A Nemzeti Választási Bizottság
36/2021. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Hajnal Miklós magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 12 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés kötelezze a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságát a „Pegazus lehallgatási botrány” kivizsgálására és kötelezze az igazságügyért felelős miniszter nemzetbiztonsági feladatok ellátása során végzett engedélyezési tevékenységével kapcsolatos jelentéstételre?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2021. október 8-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2021. augusztus 5-én nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez – beleértve a Szervezőt – 24 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül 20 választópolgár támogató aláírása felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[2] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy a népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[3] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[4] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak, mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[5] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként azok az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.
III.
[A népszavazási kérdés jogi háttere]
[6] Jelen eljárásban vizsgált kérdésre vonatkozó jogi szabályozást az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.), valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) tartalmazza.
[7] Az Ogytv. 15. § (1) bekezdése alapján az állandó bizottság az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alaptörvényben, törvényben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja. Az Ogytv. 15. § (2) bekezdése szerint az Országgyűlés az állandó bizottságot az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat, valamint törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat és jelentés készítésére kérheti fel. Az Ogytv. 15. § (4) bekezdése alapján az állandó bizottság a feladatkörét érintő bármely kérdést megtárgyalhat, és abban állást foglalhat, állásfoglalását – a házelnöknek történő egyidejű megküldésével – bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja.
[8] Az Ogytv. 16. § (1) bekezdése alapján állandó bizottságokat az Országgyűlés a megalakulását követően hozza létre. Az állandó bizottságok feladatköre a kormányzati feladatokhoz igazodik. Az Ogytv. 16. § (2) bekezdése meghatározza azon állandó bizottságokat, amelyeket az országgyűlés a megalakulását követően köteles létrehozni, ilyen: a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság, valamint alkotmányügyi kérdésekkel, költségvetéssel, külügyekkel, európai uniós ügyekkel, honvédelemmel, nemzetpolitikával és a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságok. Az Ogytv. 16. § (3) bekezdése értelmében az Országgyűlés állandó bizottságot bármikor létrehozhat, átalakíthat és megszüntethet.
[9] Az Ogytv. 18. § (1) bekezdése alapján a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és független képviselő tagjainak számára a képviselőcsoport-vezetők – független képviselők véleményét is mérlegelő – megállapodása szerint, a megállapodás hiányában a képviselőcsoport-vezetők indítványaira figyelemmel. Az Ogytv. 18. § (4) bekezdése értelmében az Országgyűlés vita nélkül határoz az állandó bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról. Az állandó bizottságokra vonatkozó javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője tehet módosító javaslatot, amelyről az Országgyűlés vita nélkül dönt. A személyi javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
[10] A nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó állandó bizottság a nemzetbiztonsági szolgálatok működésének parlamenti ellenőrzésével összefüggő hatáskörét és tevékenységét az Nbtv. határozza meg. Az Nbtv. 14. § (1) bekezdése alapján az Országgyűlés a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzését a Nemzetbiztonsági Bizottság közreműködésével látja el. A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke mindenkor csak ellenzéki képviselő lehet. Az Ogytv. 98. § (3) bekezdés b) pontja értelmében a Bizottság döntése alapján a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja jogosult felhasználói engedély és titoktartási nyilatkozat nélkül a Nemzetbiztonsági Bizottságnak a Nbtv.-ben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására.
[11] A parlamenti ellenőrzés gyakorlása során a Nemzetbiztonsági Bizottság feladatait az Nbtv. 14. § (4) bekezdése tartalmazza, amely alapján a Bizottság
a) tájékoztatást kérhet a minisztertől és a miniszter egyidejű értesítése mellett a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóitól az ország nemzetbiztonsági helyzetéről, a nemzetbiztonsági szolgálatok működéséről és tevékenységéről;
b) tájékoztatást kérhet az igazságügyért felelős minisztertől, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztertől, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős minisztertől, a honvédelemért felelős minisztertől és a főigazgatóktól az Nbtv. 56. §-ában és az Nbtv. 59. §-ában meghatározott engedélyezési eljárásról;
c) kivizsgálhatja a nemzetbiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységére utaló panaszokat, ha a panaszos az Nbtv. 11. § (5) bekezdésében meghatározott vizsgálat eredményét nem fogadja el, és a panasz súlya a bizottsági tagok legalább egyharmadának szavazata szerint a vizsgálatot indokolttá teszi, a Bizottság megállapításairól tájékoztatja az érintettet;
d) ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerű tevékenységét feltételezi, vizsgálat lefolytatására felkérheti a minisztert, aki a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a Nemzetbiztonsági Bizottságot;
e) ha valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes működését észleli, illetve, ha a c) és d) pontokban, illetőleg az Nbtv. 27. § (4) bekezdésében meghatározott eljárás során azt indokoltnak tartja, ténymegállapító vizsgálatot folytathat le, amely során betekinthet a nemzetbiztonsági szolgálatok nyilvántartásában lévő, az adott ügyre vonatkozó iratokba, meghallgathatja a nemzetbiztonsági szolgálatok munkatársait;
f) ha bármely módon valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogszabályellenes vagy nem rendeltetésszerű működését észleli, felhívhatja a minisztert a szükséges intézkedés megtételére, és kezdeményezheti a felelősség megvizsgálását; a miniszter a vizsgálat eredményéről tájékoztatja a Bizottságot;
g) véleményezi a nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének részletes tervezetét, a titkos információgyűjtés folytatására feljogosított egyéb szervek költségvetésének e tevékenységgel kapcsolatos tételeit, illetve az éves költségvetési törvény végrehajtásáról szóló részletes beszámoló tervezetét, a törvényjavaslatok tárgyalása során az elfogadásra vonatkozóan javaslatot tesz az Országgyűlésnek;
h) kinevezésük előtt meghallgatja a főigazgatói tisztségre jelölt személyeket, alkalmasságukról állást foglal;
i) dönt a biztonsági szakvélemény megállapításaival és a felülvizsgálati eljárás elrendelésének megtagadásával kapcsolatos miniszteri döntéssel szembeni panaszról;
j) állást foglal az alapvető jogok biztosának a nemzetbiztonsági szolgálat felülvizsgálati eljárásáról adott tájékoztatásáról.
[12] Az Nbtv. 10. § (1) bekezdése alapján a Kormány az Információs Hivatalt a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot a honvédelemért felelős miniszter [az a)-c) pont szerinti miniszterek a továbbiakban együtt: miniszter] útján irányítja.
[13] A miniszter az Nbtv. 14. § (2) bekezdése értelmében rendszeresen, de legalább évente kétszer tájékoztatja a Nemzetbiztonsági Bizottságot a nemzetbiztonsági szolgálatok általános tevékenységéről. Az általános tájékoztatási kötelezettségen túl a Nemzetbiztonsági Bizottság számára az Nbtv. 14. § (4) bekezdés a) pontja konkrét ügyekben tájékoztatáskérési lehetőséget biztosít.
[14] Az Nbtv. 11. § (5) bekezdése értelmében az irányításért felelős érintett miniszter köteles kivizsgálni a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységével kapcsolatos panaszokat, a vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről 30 napon belül tájékoztatja a panaszost. Ha a panaszos nem fogadja a vizsgálat eredményét a 30 napos határidő 30 nappal meghosszabbítható.
[15] Az Nbtv. 16. § (1) bekezdése a parlamenti ellenőrzés gyakorlásával összefüggésben egyetlen egy korlátot állít fel, amely alapján a Nemzetbiztonsági Bizottság nem juthat olyan információk birtokába, amelyek a konkrét ügyben a módszer, illetve forrás (közreműködő személye) védelméhez fűződő kiemelt súlyú nemzetbiztonsági érdeket veszélyeztetne.
IV.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[16] A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben elvárás, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség követelményének is. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye általánosságban, tehát két irányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
[17] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), amely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet. Nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
[18] A Kúriának kiforrott gyakorlata van arra vonatkozóan, hogy a választópolgárok számára megtévesztő kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének (Knk.IV.37.338/2015/3., Knk.IV.37.342/2015/2., Knk.IV.37.357/2015/2., Knk.IV.38.081/2015/2. számú végzések).
[19] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy a népszavazásra szánt kérdés két részkérdésből áll, hiszen két kötelezést tartalmaz. {Azt, hogy ez a tény érinti-e, ha igen, milyen módon az egyértelműség feltételét, a Nemzeti Választási Bizottság jelen határozata későbbi részében fejti ki (lásd Indokolás [29]-[30]}. A Nemzeti Választási Bizottság először a kezdeményezésben elsőként említett részkérdést vizsgálja és megállapítja, hogy az – annak megtévesztő jellege folytán – nem felel meg a választópolgári egyértelműség törvényi kritériumának az alábbi okoknál fogva.
[20] A jelen eljárás tárgyát képező népszavazási kezdeményezés első részkérdése arra irányul, hogy az Országgyűlés kötelezze a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó állandó bizottságát a „Pegazus lehallgatási botrány” kivizsgálására. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy „Pegazus lehallgatási botrány” alatt a sajtóban megjelent azon híreket kell érteni, amelyek – egy nemzetközileg összehangolt oknyomozás eredményét ismertetve – arról szóltak, hogy számos országban (Magyarországot is beleértve) meghatározott célszemélyek telefonjára az izraeli NSO Group nevű cég által kifejlesztett kémprogramot (Pegasust) telepítettek.
[21] Az Ogytv. jelen határozat korábbi részében ismertetett 15. § (2) bekezdése értelmében az Országgyűlés az állandó bizottságot (így a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságát is) kizárólag az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat, valamint törvényjavaslat, határozati javaslat, politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslat és jelentés készítésére kérheti fel. E körben a vizsgálat lefolytatása (valaminek a „kivizsgálása”) nem szerepel, az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét az Ogytv. 27/A. §-a tartalmazza. Az Ogytv. 27/A. § (1) bekezdése értelmében országgyűlési bizottság – a vizsgálóbizottság kivételével – saját elhatározása alapján folytathat vizsgálatot valamely feladatkörét érintő olyan ügyben, amelyben az Ogytv. egyébként vizsgálóbizottság kiküldését teszi lehetővé. Megállapítható tehát, hogy az Országgyűlés nem kötelezheti valamely ügy kivizsgálására a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságát, hiszen annak mérlegelési joga van e tekintetben. Ezzel szemben jelen népszavazási kérdés azt a hamis látszatot kelti, hogy egy, a kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlésnek módjában állna a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságot kötelezni egy konkrét ügyben vizsgálat lefolytatására. Márpedig – ahogy a Kúria ezt korábban rögzítette – sérül a választópolgári egyértelműség, ha a kérdésben foglalt tartalom és a kérdés tényleges hatása egymással nincs összhangban {Knk.VII.37.371/2017/2., Indokolás [22]}.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság, megvizsgálva a népszavazásra szánt kérdés második részkérdését, megállapítja, hogy a részkérdés – elsősorban annak megtévesztő jellege folytán – nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének az alábbiak alapján.
[23] A kezdeményezés második részkérdése – a Szervező szándéka szerint – arra irányul, hogy az Országgyűlés a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságát az igazságügyért felelős miniszter nemzetbiztonsági feladatok ellátása során végzett engedélyezési tevékenységével kapcsolatos jelentéstételre kötelezze.
[24] A nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottság az Nbtv. már idézett 14. § (4) bekezdésében foglalt feladatköre szerint kivizsgálhatja a nemzetbiztonsági szakszolgálatok működését, illetve tájékoztatást kérhet az igazságügyért felelős minisztertől az Nbtv. 56. §-ában és az 59. §-ában meghatározott engedélyezési eljárásokról is.
[25] Az Alkotmánybíróság a 32/2013. (XI. 22.) AB határozatában a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottság Nbtv. 14. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt tájékoztatáskérési jogával kapcsolatban kifejtette, hogy „(…) a tájékoztatás (…) történhet írásban, ekkor a miniszter vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatója jelentésben tájékoztatja a Bizottságot, illetve a Bizottság adott ülésén, szóban. (…) Az általános tájékoztatás fontos területe, hogy az igazságügy-miniszter az általa engedélyezett titkos információgyűjtés jellemzőiről, az ügytípusokról a Bizottság kérésére köteles tájékoztatást adni.” {Indokolás [114]}
[26] A fentiek alapján megállapítható, hogy amennyiben a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottság tájékoztatást kér az igazságügyért felelős minisztertől az Nbtv. 14. §-ában foglaltak szerint, a miniszter a tájékoztatást köteles megadni. A jelen eljárás tárgyát képező népszavazási kezdeményezés most vizsgált részkérdésének a célja azonban az, hogy az Országgyűlés kötelezze a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságát az igazságügyért felelős miniszter említett tevékenységével kapcsolatos jelentéstételre. Az Ogytv. korábban ismertetett 15. § (2) bekezdése értelmében az Országgyűlés felkérheti a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságát jelentés készítésére, ugyanakkor az Ogytv. 15. § (4) bekezdése értelmében a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottság saját mérlegelési jogkörben dönt arról, hogy egy adott, feladatkörét érintő kérdést saját elhatározása alapján vagy felkérésre megvizsgál-e, illetve, hogy egy ügyben tájékoztatást kér avagy sem. Ezzel szemben jelen népszavazási kérdés azt a hamis látszatot kelti, hogy egy, a kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlésnek módjában állna a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó bizottságot jelentéstételre kötelezni. E részkérdés esetén is sérül tehát a választópolgári egyértelműség, hiszen a részkérdésben foglalt tartalom és a kérdés tényleges hatása egymással nincs összhangban {Knk.VII.37.371/2017/2., Indokolás [22]}.
[27] A Nemzeti Választási Bizottság a részkérdés elemzése során – ahogy fentebb rögzítette – a Szervező szándékából indult ki, ugyanakkor szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a részkérdés említett értelmezéséhez – a magyar nyelv szabályai szerint – szükségtelen az „és” szó után a „kötelezze” kifejezés ismételt szerepeltetése a részkérdésben. Amellett, hogy szükségtelen a jelzett szó ismételt használata, a választópolgár tekintetében értelemzavarónak is tekinthető, hiszen bizonytalanságot szül, kételyt ébreszt a vonatkozásban, hogy a jelentéstételre kötelezés kit/mit (a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságot vagy az igazságügyért felelős minisztert) érint.
[28] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá, hogy jelen népszavazási kérdés többszörösen összetett, több tagmondatból áll.
[29] A Kúria a Knk.VII.37.695/2016/3. számú végzésében rögzítette, hogy a népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségével kapcsolatos álláspont az, hogy önmagában két vagy több részkérdés szerepeltetése a kezdeményezésben generálisan nem okoz kérdés-egyértelműségi problémát, az adott népszavazásra feltenni kívánt kérdés tartalma alapján dönthető el, hogy az összetett kérdés ellenére az érthető, világos-e, lehet-e egyértelműen válaszolni arra. Az Alkotmánybíróság – a Knk.IV.37.719/2015/4. számú kúriai végzésben is felhívott – 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában megfogalmazott követelményei szerint „[ö]nmagában az, hogy az aláírásgyűjtő íven szereplő kérdés több tagmondatból áll, nem sérti az […] egyértelműség követelményét. Ha azonban a kérdés több olyan alkérdésből áll, amelyek ellentmondanak egymásnak, amelyek egymáshoz való viszonya nem egyértelmű, vagy amelyek nem következnek egymásból, illetve amelyek tartalmilag egymáshoz nem kapcsolódnak” sértik a választói egyértelműség követelményét, és ezáltal csorbul a népszavazáshoz való jog is [52/2001. AB határozat; 2001, 392, 405].
[30] Jelen népszavazási kezdeményezés két alkérdésből áll, mely egyrészről arra irányul, hogy az Országgyűlés kötelezze a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságát a „Pegazus lehallgatási botrány” kivizsgálására másrészről pedig arra, hogy az Országgyűlés kötelezze az igazságügyért felelős miniszter nemzetbiztonsági feladatok ellátása során végzett engedélyezési tevékenységével kapcsolatos jelentéstételre is. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a jelen eljárás tárgyát képező kérdés két alkérdése nem feltétlenül következik egymásból, mivel a két alkérdés külön-külön is megválaszolható, aminek következtében a választópolgár egy a kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás során eltérő (igen/nem) választ is adhat, így a népszavazási kezdeményezés tárgyát képező kérdés önmagában nem válaszolható meg, sérti a választói egyértelműség követelményét, és ezáltal csorbul a népszavazáshoz való jog.
[31] A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés több egyenként is megválaszolható alkérdésből áll, amelynek következtében a népszavazási kezdeményezés a választópolgári egyértelműség követelményének nem felel meg. A népszavazáshoz való jog jelen kérdésben tartott országos népszavazás esetén kizárja a kérdés egyértelműségét, így a vizsgált kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. §-a szerinti népszavazási egyértelműség törvényi követelményének, amely okok miatt a Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdés hitelesítését megtagadta.
V.
[A határozat indokolásának összegzése]
[32] A fentiekben leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti népszavazási eljárásban alkalmazandó egyértelműség követelményének, amely okok miatt a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva megtagadta.
VI.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[33] A határozat az Alaptörvény 8. cikk (1)-(3) bekezdésén, Ogytv. 15. § (1)-(2), (4) bekezdésén, 16. § (1)-(3) bekezdésén, 18. § (1), (4) bekezdésén, 27/A §, 98. § (3) bekezdés b) pontján, az Nbtv. 10. § (1) bekezdésén, a 11. § (5) bekezdésén, 14. § (1)-(2) bekezdésén, 14. § (4) bekezdés a) pontján, 16. § (1) bekezdésén, 27. § (4) bekezdésén, az 56. §, valamint az 59. §-án, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 4. § (3) bekezdésén, a 9. § (1) bekezdésén, a 10. § (1) bekezdésén és a 11. §-án és 14. § (4) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §§-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2021. szeptember 23.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke