A Nemzeti Választási Bizottság
374/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az Állampolgárok a Centrumban Egyesület (1115 Budapest, Ballagi Mór utca 3. 3./18., képviseli: Zaránd Péter, a továbbiakban: Beadványozó) jelölő szervezet által benyújtott fellebbezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 111/2019. (IX. 10.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 19-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Berki Krisztián független főpolgármester-jelölt 2019. szeptember 9-én a Fővárosi Választási Iroda (a továbbiakban: FVI) részére a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 20/2019. (VII. 30.) IM. rendelet 14. mellékleteként található, E2 jelű, kitöltött formanyomtatványt, valamint 1227 darab ajánlóívet adott át, melyből 962 darab ív kitöltötten, további 265 ajánlóív pedig kitöltetlenül került átadásra.
[2] Az FVI a benyújtott ajánlásokat a bejelentést követő 3 napon belül ellenőrizte, melynek során vizsgálta a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 122. §-ában foglalt követelmények teljesülését, továbbá azonosította az ajánló választópolgárokat. Ennek során az FVI 928 ajánlóív alapján 7169 ajánlást ellenőrzött, amelyből 5023 érvényes ajánlásnak minősült.
[3] Az ellenőrzés eredményéről tájékoztatta a Fővárosi Választási Bizottságot (a továbbiakban: FVB), amely a 111/2019. (IX. 10.) számú határozatával Berki Krisztián független főpolgármester-jelöltet nyilvántartásba vette a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán, tekintettel a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény (a továbbiakban: Övjt.) 9. § (4) bekezdésére, amely szerint főpolgármester-jelölt az, akit legalább 5000 fővárosi választópolgár ajánlott jelöltnek.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[4] Beadványozó 2019. szeptember 13-én 13 óra 46 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az FVB 111/2019.(IX. 10) határozata ellen, amelyet az FVI ugyanazon a napon 14 óra 37 perckor felterjesztett a Nemzeti Választási Iroda részére.
[5] Beadványozó fellebbezésében előadta, hogy a Berki Krisztián főpolgármester jelölt által összegyűjtött több mint 10.000 ajánlás álláspontjuk szerint „nem közvetlenül a választópolgároktól származik.” Kifejtette, hogy az Állampolgárok a Centrumban jelölő szervezet a jelöltállításhoz szükséges mennyiségű ajánláshoz 920 munkaórán keresztül 125 aktivista tevékenykedett egyszerre 8 helyszínen, amelyhez „aktív kampánytevékenységet” folytattak.
[6] Véleménye szerint ezzel szemben „Berki Krisztián nem folytatott különösebb kampánytevékenységet”, valamint általános tapasztalat volt városszerte, hogy az őt támogató aktivisták „legfeljebb napi 1-2 órát töltöttek ajánlásgyűjtéssel”.
[7] Előadta, hogy számításaik szerint a Berki Krisztián által leadott 10.000 aláírás, a rendelkezésre álló idővel kalkulálva óránként 417 választópolgár ajánlását feltételezi, amely véleménye szerint „látva a kampány iránt tanúsított, minimálisnak sem mondható érdeklődést, teljesen irreális, abszurd”.
[8] Mindezekre tekintettel Beadványozó álláspontja szerint Berki Krisztián független főpolgármester-jelölt nem a választási törvényben meghatározott kampánytevékenysége által, hanem „egyéb illegitim forrásból jutott hozzá a jelöltséghez szükséges ajánlások több mint kétszeres mennyiségéhez.”
[9] A fellebbezése alapjaként idézte a Ve. 221. §-át, illetve jelezte, hogy jogorvoslati kérelmét határidőben terjesztette elő.
[10] A fentiekre tekintettel Beadványozó arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c), e) pontjainak megsértését.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[11] A fellebbezés nem alapos.
[12] A Ve. 43. §-a alapján a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. A sommás eljárás szabályainál fogva az eljáró választási bizottságnak nincs módja széles körben bizonyítási tevékenységet folytatni. A fellebbezés elbírálása során az elsőfokú eljárásban keletkezett iratok, dokumentumok állnak rendelkezésére, továbbá a fellebbezés benyújtója által szolgáltatott bizonyítékok.
[13] A Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó a támadott határozat és az azt megalapozó ajánlásgyűjtés törvényességét csak általánosságban, logikai következtetésekkel támogatva támadja, azonban ezek alátámasztására nem szolgáltat bizonyítékot.
[14] Berki Krisztián főpolgármester-jelölt ajánlásgyűjtésének szervezésével, végrehajtásával kapcsolatban nem állnak a Bizottság rendelkezésére bizonyítékként értékelhető adatok, Beadványozó állításai (a jelölt részére napi egy-két órán át gyűjtöttek, illetve az ajánlásgyűjtést minimálisnak sem nevezhető érdeklődés kísérte) bizonyítékokkal szintén nem alátámaszthatók.
[15] Szintén nem merült fel kétség az elsőfokú eljárás során az ajánlóíveken szereplő ajánlások valódiságával kapcsolatban. Sem választópolgárok nem jeleztek adataikkal való visszaélést, sem az ajánlásokon szereplő adatok jogellenes forrására (pl. egy másik jelölt ajánlásairól való másolás) nem került a választási bizottságok elé hitelt érdemlő adat.
[16] A Bizottság álláspontja szerint a vélelmezett jogsértés csak abban a terjedelemben vizsgálható, amelyre vonatkozóan megjelölésre kerültek olyan bizonyítékok, amelyek a jogszabályi rendelkezésekkel minden kétséget kizáróan összevethetőek. Érdemi bizonyíték hiányában a vélelmezett jogsértés és annak indokai nem ítélhetők meg, illetve nem értékelhetők.
[17] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó fellebbezésében Ve. 2. § (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek sérelmére hivatkozott, de a törvénysértést a támadott határozat és a jogellenesnek vélt ajánlásgyűjtés vonatkozásában sem tudta megfelelően alátámasztani.
[18] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[19] A határozat a Ve. 43. §-án, a 221. § (1) bekezdésén, a 223. § (3) bekezdésén a 228. § (1) bekezdésén, a 231. § (5) bekezdésén, a 232. §-án, a, a 307/P. § (3) bekezdésének b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2), (3) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 16.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke