangsúlyozza: a választópolgári akarat kinyilvánítása előtt, még mielőtt az a szavazólapon megjelenne, a választási kampány azon iránya, amely az érvénytelen szavazásra buzdít, a jogintézmény alkotmányos céljával, az Nsztv. és a Ve. szellemével össze nem egyeztethető, visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül. Ezen magatartás pedig azáltal válik jogellenessé és ütközik a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába, mert formális jogkövetés égisze alatt, azaz azon állampolgári jogosultságot felhasználva, hogy valaki szavazati joggal rendelkezik, nem a népakarat jogi keretek közötti kifejezésére ösztönöz, buzdít, nem a népszavazás valódi célját igyekszik elősegíteni, hanem épp annak alkotmányos célját igyekszik kiüresíteni, azaz annak érdekében végez tevékenységét, hogy az érvénytelen szavazás eredményeként a nép ne kerüljön a jogalkotó szerepébe.
[49] Mindezek alapján a Bizottság a kifogásnak részben helyt ad, és megállapítja, hogy a Háttér Társaság azon tevékenysége, amely a népszavazási eljárásban érvénytelen szavazásra buzdít, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába ütközik.
[50] A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértővel szemben indokoltnak tartja bírság kiszabását is, a Ve. 219. § (1) és (2) bekezdése alapján.
[51] A Ve. 219. § (1) bekezdése szerint annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
[52] A Bizottság 3.000.000 Ft összegű bírságot szab ki, melynek oka, hogy a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt és a jogsértő tudatosan helyezkedett szembe a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával. Az alkotmányellenes álláspontját a közösségi médiában terjesztette, amely az internet révén jelentős számú választópolgárhoz juthatott el, ennél fogva a jogsértéssel érintettek valódi köre gyakorlatilag beláthatatlan. A jogsértés súlyosságát támasztja alá, hogy a jogellenes cselekmény az Nsztv. és a Ve. szellemével nyíltan szembe helyezkedő magatartásban valósul meg, amely tudatos és visszaélésszerű joggyakorlásnak is minősül. A jogsértés ismétlődő jellegét pedig az támasztja alá, hogy több alkalommal került közzétételre az érvénytelen szavazásra buzdító poszt. Enyhítő körülményként értékeli a Bizottság, hogy a jogsértővel szemben a népszavazási eljárásban még nem szabott ki bírságot.
[53] A Bizottság kitér arra is, hogy a Háttér Társasággal szemben a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazását azért nem tartja szükségesnek, mert a Ve. 139. § (1) bekezdése szerinti kampányidőszak 2022. április 3. napján 19.00 órakor véget ért.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[54] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontján, 212. §-án és a 218. § (1) bekezdésén és (2) bekezdés a) pontján; a 219. §-án, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, 9. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 8.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke