A Nemzeti Választási Bizottság
358/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Pikó András Brunó (a továbbiakban: Beadványozó) polgármesterjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 7igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 101/2019. (IX. 09.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] A H-G. Á. magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) 2019. szeptember 7-én 9 óra 49 perckor elektronikus úton, kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) a 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése miatt a VIII. kerületi önkormányzat lapjának tekintendő Józsefváros című sajtótermék 27. és 28. lapszámaival kapcsolatban. Kifogásában előadta, hogy a 2019. augusztus 29-i lapszám 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 12. és 14. oldalán, valamint a 2019. szeptember 4-i lapszám 3., 4., 5., 6., 7., 11. és 15. oldalán fényképen, illetve szövegben megjelenítette dr. Sára Botondot, Józsefváros polgármesterét (a továbbiakban: Polgármester), aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13-ra kitűzött választásán a Fidesz-KDNP jelölő szervezetek polgármester-, valamint képviselőjelöltje Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosban.
[2] Véleménye szerint a fent felsorolt tartalmak összességükben és külön-külön is sértik a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség választási alapelvét, mivel dr. Sára Botondon kívül a választáson a VIII. kerületben induló többi jelölt a kiadványban nem jelenik meg. Hivatkozott a Ve. 2. § (1) bekezdésének értelmezése tárgyában a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2., a Kvk.III.37.236/2018/4. és a Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzéseire, valamint a Nemzeti Választási Bizottság 650/2018. számú határozatára.
[3] Álláspontja szerint a sérelmezett két kiadványban azok kiadója dr. Sára Botond aránytalanul nagyszámú szerepeltetésével ésszerű indok nélküli előnyt biztosított egy jelöltnek és az őt jelölő szervezeteknek. Ezek a sérelmezett tartalmak szerinte egyértelműen alkalmasak a választópolgárok akaratának Ve. 141. §-a szerinti befolyásolására. Hivatkozott továbbá a Ve. 152. § (4) bekezdésére, amely alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának megsértése időszaki kiadvány esetén akkor állapítható meg, ha az legalább két egymást követő lapszám együttes vizsgálata alapján fennállt a megjelölt bizonyítékok alapján.
[4] Kifogástevő kérte a Fővárosi Választási Bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt, állapítsa meg, hogy a sérelmezett kiadvány kiadója megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjába foglalt választási alapelvet és a Ve. 152. § (1) bekezdésének alkalmazásával kötelezze a jogsértőt, hogy a kifogásnak helyt adó határozat rendelkező részét a Józsefváros című időszaki lap következő lapszámában tegye közzé.
[5] Kérte továbbá bírság kiszabását is, figyelemmel arra, hogy a Kúria hivatkozott határozatai már ismerhetők voltak a jogsértés időpontjában, a Ve. szabályainak értelmezése a kúriai joggyakorlat alapján a választási bizottságok számára jelen ügyben már nyilvánvaló. Véleménye szerint a bírság kiszabása és annak összege kapcsán tekintettel kell lenni az önkormányzati lapokkal kapcsolatban kialakult állandó és széles körben ismertté vált NVB- és kúriai joggyakorlat mellett arra a tényre, hogy a jelen ügyben nagy számban, ingyenes terjesztés alapján széles körben megvalósuló jogsértés történt
[6] A kifogáshoz bizonyítékként a Józsefváros című kiadvány két sérelmezett számának interneten való elérhetőségét jelölte meg.
[7] Az FVB a kifogást 101/2019. (IX. 09.) számú határozatában elutasította. Döntésében részletesen elemezte a két lapszám Kifogástevő által sérelmezett tartalmát bemutatva az egyes cikkek tartalmát és értékleve, hogy azok összefüggésbe hozhatók-e a helyi önkormányzati képviselők választásával vagy sem.
[8] Az FVB határozatában arra az álláspontra jutott, hogy a kifogásolt lapszámok Sára Botondot elsősorban, mint polgármestert tüntetik fel, olyan események kapcsán, amelyeken a Józsefvárosi Önkormányzat képviseletében jelent meg, mondott beszédet, vagy adott tájékoztatást, illetve rendezvények védnöke volt.
[9] Az önkormányzati választásra, illetve a jelöltségre vonatkozóan a cikkekben nem volt utalás, egy esetben az ajánlások leadását és a nyilvántartásba vétel tényét rögzítették, amely a 27. lapszám kiadásakor kizárólag Sára Botond polgármester-jelölt esetében volt megállapítható. Az FVB megítélése szerint a híradások szövegezése, illetve a képi megjelenítés nem utal jelölő szervezetre, illetve jelöltre, nem ösztönöz támogatásra. Egyéb utaló tartalom nélkül a szöveg a települési önkormányzat kommunikációs üzenetének minősül a helyi közösség számára.
[10] Határozatában idézte a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzését, továbbá rögzítette, hogy Kifogástevő nem szolgáltatott arra bizonyítékot, hogy más jelöltet, versenytársat is meg kellett volna jeleníteni a sérelmezett lapszámokban, így nem állt rendelkezésére olyan adat, hogy kire vonatkozóan jelentettek a cikkek joghátrányt.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[11] Beadványozó 2019. szeptember 12-én 15 óra 22 perckor fellebbezést nyújtott be az FVB határozatával szemben. Érintettségként arra hivatkozott, hogy Budapest Főváros VIII. kerületében a Helyi Választási Bizottság polgármesterjelöltként nyilvántartásba vette és az FVB határozata alapján érintett dr. Sára Botond szintén Budapest Főváros VIII. kerületében nyilvántartásba vett polgármesterjelölt, illetve hivatalban lévő polgármester.
[12] Rögzítette, hogy megítélése szerint dr. Sára Botond polgármesteri és jelölti minősége nem választható el egymástól. A jelölt bármilyen minőségben való megjelenítése alkalmas a választópolgári akarat befolyásolására. Előadta, hogy „[a] kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye és az esélyegyenlőség elve miatt a sajtótermék kiadójának felelőssége, hogy a kampányidőszak kerületi eseményeit az önkormányzati fenntartású lap nyomon kövesse. Még a kampányesemények hiánya sem jogosítja fel az önkormányzati sajtótermék kiadóját a választási alapelvek relativizálására. A megfelelő szerkesztés nem múlhat egyes jelöltek megjelenési szándékán, vagy azon, ha ezt a szándékot a jelöltek elmulasztják jelezni”.
[13] Előadta továbbá, hogy a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzésében rögzített állásponttal ellentétes a Józsefváros című kiadvány 28. számának 7. oldalán található, az Alapjogokért Központ elemzőjével készült cikk, amely az ellenzékre nézve negatív megállapításokat tartalmaz, amelyeket a lap kiadója semmilyen módon nem ellensúlyozott.
[14] Fentiek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az FVB 101/2019. (IX. 9.) számú határozatát változtassa meg, és állapítsa meg, hogy a Józsefváros című időszaki lap kiadója megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt választási eljárási alapelvet, tiltsa el a kiadót a további jogsértéstől és a Ve. 152. § (1) bekezdése alapján kötelezze a határozat rendelkező részének a lapban való közzétételére. Kérte továbbá, hogy a Nemzeti Választási Bizottság szabjon ki bírságot is a jogsértővel szemben.
III.
[15] [A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[16] A fellebbezés nem alapos.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával.
[18] A Ve. 221. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság első fokú határozatával szemben fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. A Bizottság elfogadta Beadványozónak az ügyben való érintettségére való hivatkozását, nevezetesen, hogy Beadványozó és az ügyben érintett dr. Sára Botond polgármester azonos választókerületben jelölt.
[19] A választási eljárás kampányidőszakában a helyi önkormányzati, közpénzből finanszírozott nyomtatott sajtón számon kérhető a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában védett esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelv megsértése. A Kúria és a Nemzeti Választási Bizottság által követett joggyakorlat szerint a helyi önkormányzat sajtóterméke a Ve. 146. § b) pontja szerinti politikai hirdetésnek a 148. §-ban meghatározott szigorú – és egyenlő megjelenési esélyeket biztosító – feltételei közötti közzétételén túlmenő választási kampánytevékenységet nem folytathat. [Kvk.IV.37.423/2018/2. számú végzés, Kvk.I.37.435/2018/3. számú végzés, Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzés, Kvk.III.37.482/2018/2. számú végzés ]
[20] A joggyakorlat szerint az is megállapítható, hogy a helyi önkormányzatok kiadványaiban a települések prominens személyeinek többszöri megjelenítése általános jelleggel nem kifogásolható. Arra tekintettel azonban, hogy a helyi önkormányzat sajtóterméke a helyi közhatalmat jeleníti meg, választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény-, vagy akárcsak látszat, ha választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. Ilyen esetekben politikai hirdetés hiányában is alkalmas lehet az adott lapszám arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti esélyegyenlőségét. [Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzés, Kvk.I.37.416/2018/3. számú végzés]
[21] Nem sérül azonban a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti eljárási alapelv akkor, ha a helyi önkormányzati lapban megjelent cikkek tartalmi vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy azok az önkormányzat, illetve a település életében időbeli és helyi aktualitással bírtak, más helyen és időpontban való megjelenésük az aktualitás szempontjából értelmezhetetlen lenne. Amennyiben a cikkekben szereplő Polgármester, aki egyben jelölt a választásokon, a helyi eseményeken saját tisztségéből eredő kötelezettségeinek tesz eleget és sem maguk az alkalmak, sem pedig azoknak írásbeli összefoglalója nem utal jelölti minőségére, nem hozza összefüggésbe az eseményt a közelgő választással, nem áll fenn alapelvi sérelem. Az önkormányzati munka és feladatok ellátása polgármesterként ugyanis nem azonos a polgármester-jelölti megjelenéssel. [Kvk.II.37.714/2018/2. számú végzés]
[22] A fenti irányelveknek megfelelően a Bizottság elvégezte a sérelmezett lapszámok részletes tartalmi vizsgálatát, és megállapította, hogy az FVB helyesen elemezte határozatában a kifogásban megjelölt cikkek tartalmát. Ennek alapján kijelenthető, hogy a megjelölt híradások, tudósítások a helyi közösség életét érintő olyan eseményekről számoltak be, amelyekkel kapcsolatban az önkormányzat, illetve a polgármester szerepeltetése okszerű és indokolt volt. Különösen igaz ez azoknál az eseményeknél, ahol az önkormányzat és/vagy a Polgármester szervezőként vagy kezdeményezőként jelent meg (pl. rendszeres virágosztás, szén-monoxid érzékelők igényelhetősége).
[23] A Polgármester üzeneteit körültekintően, a választási eljárásra is tekintettel közvetítette a lap, nem jelenik meg olyan tartalom, amely a Ve. alapelve sérelmét megalapozó módon összemosná a jelölti minőséget a polgármesteri tisztséggel, ilyen cikkre a fellebbezés sem hivatkozott.
[24] A fellebbezés egyetlen cikket, a 28. lapszámban megjelenő, az Alapjogokért Alapítvány elemzőjének cikkét emelte ki. Ezzel összefüggésben a Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.I.37.388/2018/2. és Kvk.III.37.607/2019/4. számú végzésében foglaltakra és rögzíti, hogy a kifogásolt cikkben egy szakértő elemző válaszolt a feltett kérdésre, amelyben elmondta saját szakmai véleményét. Bármilyen elemzőnek vagy szakértőnek a saját szakterülete szabályai szerint kell objektív véleményt adnia, választási ügyben a szakértőn és a sajtóterméken jogilag nem kérhető számon, hogy mi a szakértő szakmai véleménye. Az elemző által kifejtett vélemény és álláspont szakmai megnyilvánulásnak tekinthető, amely kívül esik a Ve. 141. §-a szerinti tevékenységen, így a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelv megsértése vonatkozásában a fellebbezésben említett cikk nem vizsgálható.
[25] Mindezek alapján a Bizottság megállapítja, hogy a Polgármester hiába domináns szereplője mindkét lapszámnak, ezen megjelenések mögött mindig megtalálható a releváns, helyben hírértékkel bíró, közérdeklődésre számot tartó közéleti esemény, így a sajtótermék tartalma összességében a Ve. alapelvének megfelelő, a jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget nem sérti.
[26] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés nem alapos és az FVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyja. Jogsértés megállapításának hiányában jogkövetkezmények (eltiltás és bírság) alkalmazására sincs mód.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[27] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja, a 151. §-án, a 152. § (4) bekezdésén, a 220. §-án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 13.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke