A Nemzeti Választási Bizottság
39/2021. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Váradi Barna (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 14 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy az új koronavírus okozta megbetegedésekre hivatkozva nem vezethető be kötelező védőoltás?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pfi: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2021. október 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2021. augusztus 9-én postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
[2] A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez Szervezőt is figyelembe véve 46 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül 41 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát, amelynek eredményeként megállapította, hogy a népszavazási kezdeményezés benyújtása megfelelt az Nsztv. 2-4. §, 6. § és a 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, így azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[4] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[5] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak, mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[6] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként azok az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.
III.
[Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozás vizsgálata]
[7] Jelen népszavazási kezdeményezés arra irányul, hogy az új koronavírus okozta megbetegedések okán ne legyen bevezethető kötelező védőoltás.
[8] A kérdés vizsgálata kapcsán szükséges kihangsúlyozni, hogy 2019 végén a Kínában azonosított új koronavírus (SARS-CoV-2) okozta megbetegedést az Egészségügyi Világszervezet 2020 márciusában több kontinensre kiterjedő világjárványnak, azaz pandémiának minősítette. A COVID-19 koronavírus-fertőzésben elhunytak száma Magyarországon meghaladja a 30.000 főt, míg a világon a 4 millió főt. (https://koronavirus.gov.hu). A Bizottság már számos határozatában, többek között Szervező által benyújtott kérdések elbírálása kapcsán is ismertette a koronavírus megbetegedés világjárvánnyá nyilvánításának tényét, amely már a társadalmi szinten is közismertnek tekinthető.
[9] A Nemzeti Választási Bizottság jelen kérdés kapcsán elsőként azt vizsgálta, hogy a kezdeményezésben megfogalmazott kérdés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik-e. Ennek során figyelemmel volt arra, hogy a 19/2021. NVB határozatában, amely döntés jogorvoslati kérelem hiányában 2021. szeptember 14-én jogerőre emelkedett, az alábbi kérdés hitelesíthetőségéről döntött: „Egyetért Ön azzal, hogy koronavírus elleni védőoltásra senkit ne lehessen kötelezni, és annak hiánya miatt ne lehessen büntetni és korlátozni?”
[10] Mivel a 19/2021. NVB határozatban vizsgált kezdeményezés első tagmondata és jelen kezdeményezés között tartalmi azonosság áll fenn, ezért a korábban meghozott döntésben foglalt érveket jelen kezdeményezés kapcsán is fenntartja.
[11] A védőoltás fogalmát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 57. § (2) és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egészségügyért felelős miniszter által megalkotott, a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 3/A. § 19. pontja az alábbiak szerint határozza meg: „a védőoltás olyan egészségügyi tevékenység, amelynek során oltóanyagot juttatnak a szervezetbe aktív vagy passzív immunizálás céljából, melynek segítségével az adott betegség elleni specifikus védettség kialakítható és fokozható”. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gyógyszertv.) 1. § 1. pontjának meghatározása alapján az oltóanyag, amelyet a védőoltás alkalmával az emberi szervezetbe juttatnak, gyógyszernek minősül.
[12] A védőoltással kapcsolatos hazai szabályozást részben az Eütv. tartalmazza, amelynek 57. § (1) bekezdése a védőoltás célját a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakításában határozza meg. Az Eütv. 57. § (6) bekezdése alapján védőoltás kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv által engedélyezett oltóanyaggal és az engedélyező okiratban szereplő céllal és feltételekkel végezhető.
[13] A védőoltással kapcsolatos további részletszabályokat – így azt, hogy melyek azok a fertőző betegségek, amelyek esetében életkorhoz kötötten, megbetegedési veszély esetén, illetőleg külföldre történő kiutazás esetén a kiutazó költségén kötelező védőoltás elrendelésének van helye – az NM rendelet tartalmazza.
[14] A fertőző betegségekkel szembeni védekezéssel, közte a védőoltással kapcsolatos szabályozás és kifejezetten a koronavírussal kapcsolatos hivatalos információk a fentiekben hivatkozott jogszabályokból ismerhetők meg és a Miniszterelnöki Kabinetiroda által működtetett hivatalos tájékoztató oldalakon, a koronavirus.gov.hu-n, valamint a vakcinainfo.gov.hu oldalakon érhetők el.
[15] Az NM rendelet 5. §-a és 6. §-a taxatíve felsorolja az életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokat és a megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltásokat, a 7-10. §-a rendelkezik a megbetegedési veszély elhárítása céljából önkéntesen igénybe vehető térítésmentes védőoltásokról, a külföldre történő kiutazás esetén fennálló védőoltási kötelezettség és egyéb ajánlott védőoltásokról, a munkakörökhöz kapcsolódó védőoltási kötelezettségről és az új, vagy módosított összetételű oltóanyagok alkalmazásáról egyaránt.
[16] Az NM rendelet nem tartalmaz olyan szabályt, amely szerint a koronavírus mint fertőző betegség esetében életkorhoz vagy munkakörhöz kötötten, illetve a megbetegedési veszélyre tekintettel kötelező lenne a védőoltás. Azonban a koronavírus elleni védőoltás kötelező igénybevételéről szóló 449/2021. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (1)-(2) bekezdései úgy rendelkeznek, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt – a Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése szerinti mentesítés kivételével – egészségügyi szolgáltatónál nem hozható létre olyan jogviszony, amelynek keretében az egészségügyi tevékenységet olyan egészségügyi dolgozó, illetve rezidens végezné, aki a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltást nem vette fel. A veszélyhelyzet ideje alatt az egészségügyi szolgáltató – a Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése szerinti mentesítés kivételével – nem hozhat létre az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § b) pontjában meghatározott tevékenységnek az egészségügyi szolgáltató székhelyén és telephelyén történő végzésére irányuló jogviszonyt olyan személlyel, aki a védőoltást nem vette fel. A Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése értelmében az az (1) és (2) bekezdés szerinti foglalkoztatott (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott), aki a rendelet hatálybalépése előtt nem vette fel a védőoltást, az állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében köteles az egydózisú oltóanyag esetén a védőoltást, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisát 2021. szeptember 1. napjáig, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban felvenni. A Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése alapján mentesül az oltási kötelezettség alól az a foglalkoztatott, aki részére egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt orvosi szakvélemény is alátámasztja. A Korm. rendelet 1. § (9) bekezdés a)-b) pontjai alapján a foglalkoztatott jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal meg kell szüntetni egyrészt azon esetben, ha a foglalkoztatott a védőoltás felvételét az 1. § (8) bekezdés szerinti felhívástól számított 15 napon belül nem igazolta a munkáltató felé a (6) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott módon, másrészt pedig akkor, ha a foglalkoztatott az (5) bekezdés szerinti orvosi szakvéleményt a (8) bekezdés szerinti felhívástól számított 15 napon belül nem mutatja be.
[17] A Korm. rendelettel összefüggésben ki kell emelni, hogy azt a Kormány a különleges jogrendre tekintettel, az Alaptörvény veszélyhelyzetre vonatkozó 53. cikke alapján eredeti jogalkotói hatáskörében fogadta el, és hatálya csak a veszélyhelyzet idejére szól. Egy olyan kérdéskör eredeti jogalkotói hatáskörben történő szabályozására került tehát sor ideiglenesen a veszélyhelyzetre tekintettel, amelynek rendezése normál jogrend idején az Országgyűlés felhatalmazása alapján nem az Országgyűlés, hanem az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozik.
[18] Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése alapján országos népszavazás tárgya kizárólag olyan kérdés lehet, amely az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. A Kúria Knk.37.807/2012/2. számú végzésében az Alaptörvény hivatkozott rendelkezését az Országgyűlés és a Kormány jogalkotási hatáskörére figyelemmel vizsgálta. Az Alaptörvénynek a hatalommegosztás elvét rögzítő C) cikk (1) bekezdésében és a Kormány jogalkotási hatáskörét rögzítő 15. cikk (3) bekezdésében foglalt szabályát is értelmezve kifejtette, hogy „a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozó kérdésről van tehát szó abban az esetben, ha Kormány (vagy kormány tagja) törvényi felhatalmazáson alapuló jogalkotási kötelezettségét teljesíti, függetlenül attól, hogy az adott kérdést az Országgyűlés is szabályozhatta volna” [Knk.37.807/2012/2. számú végzés, Indokolás III/5. pont].
[19] A Kúria álláspontja szerint az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében megfogalmazott szabály csak a hatalommegosztás elvével együtt értelmezhető, amely tételesen is szerepel az Alaptörvényben. Érvelése szerint, ha minden olyan esetet, amikor a Kormány vagy tagjai törvényi felhatalmazás alapján alkottak jogot, egyben az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésnek tekintenénk, az gyakorlatilag tartalom nélkülivé tenné az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt szabályt. A Kúria hivatkozott döntésében azzal támasztotta alá érvelését, hogy az országos népszavazás a képviseleti hatalomgyakorlást és nem a végrehajtó hatalmi ágat egészíti ki. Ha elfogadnánk, hogy minden, a Kormány származékos jogalkotói hatáskörében szabályozott tárgykör egyben az Országgyűlés hatáskörébe tartozó tárgykör is, az az országos népszavazás szempontjából a jogintézménynek a B) cikk (4) bekezdésében rögzített kivételes jellegével lenne ellentétes [Knk.37.807/2012/2. számú végzés, Indokolás III/5. pont]. Mivel az Alaptörvény nem tartalmaz taxatív felsorolást arra nézve, hogy mi tartozik az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe, ezért a népszavazásra javasolt kérdések vizsgálata során mindig esetről-esetre kell vizsgálni azt, hogy az adott kérdés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e.
[20] A Kúria fentiekben hivatkozott, elvi jellegű megállapítását több döntésében is megerősítette és következetesen alkalmazza, így például a Knk.IV.37.361/2015/3., a Knk.VII.37.695/2016/3. és a Knk.IV.38.258/2018/2. számú végzésében is. Ez utóbbi döntésében azt is hangsúlyozta, hogy a Kúria Knk.37.807/2012/2. számú határozatában kifejezetten a „származékos, tehát csak a törvényben kapott felhatalmazás alapján megalkotott kormányrendeletek tekintetében fejtette ki azon álláspontját, hogy az így megalkotott rendelet tartalma – hangsúlyozandó, hogy az országos népszavazás vonatkozásában – nem tekinthető az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésnek” {Knk.IV.38.258/2018/2. számú végzés, Indokolás [20]}.
[21] Ezen túl nyomatékosította, hogy meg kell különböztetni a közvetlen és a közvetett hatalomgyakorlást, mivel a hivatkozott végzésekben foglalt érvelés csak az országos népszavazás jogintézményére vonatkozó szabályok között értelmezhető. A Kúria fentiekben hivatkozott végzéseiben foglalt érvelés az országos népszavazás kezdeményezésére jogosultak szempontjából azt jelenti, hogy amennyiben a törvényhozás rendeleti szabályozás körébe utalt egy tárgykört, annak visszavétele a közvetlen hatalomgyakorlás eszközével nem kényszeríthető ki, vagyis ilyen tárgykörben országos népszavazás nem kezdeményezhető.
[22] Mindebből következően a Bizottság megállapítja, hogy mivel az egészségügyi dolgozók számára a koronavírus elleni védőoltást egy olyan kormányrendelet teszi kötelezővé, amely a veszélyhelyzet fennállása okán az Alaptörvény adta felhatalmazás alapján, eredeti jogalkotói hatáskörben került megalkotásra, de amelyet rendkívüli jogrenden kívül, normál jogrendben az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó NM rendelet tehetne kötelezővé, ezért a jelen eljárást tárgyát képező kérdés nem az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozik, így az országos népszavazásra nem bocsátható.
IV.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[23] A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvénynek való megfelelésen túl elvárás az is, hogy az tegyen eleget a népszavazási egyértelműség követelményének. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
[24] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), amely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet. Nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
[25] A Nemzeti Választási Bizottság a kérdés egyértelműségének vizsgálata során a Kúria Pfv. 21.224/2018/7. számú, kötelező védőoltással kapcsolatos ügyben hozott döntése érvelést is alapul vette, amely az Alkotmánybíróság 39/2007. (VI. 20.) határozatában foglaltakra utal vissza. Ennek alapján az alábbi megállapításokat teszi.
[26] Valamely védőoltás, így a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tétele alapjog-korlátozó beavatkozásnak minősül. Azt azonban, hogy ez normál jogrendben megfelel-e az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében nevesített arányosság követelményének, veszélyhelyzet idején pedig alkalmas-e a különleges jogrend bevezetésére okot adó körülmény elhárítására, enyhítésére, mindig a járványügyi célok és indokok, valamint a szabályozásban megjelenő korlátozások és garanciák összevetése határozza meg.
[27] Akkor, amikor az állam kötelezővé tesz egyes védőoltásokat, a kockázatok viseléséről dönt. A védőoltások elmaradása ugyanis veszélyeztetheti az egyént és a közösséget, ugyanakkor nincsenek veszélytelen védőoltások. Az állam alkotmányos kötelessége, hogy kizárólag olyan betegségek megelőzésére írjon elő oltási kötelezettséget, amelyek esetében az feltétlenül indokolt.
[28] A Bizottság álláspontja szerint a kérdés eldöntéséhez szükséges tudományos ismeret hiányában sem a népszavazási kérdés hitelesíthetőségéről döntő szerveknek, sem a választópolgárok közösségének nincs lehetősége népszavazás által felülbírálni, vagy kizárni a jogalkotónak azt a tudományos ismeretekre támasztott előfeltevését, hogy a koronavírus elleni védőoltás kötelezővé tételének az egyént és a társadalmat érintő előnyei messze meghaladják azokat a lehetséges károkat, amelyek mellékhatásként jelentkezhetnek a beoltott személyeknél. Az országos népszavazás, mint jogintézmény rendeltetése nem a tudományos viták eldöntésében való állásfoglalás, hanem az ország sorsát érintő legfontosabb kérdésben való közvetlen választópolgári döntéshozatal. Fontos azonban az is, hogy a népszavazáshoz való jog nem parttalan politikai jog. Az egyéb követelmények mellett csak olyan kérdésben kérhető ki a választópolgárok véleménye, amelyben való döntéshozatal érdemi és elsődleges következményeinek be-, illetve átlátása az átlagosan tájékozott választópolgártól elvárható.
[29] Az, hogy a jelenleg folyó világjárvány megfékezésére, a megbetegedések számának, súlyosságának csökkentésére alkalmas eszköz-e a védőoltás és ezáltal indokolt-e a teljes felnőtt lakosság, vagy annak csak egy csoportja részére – ahogy történt ez a Korm. rendeletben – kötelezővé tenni, elsődlegesen orvostudományi kérdés. Ennél fogva a kérdésben való felelős állásfoglalás csak akkor valósulhatna meg az országos népszavazáson, ha minden szavazásra jogosult rendelkezne precíz, mélyreható és a legfrissebb tudományos kutatásokon alapuló virológiai és epidemiológiai ismeretekkel.
[30] A Kúria több eseti döntésében (Knk.IV.37.391/2017/3., Knk.VII.37.411/2017/3., Knk.VII.37.941/2018/2., Knk.II.37.302/2020/3.) is rámutatott arra, hogy sérti a kérdésegyértelműség követelményét, ha a választópolgárnak a feltett kérdés alapján nincs módjában átlátni a döntése érdemi következményeit, mert annak nem ismerheti lényegi összefüggéseit, ugyanis ahhoz olyan speciális szakmai, információbeli ismeretek kellenének, ami nem várható el.
[31] A Bizottság indokoltnak tartja rögzíteni azt is, hogy jelen esetben a megfelelő információk és ismeretek hiányában meghozott döntés könnyen vezethet alapjogsértő eredményre is. Amennyiben ugyanis a koronavírus járvány még intenzívebb terjedése, a lefolyás súlyossága és mortalitása miatt az állampolgárok egészségének védelme – amelyre vonatkozó kötelezettsége az államnak az Alaptörvény XX. cikkében nevesített egészséghez való jog tárgyi oldalából fakad – kizárólag az oltás széles körben való kötelezővé tételével lenne biztosítható, a népszavazás eredményeképp megalkotott törvény és az államnak az említett alapjogból fakadó intézményvédelmi kötelezettsége között kollízió állna fenn.
V.
[A határozat indokolásának összegzése]
[32] A Bizottság megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak, valamint a népszavazási egyértelműség követelményébe ütközik, ezért a kérdés hitelesítését az Nsztv. 11. §-a alapján megtagadta.
VI.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[33] A határozat az Alaptörvény 8. cikk (1)-(3) bekezdésén, B cikk (4) bekezdésén, C cikk (1) bekezdésén, I. cikk (3) bekezdésén, XX. cikk, 15. cikk (3) bekezdésén, az 53. cikkén, az Nsztv. 3/A. §-án, 2-4. §-án, 6. §-án, 8. § (1) bekezdésén, 9. § (1) bekezdésén, 10. § (1) bekezdésén és 11. §-án, az Eütv. 57. § (1)-(3) és (6) bekezdésén, a Gyógyszertv. 1. § 1. pontján, a 2003. évi LXXXIV. tv. 4. § b) pontján, a Korm.rendelet 1. § (1)-(5) bekezdésén, (6) bekezdés a)-d) pontján, (8) bekezdésén, (9) bekezdés a)-b) pontjáig, illetve az NM rendelet 3/A. § 19. pontján, a 5-6. §-án, 6. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2021. október 6.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke