A Nemzeti Választási Bizottság
327/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság P. Cs. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság kifogásnak részben helyt ad, és megállapítja, hogy Amnesty International Magyarország (1054 Budapest, Báthory utca 4., I/3.), az Artemisszió Alapítvány (1016 Budapest, Mészáros u. 10.), a Budapest Pride szervezőjeként a Szivárvány Misszió Alapítvány (1084 Budapest, Auróra utca 11.), a Háttér Társaság (1136 Budapest, Balzac utca 8-10. fszt./1.), a Labrisz Leszbikus Egyesület (1138 Budapest, Tomori köz 19. 1. em./3.), a Magyar Aszexuális Közösség (1074 Budapest, Csengery utca 8. I./16.), a Magyar Helsinki Bizottság (1074 Budapest, Dohány utca 20. II./9.), a Magyar LMBT Szövetség tagjaként az Atlasz Leszbikus, Meleg, Biszexuális Transznemű és Queer Sportegyesület (1111 Budapest, Budafoki út 22. III. emelet/16/B.) és a PATENT Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület (1024 Budapest, Forint utca 10.), az Ökotárs Alapítvány (1056 Budapest, Szerb u. 17-19.), a noÁr mi vagyunk! Nonprofit Kft. (1134 Budapest, Dévai utca 12.), a Prizma Transznemű Közösség (Heidelberger Str. 63/64, 12435 Berlin , Németország), a Szimpozion Egyesület (1138 Budapest, Tomori köz 12. I//4.), a Szivárványcsaládokért Alapítvány (7625 Pécs, Szőlő utca 33.), a Társaság a Szabadságjogokért (1136 Budapest, Tátra utca 15/b. I/1.) és a Transvanilla Transznemű Egyesület (1126 Budapest, Németvölgyi út 11. II./1.) megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét; a kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása miatti alapelvsérelem tekintetében elutasítja.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőket egyenként 176.400 Ft, azaz százhetvenhatezer-négyszáz forint összegű bírság megfizetésére kötelezi.
A bírság összegének megfizetését átutalással kell teljesíteni a Nemzeti Választási Iroda Magyar Államkincstárnál vezetett fizetési számlaszámára – 10032000-01040391-00000000 – jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. A közlemény rovatban az alábbi bírságazonosító számot kell feltüntetni:
- Amnesty Interntional Magyarország: V222119554,
- Háttér Társaság: V222119570,
- Artemisszió Alapítvány: V222119612,
- a Szivárvány Misszió Alapítvány: V222119562,
- a Labrisz Leszbikus Egyesület: V222119588,
- a Magyar Aszexuális Közösség: V222119596,
- a Magyar Helsinki Bizottság: V222119604,
- az Atlasz Leszbikus, Meleg, Biszexuális Transznemű és Queer Sportegyesület: V222119687;
- a PATENT Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület: V222119695;
- az Ökotárs Alapítvány: V222119620;
- a noÁr mi vagyunk! Nonprofit Kft.: V222119679;
- a Prizma Transznemű Közösség: V222119703;
- a Szimpozion Egyesület: V222119638;
- a Szivárványcsaládokért Alapítvány: V222119646;
- a Társaság a Szabadságjogokért: V222119653;
- a Transvanilla Transznemű Egyesület: V222119661.
A bírság meg nem fizetése esetén adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelyet a Nemzeti Választási Iroda megkeresésére az állami adóhatóság szed be.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. április 11-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Beadványozó 2022. április 6. napján 12 óra 48 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértése miatt.
[2] Véleménye szerint az Amnesty International Magyarország (1054 Budapest, Báthory utca 4., I/3.), az Artemisszió Alapítvány (1016 Budapest, Mészáros u. 10.), a Budapest Pride szervezőjeként a Szivárvány Misszió Alapítvány (1084 Budapest, Auróra utca 11.), a Háttér Társaság (1136 Budapest, Balzac utca 8-10. fszt./1.), a Labrisz Leszbikus Egyesület (1138 Budapest, Tomori köz 19. 1. em./3.), a Magyar Aszexuális Közösség (1074 Budapest, Csengery utca 8. I./16.), a Magyar Helsinki Bizottság (1074 Budapest, Dohány utca 20. II./9.), a Magyar LMBT Szövetség tagjaként az Atlasz Leszbikus, Meleg, Biszexuális Transznemű és Queer Sportegyesület (1111 Budapest, Budafoki út 22. III. emelet/16/B.) és a PATENT Patriarchátust Ellenzők Társasága Jogvédő Egyesület (1024 Budapest, Forint utca 10.), az Ökotárs Alapítvány (1056 Budapest, Szerb u. 17-19.), a noÁr mi vagyunk! Nonprofit Kft. (1134 Budapest, Dévai utca 12.), a Prizma Transznemű Közösség (Heidelberger Str. 63/64, 12435 Berlin , Németország), a Szimpozion Egyesület, a Szivárványcsaládokért Alapítvány (1138 Budapest, Tomori köz 12. I//4.), a Társaság a Szabadságjogokért (1136 Budapest, Tátra utca 15/b. I/1. ) és a Transvanilla Transznemű Egyesület (1126 Budapest, Németvölgyi út 11. II./1.) és a Szimpozion Baráti Társaság, Meleg, Leszbikus, Biszexuális és Transznemű Fiatalok Kulturális, Oktatási és Szabadidős Közhasznú Egyesülete (Szimpozion Egyesület) (1138 Budapest, Tomori köz 12. I//4.) (a továbbiakban: Szervezetek) politikai hirdetései megsértették a 2022. április 3-ára kitűzött népszavazással kapcsolatban a választás alapelveit és a választási jogszabályt.
[3] Beadványozó a kifogásában előadta, hogy a jogsértő politikai üzeneteket 2022. április 3-án 16 óra után észlelte.
[4] Beadványozó a kifogásában megjelölte az Amnesty International Magyarország honlapján keresztül elérhető kifogásolt tartalmú cikkének internetes elérhetőségét, amelyről a kifogásához három képernyőfotót is csatolt.
[5] Kifejtette, hogy a cikk tartalmában a 2022. április 3-ára kitűzött népszavazáson való érvénytelen szavazásra buzdít, amely 19 civil szervezet közös közleménye. Álláspontja szerint a cikkből megállapítható, hogy a kifogásában megjelölt civil szervezetek mindegyike a kifogás tárgyát képező közlemény aláírója.
[6] Álláspontja szerint a kifogás tárgyát képező jogsértések közzétételüktől fogva folyamatosak, mert a jogsértő üzenetek azóta folyamatosan fent vannak a kifogásolt honlapon, és azok a kampányidőszakban és 2022. április 3-án is mindenki számára elérhetőek és megtekinthetők voltak.
[7] Véleménye szerint a kifogásában bemutatott magatartás súlyosan jogszabálysértő és sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt a választás tisztaságának, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
[8] Meglátása szerint Szervezetek üzeneteikkel nyíltan és egyértelműen arra hívják fel és arra buzdítják a választópolgárokat, hogy nyilvánvalóan érvénytelen szavazólapokat adjanak le az urnákba, amellyel teljes mértékben ellehetetleníteni igyekeznek a népszavazást és a választópolgárok valós akaratának megismerését.
[9] Beadványozó kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) állapítsa meg a tényállást.
[10] Beadványozó hivatkozott a Bizottság 270/2022. számú határozatában foglaltakra, amelyben a Bizottság kimondta azt, hogy az érvénytelen szavazat egy jogsértő szavazat, szembemegy a népszavazás céljával és a Ve. rendelkezéseivel, az ilyen szavazatra való buzdítás ezért egy jogellenes tevékenység.
[11] Beadványozó kérte a Bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt és a Ve. 218. § (1) és (2) bekezdései alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől, valamint – tekintettel a jogsértés súlyára, a jogsértéssel érintettek körének nagyságára és a jogsértés ismétlődő jellegére –szabjon ki bírságot.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[12] A Bizottság rögzíti, hogy továbbra is fenntartja a 270/2022. számú határozatában foglaltakat.
[13] E körben is a Bizottság elsőként a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása alapsérelmet vizsgálta meg.
[14] A Kúria Kvk.II.39.260/2022/5. számú végzésében a következőképpen értelmezte ezen alapelv érvényesülését: „[a] választás tisztaságának megóvása mint választási alapelv megsértése a Kúria gyakorlatában legtöbbször valamely másik alapelvvel összefüggésben merült fel, de a választás rendjének tisztaságának a választási folyamat egészét áthatóan érvényesülnie kell. A joggyakorlat ezen alapelv megsértése akkor merül fel, ha a vitatott tevékenység célja vagy eredménye a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása. A bírói gyakorlat alapvetően a szavazás titkosságával hozta ezt az elvet összefüggésbe (Kvk.VI.37.942/2016/2., Pécsi Ítélőtábla Pk.VI.20.014/2014/3.), valamint a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás mellett a kampányeszközök adattartalma vonatkozásában hívta fel (Kvk.V.37.941/2016/3.).”
[15] A Bizottság megállapítja, hogy Szervezetek alapvető célja nem a választópolgári akarat szabad kifejezésének korlátozása vagy a szavazás titkosságának csorbítása volt, hanem egyfajta tudatos választópolgári engedetlenségre ösztönzés, felhasználva a választójogosultság adta lehetőségeket, így a Bizottság az ügyben a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelmét nem látta megalapozottnak.
[16] Következő lépésben a Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapsérelmét vizsgálta meg.
[17] A Bizottság előrevetíti, hogy érvelése alapvetően két pilléren nyugszik. Kronológiai sorrendben elsőként felvázolja, hogy már a népszavazási kérdés hitelesítése során sincs lehetőség igen-nem-érvénytelen válaszadási lehetőségek felvetésére, majd ezt követően második pillérként magának a népszavazási eljárásnak, a kampánytevékenység elemzése történik meg.
[18] A Bizottság rámutat, hogy a demokratikus hatalomgyakorlás része, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében a polgárok közvetlenül, népszavazás útján is részt vehessenek.
[19] 2022. április 3. napján az országgyűlési képviselő választása és az országos népszavazás ún. közös eljárásban bonyolódott le [lásd Ve. 1/A. § és a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 65. § (2) bekezdés], tárgyi napon a választópolgárok összesen négy népszavazási kérdésben nyilváníthattak véleményt. A Bizottság utal arra, hogy az újkori választástörténetben, mind a közös eljárás, mind a több népszavazási kérdésben való véleménynyilvánítás ezidáig példa nélküli, 2022. április 3-án került alkalmazásra először.
[20] A népszavazás tekintetében az Alaptörvény B) cikkében deklarálja azt, hogy a nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. Ezzel a korábban alkotmánybírósági határozatokban kifejtett kivételesség alkotmányos szinten is szabályozást nyert, ahogyan azt a Kúria a Knk.IV.37.728/2013/3. számú végzésében is hangsúlyozta.
[21] A népszavazás intézményesített célja az, hogy valamely kérdésben a nép átvegye a jogalkotó szerepét, ezzel pedig a képviseleti hatalomgyakorlás helyett a közvetlen hatalomgyakorlás kerüljön előtérbe. A kötelezően elrendelendő népszavazás az Alaptörvény B) cikkében deklarált „közvetlen hatalomgyakorlás egyetlen tiszta formája”. [Vesd össze: 52/1997. (X. 14.) AB határozat, ABH 1997, 331, 341; megerősítve: 31/2013. (VI. 17.) AB határozattal]
[22] A népszavazás a jogrendszerben fajsúlyos szerepet tölt be, érvényes és eredményes népszavazás esetén az országos népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől - számított három évig kötelező [lásd Nsztv. 31. § (2) bekezdés].
[23] A referendum által az állampolgárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek eldöntésében. A személyes részvétel célja pedig az egyértelmű, minden kétséget kizáró, egy későbbi törvény alapját képező véleménynyilvánítás.
[24] Annak érdekében, hogy az Országgyűlés olyan helyzetbe kerüljön, hogy az eredményes népszavazást követően a nép akaratát visszatükröző döntést tudjon hozni, szükséges az, hogy a választópolgárok egyértelműen, kétséget kizáróan kifejezzék véleményüket. Nem véletlen ugyanis, hogy meg kell tagadni valamely népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését, ha annak tartalma nem egyértelmű.
[25] A Bizottság a Kúria Knk.II.39.058/2022/8. számú döntésének [58] pontjában foglaltakkal egyezően rámutat, hogy az Alkotmánybíróság 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában kifejtette, hogy „az egyértelműség vizsgálatakor arra a kérdésre kell választ keresni, hogy a népszavazásra szánt kérdés kétséget kizáróan megválaszolható-e, eldöntendő kérdés esetében arra igennel vagy nemmel egyértelműen lehet-e felelni. Ahhoz azonban, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az is szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen.” (IV.3.3.pont). Az Alkotmánybíróság ezen döntése ugyan még az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 13. § (1) bekezdéséhez kapcsolódóan született, azonban az egyértelműség követelménye vonatkozásában irányadónak tekintendők az Nsztv. 9. § (1) bekezdése tekintetében is, mert a korábban és jelenleg hatályos jogszabály is a feltett kérdés tekintetében az egyértelműséget követelte meg {22/2012. (V. 11.) AB határozat, Indokolás [40] és 13/2013. (VI. 17.) AB határozat, Indokolás [30]-[34]}.
[26] Fentiek alapján tehát csak olyan kérdés hitelesíthető, amelyre egyértelműen „igen”-nel vagy „nem”-mel lehet válaszolni, harmadik válaszadási lehetőség kizárt.
[27] A jogalkotó célja ennélfogva az első pillért képező hitelesítési szakaszban kristálytisztán az volt, hogy két válaszadási lehetőség álljon a választópolgárok rendelkezésére.
[28] A hitelesítést követő népszavazási eljárás, kampányidőszak során a kampánytevékenységet végzők fő célja, hogy közérdekű üzenetet juttassanak el a választópolgárokhoz, amelyben annak érdekében szólítják meg a választópolgárokat, hogy a népszavazás intézménye az Alaptörvényben meghatározott célja és funkciója szerinti szerepét töltse be, és így népszavazáson hozott érvényes döntéssel az Országgyűlés végrehajtó szerepbe kerüljön.
[29] A népszavazás fő funkciója pedig az, hogy az Országgyűlés a népszavazásra feltett kérdésben, a népszavazás eredményének megfelelő döntést hozzon. Döntést pedig akkor tud hozni, ha tisztában van a népakarattal.
[30] A rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapításánál: az a jogintézmény céljával és tartalmával való visszaélést jelent. Csak az a joggyakorlás élvez törvényi védelmet és elismerést, amelyben a jogosultság formális előírásain túl annak valódi tartalma is felismerhető.
[31] A rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét a jogtudomány és jogalkalmazói gyakorlat alapvetően a polgári jogban a joggal való visszaélés tilalmának alapelvével összefüggésben munkálta ki. Ezekből a polgári jogi alapokból kiindulva vált a jogrendszer egészét átható általános alapelvvé, amelynek lényege, hogy a jogosultságok gyakorlása nem irányulhat a jog rendeltetésével össze nem egyeztethető célra, az alanyi jogok gyakorlása akkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre, ha az a jogosultság rendeltetésének, céljának megfelelően történik. A polgári jog szabályai a joggal való visszaélés tilalmával összefüggésben, keret jelleggel rendelkeznek a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményéről, a bírói gyakorlatra bízva az alanyi jogok gyakorlásának esetről esetre történő rendeltetésellenessé minősítését. A Kúria ezt a követelményt a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú döntésében rögzítette. Kiemelte, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul.
[32] Fentiekben részletesen kifejtett dogmatikai szempontok alapján a népszavazási kampány nem irányulhat az érvénytelen szavazásra való buzdításra, mert az nemcsak szétfeszíti, hanem át is töri a közvetlen hatalomgyakorlás alkotmányos célját és a mögötte meghúzódó jogalkotói akaratot.
[33] Természetesen a Bizottság fenti álláspontjával nem vitatja azt, hogy a választópolgári akarat manifesztálódhat, testet ölthet akár egy érvénytelen szavazat formájában is.
[34] A választópolgári akarat a szavazólapon érvényes – érvénytelen szavazat formájában jelenhet meg. Az érvényes szavazat pedig lehet „igen”, vagy „nem” szavazat. Ekként a szavazólapon a választópolgári válasz három módon jelenhet meg: igen, nem és érvénytelen szavazat.
[35] A Bizottság összefoglalóan hangsúlyozza: a választópolgári akarat kinyilvánítása előtt, még mielőtt az a szavazólapon megjelenne, a választási kampány azon iránya, amely az érvénytelen szavazásra buzdít, a jogintézmény alkotmányos céljával, az Nsztv. és a Ve. szellemével össze nem egyeztethető, visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül. Ezen magatartás pedig azáltal válik jogellenessé és ütközik a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába, mert formális jogkövetés égisze alatt, azaz azon állampolgári jogosultságot felhasználva, hogy valaki szavazati joggal rendelkezik, nem a népakarat jogi keretek közötti kifejezésére ösztönöz, buzdít, nem a népszavazás valódi célját igyekszik elősegíteni, hanem épp annak alkotmányos célját igyekszik kiüresíteni, azaz annak érdekében végez tevékenységét, hogy az érvénytelen szavazás eredményeként a nép ne kerüljön a jogalkotó szerepébe.
[36] Mindezek alapján a Bizottság a kifogásnak részben helyt ad, és megállapítja, hogy Szervezetek azon tevékenysége, hogy a népszavazási eljárásban érvénytelen szavazásra buzdítanak a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába ütközik.
[37] A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőkkel szemben indokoltnak tartja bírság kiszabását is, a Ve. 219. § (1) és (2) bekezdése alapján.
[38] A Ve. 219. § (1) bekezdése szerint annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, a jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt.
[39] A Bizottság a jogsértőkkel szemben Szervezetenként 176.400 FT bírságot szab ki, amelynek oka, hogy a jogsértésük nyilvánvalóan szándékos volt és a jogsértők tudatosan helyezkedett szembe a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával. Az alkotmányellenes álláspontjukat a közösségi médiában terjesztették, amely az internet révén jelentős számú választópolgárhoz juthatott el, ennél fogva a jogsértéssel érintettek valódi köre gyakorlatilag beláthatatlan. A jogsértés súlyosságát támasztja alá, hogy a jogellenes cselekmény az Nsztv. és a Ve. szellemével nyíltan szembe helyezkedő magatartásban valósul meg, amely tudatos és visszaélésszerű joggyakorlásnak is minősül. A jogsértés ismétlődő jellegét pedig az támasztja alá, hogy több alkalommal kerültek közzétételre az érvénytelen szavazásra buzdító posztok.
[40] A Bizottság kitér arra is, hogy Szervezetekkel szemben a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazását azért nem tartja szükségesnek, mert a Ve. 139. § (1) bekezdése szerinti kampányidőszak 2022. április 3. napján 19.00 órakor véget ért.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[41] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontján és a 218. § (1) bekezdésén és (2) bekezdés a), b) pontjain és 219. §-án; az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, 9. § (1) bekezdésén, 31. § (2) bekezdésén és a 65. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. április 8.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke