A Nemzeti Választási Bizottság
34/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Ujhelyi Sándor magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az állami tulajdon átruházásáról, bérbeadásáról, hasznosításáról szóló valamennyi adat, irat, dokumentum legyen nyilvános (ne kerülhessen a 2009. évi CLV. a minősített adat védelméről szóló törvény hatálya alá, vagyis ne lehessen titkosítani)?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. június 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Szervező személyesen 2016. május 13-án 11 óra 27 perckor népszavazásra javasolt kérdését tartalmazó aláírásgyűjtő ívet és további 22 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő íveket nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtott támogató aláírásokból 20 megfelelt az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-99311/2016. számú, 2016. május 12-én kelt határozatát, melyben a Hatóság a Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
Az Alaptörvény 8. cikke határozza meg az országos népszavazás alkotmányos alapjait és korlátait. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A közvetlen hatalomgyakorlás kivételes jellegéből következően a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv hatáskörébe tartozik, illetve nem tartozik az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében felsorolt, úgynevezett tiltott tárgykörök közé.
Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről. Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott népszavazási kérdés arra irányul, hogy egy érvényes és eredményes népszavazást követően az Országgyűlés olyan törvényt alkosson, mely alapján az állami tulajdon hasznosításával kapcsolatos minden adat, irat és dokumentum nyilvános legyen, továbbá ezek ne kerülhessenek a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) hatálya alá, valamint ezeket ne lehessen titkosítani.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint az állami vagyon hasznosításával összefüggő adat, irat és dokumentum teljes tartalmának, minden korlátozás nélküli nyilvánossá tételével kapcsolatos népszavazási kérdés kapcsán vizsgálnia kell azt, hogy a személyes adatok védelméhez fűződő alapjog korlátozása alkotmányos keretek között marad-e vagy a feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan, az elérni kívánt céllal aránytalan mértékben, az alapjog lényeges tartalmát sértené. Továbbá a Bizottság szükségesnek tartja az eljárása során annak figyelembevételét és mérlegelését is, hogy az adatok minősítési lehetőségének a kérdés szerinti megszűntetése az Alaptörvényben deklarált alkotmányos értékek érvényesülésének aránytalan mértékű korlátozását jelentené-e.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. § (1) bekezdése kimondja, hogy e törvény szabályozza az állam tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: állami vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyonnal való gazdálkodást.
A Törvény 1. § (2) bekezdése szerint e törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:
a) az állam tulajdonában lévő dolog, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erő,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti,
c) az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az államot megillető egyéb társasági részesedés,
d) az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít,
e) az állam tulajdonában lévő pénzügyi eszközök.
A Törvény 5. § (1) bekezdése szerint közérdekből nyilvános minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat. Külön törvény az adat megismerhetőségét korlátozhatja.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. §-ának 6. pontja meghatározza a közérdekből nyilvános adat fogalmát. E szerint a közérdekből nyilvános adat az a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.
Az Infotv. 3. §-ának 2. pontja szerint személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
Az Infotv. 27. § (1) bekezdése szerint a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat.
Az Infotv. 27. § (2) bekezdése kimondja, hogy a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot - az adatfajták meghatározásával - törvény
a) honvédelmi érdekből;
b) nemzetbiztonsági érdekből;
c) bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekében;
d) környezet- vagy természetvédelmi érdekből;
e) központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből;
f) külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel;
g) bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel;
h) a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel
korlátozhatja.
Az Infotv. 28. § (1) bekezdése szerint a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az Infotv. 29. § (1) bekezdése kimondja, hogy a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget.
A Mavtv. 3. § 1. pontja meghatározza a minősített adat fogalmát. Az a) pont szerint nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési jelölést az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat, amelyről - a megjelenési formájától függetlenül - a minősítő a minősítési eljárás során megállapította, hogy az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minősítéssel védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti (a továbbiakban együtt: károsítja), és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza.
A Mavtv. 5. § (1) bekezdése szerint minősítéssel védhető közérdek Magyarország
a) szuverenitása, területi integritása,
b) alkotmányos rendje,
c) honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenysége,
d) igazságszolgáltatási, központi pénzügyi, gazdasági tevékenysége,
e) külügyi vagy nemzetközi kapcsolatai,
f) állami szerve illetéktelen külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása.
Az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése értelmében mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
Az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése rögzíti továbbá, hogy a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.
A Nemzeti Választási Bizottság 60/2015. számú határozatát helyben hagyó Knk.IV.37.387/2015/3. számú végzésében a Kúria kifejtette, hogy „Abban az esetben, ha az országos népszavazás aláírásgyűjtő ívén szereplő kérdés alapjog-korlátozást érint, adott esetben vizsgálandó az is, hogy a kérdésre vonatkozó alapjog-korlátozás az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés alapján az Alaptörvény keretei között marad-e. Ha akár a Nemzeti Választási Bizottság, akár a Kúria arra a következtetésre jut, hogy a kérdésben rejlő alapjogi kollízió, vagy az adott alapjog valamely alkotmányos értékkel való ütközése csak az Alaptörvény módosításával oldható fel, akkor a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján nem bocsátható országos népszavazásra. Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés, és a 8. cikk (3) bekezdés a) pont ekként kapcsolódik össze.”
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés megfogalmazásából adódóan egy érvényes és eredményes országos népszavazás esetén az állami tulajdonban lévő vagyontárgyak hasznosításával kapcsolatos valamennyi dokumentum, irat és adat teljes, minden korlátozás nélkül történő nyilvánosságra hozataláról szóló jogszabály megalkotására kényszerülne az Országgyűlés. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazási kérdés szerint meghatározott adatok, iratok és dokumentumok olyan adatokat is tartalmazhatnak, amelyek az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében foglalt, az Alaptörvény ezen rendelkezése által védett személyes adatokat is tartalmazhatnak. A benyújtott kérdéssel kapcsolatban egyértelműen megállapítható, hogy az érinti a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogot, amely adott esetben ellentétben állhat a közérdekű adatok megismerésének és terjesztésének jogával, valamint az átláthatóság és a közélet tisztaságának alkotmányos elvével.
A személyes adatok védelméhez fűződő alapjog kizárólag az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően korlátozható. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a személyes adatok védelméhez fűződő alapjog korlátozása közérdekű adatok megismerésének és terjesztésének joga, valamint az átláthatóság és a közélet tisztaságának alkotmányos elve érdekében – mint az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében meghatározott „más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében” történő korlátozás – elviekben összhangban állhat az Alaptörvény rendelkezéseivel, azonban ez kizárólag a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával mehet végbe.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint valamennyi, a hitelesítésre benyújtott kérdés szövegében említett, az állami vagyon hasznosításával összefüggő adat, irat és dokumentum teljes tartalmának, minden korlátozás nélküli nyilvánossá tétele a személyes adatok védelméhez fűződő alapjognak a feltétlenül szükséges mértéket meghaladó, az elérni kívánt céllal aránytalan, az alapjog lényeges tartalmát sértő korlátozásával járna. Emellett a Mavtv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott minősítési indokok közvetlenül visszavezethetőek valamilyen alkotmányos értékre [pl: függetlenség, területi épség, az ország határainak katonai védelme (Alaptörvény 45. cikk (1) bekezdés); közbiztonság, közrend, az államhatár rendjének védelme (Alaptörvény 46. cikk (1) bekezdés)]. A minősítés lehetőségének megszűnése ezen alkotmányos értékek érvényesülését is aránytalan mértékben korlátozná.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy egy érvényes és eredményes országos népszavazás esetén a választópolgárok népszavazáson kifejtett akaratának a jogalkotó kizárólag az alapjogok korlátozását szabályozó I. cikk (3) bekezdésének, illetve az érintett alapjogokról, alkotmányos értékekről rendelkező egyes rendelkezések, különösen az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésének módosításával tudna eleget tenni.
A Nemzeti Választási Bizottság a fentiek alapján úgy ítélte meg, hogy a kérdés az Alaptörvény hatályos rendelkezéseinek módosítását eredményezné, mely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tiltott tárgykör, ezért a jelen eljárás tárgyát képező népszavazási kérdésben nem tartható országos népszavazás.
III.
Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése értelmében a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
Az országos népszavazás alkotmányos rendeltetése, hogy a választópolgárok az ország sorsát érintő legfontosabb, és egyben az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben közvetlenül hozzanak döntést, mely döntés a törvényhozóra kötelező. Ebből a kötelező jellegből adódóan a népszavazási kérdés egyik alapvető kritériuma és intézményi garanciája, hogy annak konkrét, országgyűlési döntés szintjét elérő módon kell egyértelműnek lennie, azaz döntésre közvetlenül alkalmas módon kell azt megfogalmazni. Ennek, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott, népszavazási egyértelműség követelményének a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia. A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú jogalkotásra köteles. A jogalkotói egyértelműség azért kívánja meg, hogy a népszavazásra bocsátott kérdésben született eredmény alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy milyen tartalmú jogalkotási kötelezettség terheli, mert az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése szerint „[a]z érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező”. A hitelesítési eljárás keretében, a népszavazási eljárás céljához kötötten vizsgált, úgynevezett népszavazási egyértelműség feltételének megfelelő kezdeményezés lehet csak népszavazásra bocsátható és országgyűlési döntéshozatalra alkalmas. Tekintettel arra, hogy az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdés a népszavazási eljárás legmeghatározóbb eleme, a kezdeményezés benyújtóját, a szervezőt, felelősség terheli abban, hogy milyen kérdésben kíván népszavazást kezdeményezni.
A Kúria Knk.IV.37.132/2016/4. számú végzésében összefoglalta a választópolgári egyértelműséggel kapcsolatos megállapításait és az alábbiakat rögzítette: „A választópolgári egyértelműség tekintetében a Kúria már saját gyakorlatában is számos szempontot fogalmazott meg, mely szerint a kérdéssel szemben követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék, lássák át a kérdés lényegét, jelentőségét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni. Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet (Knk.IV.37.458/2015/3., Kvk.37.300/2012/2., Knk.IV.37.356/2015/2., Knk.IV.37.135/2016/4.szám).
A Kúriának kiforrott gyakorlata van arra vonatkozóan, hogy a választópolgárok számára megtévesztő kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének (lásd: (Knk.IV.37.338/2015/3., Knk.IV.37.342/2015/2., Knk.IV.37.357/2015/2., Knk.IV.38.081/2015/2. számú végzések). A Törvény 5. § (1) bekezdése ugyanis egyértelműen kimondja, hogy minden, az állami vagyonnal való gazdálkodásra és az azzal való rendelkezésre vonatkozó, közérdekű adatnak nem minősülő adat közérdekből nyilvánosnak minősül. Az Infotv. 28. § (1) bekezdése alapján a közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, mely adatigénylésnek az Infotv. 29. § (1) bekezdése értelmében az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény beérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazási kérdés azt a téves látszatot kelti a választópolgárok számára, mintha az állami vagyon hasznosításával kapcsolatban az adatok nyilvánossága semmilyen módon nem lenne biztosított a hatályos szabályozás szerint. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Szervező által benyújtott kérdés megtévesztő megfogalmazása miatt az egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazott követelményének ezen okból nem felel meg.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazási kérdés megfogalmazása értelemzavaró, magyarázó tagmondatot tartalmaz, mely azt sugallja, mintha a hétköznapi értelemben vett nyilvánosság és a Mavtv. szerinti titkosság jogszabályi fogalma egymással felcserélhető vagyis ellentétes fogalom lenne.
A fentiekben részletesen bemutatott egyértelműségi problémák miatt a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt, a népszavazási egyértelműség követelményének sem.
IV.
A fentiekben leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, tekintettel arra, hogy a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában foglalt tiltott tárgykört érint. Ezenfelül a kérdés az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti, az egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének sem felel meg.
A Nemzeti Választási Bizottság ezért a fentiekben kifejtett indokok alapján a kérdés hitelesítését - az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva - megtagadta.
V.
A határozat az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésén, a 8. cikk (3) bekezdés a) pontján, a 39. cikk (2) bekezdésén, a Törvény 1. § (1)-(2) bekezdésén és 5. § (1) bekezdésén, Mavtv. 3. § 1. pontján, 5. § (1) bekezdésén, az Infotv. 3. §-án, 27. § (1)-(2) bekezdésén, 28. § (1) bekezdésén, 29. § (1) bekezdésén, az Nsztv. 3. §-án, 4. §-án, 9. §-án, 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. június 9.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke