411/2019. NVB határozat - a Deutsch László polgármesterjelölt fellebbezése tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság
411/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Deutsch László polgármesterjelölt (a továbbiakban: Beadványozó) fellebbezése tárgyában –  11  igen és  0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 198/2019. (IX. 23.) számú határozatát – jelen határozatban foglalt indokolással – helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 30-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

{C}[1]          {C} Beadványozó 2019. szeptember 20-án 15 óra 31 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) a Fővárosi Választási Iroda (a továbbiakban: FVI) tevékenysége ellen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § c) és e) pontjaiban foglalt alapelvek, valamint a 48. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés megsértése miatt.

{C}[2]          {C} Kifogásában előadta, hogy a Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) 2019. augusztus 9-én az FVI számára a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 20/2019. (VII. 30.) IM rendelet 7 mellékleteként található P3 jelű formanyomtatvány átadásával kérte jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét. Ezen formanyomtatványon az Egyesület rövidített neveként a „Lokálpatrióta-FLE” nevet jelölte meg. Az FVB 2019. augusztus 13-án változtatás nélkül, egyhangú szavazással az 57/2019. (VIII. 13.) számú határozattal a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet jóváhagyta, amely határozat az Egyesület rövidített nevével kapcsolatosan nem tartalmazott rendelkezést.

{C}[3]          {C} Az FVB a 101/2019. (IX. 5.) számú, kifogást elbíráló határozatával az Egyesület rövidített nevét a civil szervezetek nyilvántartásában szereplő „FLE” névre változtatta. Ezen határozatát az FVB Beadványozónak 2019. szeptember 17-én, 10 óra 38 perckor küldte meg elektronikus úton.

{C}[4]          {C} Beadványozó előadta, hogy a Ve. 48. §-a kötelezi a választási irodákat, hogy a határozatokat a meghozatal napján, vagy az azt követő napon haladéktalanul közöljék azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat, azonban az FVI ezen kötelezettség ellenére csak 12 nap elteltével közölte a rájuk nézve hátrányos határozatot. Emiatt „az összes jogorvoslati lehetőségtől elestek, mivel a Ve. a határozat meghozatalától számítja a jogorvoslati határidőket.” Kifogásához mellékelt három darab, JPEG formátumú képet, amelyek közül kettőn képernyőfotó látható a Nemzeti Választási Iroda honlapján található, 2019. augusztus 16-án és 2019. szeptember 18-án az Egyesületre vonatkozó adatokról, a harmadikon pedig az FVB határozatának 2019. szeptember 17-én történő megküldéséről látható képernyőfotó.

{C}[5]          {C} Mindezekre tekintettel Beadványozó arra kérte az FVB-t, hogy a kifogásnak adjon helyt, és a Ve. 218. § (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva a jogszabálysértés tényét állapítsa meg és a jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el. Kérte továbbá annak megállapítását is, hogy a 101/2019. (IX. 5.) FVB határozat jogszabálysértő, ugyanis egyértelműnek látja, hogy az annak alapjául szolgáló kifogás a Ve. 209. § (1) bekezdése, illetve a Ve. 10 §-a alapján elkésett, hiszen az a Fővárosi Választási Bizottság  — a Ferencvárosi Lokálpatrióta Egyesület nyilvántartásba vételéről szóló — 57/2019. (VIII. 13.) FVB jogerős határozata ellen irányult, amely ellen 2019. augusztus 16-áig volt jogorvoslati lehetőség.

{C}[6]          {C} Az FVB a 198/2019. (IX. 23.) számú határozatával a kifogásnak részben helyt adva megállapította, hogy a 101/2019. (IX. 5.) számú határozatának Beadványozó részére való késedelmes közlésével sor került a Ve. 48. §-ának megsértésre, a kifogást pedig ezt meghaladóan elutasította.

{C}[7]          {C} Az FVB indokolásában megállapította, hogy a 101/2019. (IX. 05.) FVB határozat rövidített nevével kapcsolatban egyértelműen érinti Beadványozó jogait, a határozatot vele legkésőbb 2019. szeptember 6-án közölni kellett volna, ezért sor került a Ve. 48. §-ának megsértésre. Az FVB továbbá rögzítette, „hogy nem teljesítheti Beadványozó annak megállapítására vonatkozó kérelmét, miszerint a 101/2019. (IX. 05.) FVB határozat jogsértő. A Fővárosi Választási Bizottság saját döntéseihez ugyanis kötve van, döntéseit csak a Nemzeti Választási Bizottság vagy bíróság jogosult felülvizsgálni és annak jogszerűségéről határozatot hozni.”

II.

[A fellebbezés tartalma]

{C}[8]          {C} Beadványozó 2019. szeptember 26-án 11 óra 39 perckor fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottság 198/2019. (IX.23.) számú határozata ellen a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c), e) pontjában, a 10. §-ában és a 209. §-ában foglaltak megsértésére hivatkozással. A fellebbezést az FVB még ezen a napon, 14 óra 34 perckor megküldte a Nemzeti Választási Bizottság részére.

{C}[9]          {C} Beadványozó érintettsége igazolására előadta, hogy Budapest Főváros IX. Kerület Helyi Választási Bizottság a 89/2019. (IX. 9.) számú határozatával a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán jelöltként nyilvántartásba vette, így meglátása szerint a Ve. 221. § (1) bekezdésével összefüggésben, mint polgármesterjelölt érintett jelen ügyben.

{C}[10]       {C} Beadványozó fellebbezésében idézte a kifogásában foglaltakat, illetve idézte az FVB 198/2019. (IX.23.) számú határozatának azon részét, amelyben az FVB rögzítette, hogy „a Fővárosi Választási Bizottság saját döntéseihez ugyanis kötve van, döntéseit csak a Nemzeti Választási Bizottság vagy bíróság jogosult felülvizsgálni és annak jogszerűségéről határozatot hozni.” Hivatkozott továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdésében, 14. §-ában, 216. §-ában, illetve a 230. §-ában foglaltakra.

{C}[11]       {C} Beadványozó vitatta az FVB azon megállapítását, hogy „kötve lenne korábbi, jogellenes döntéséhez.” Álláspontja szerint a választási bizottságoknak minden tőlük telhető eszközt fel kell használniuk a választások törvényességének biztosítására, illetve helyreállítására. Előadta, hogy meglátása szerint a választási bizottságnak hivatalból meg kellett volna állapítania, hogy jogsértő határozatot hozott, és ezen határozatát meg kellett volna semmisítenie.

{C}[12]       {C} Mindezekre tekintettel arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a döntéshozatalhoz szükséges tényállást, a fellebbezésnek adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, valamint változtassa meg a sérelmezett határozatot.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

{C}[13]       {C} A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával. A Bizottság Beadványozó érintettségeként felhozott érvelését elfogadhatónak tartotta, ezért a fellebbezést érdemben bírálta el.

{C}[14]       {C} A Ve. 48. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a határozatot – ha jelen van, vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll – a meghozatala napján haladéktalanul, ha ez nem lehetséges, a meghozatalát követő napon haladéktalanul, rövid úton kell közölni a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A határozat rövid úton való közlése

a) a jelenlévők részére a határozat átadásával,

b) telefaxon,

c) elektronikus dokumentum formájában (e-mail) vagy

d) a kézbesítési megbízott részére az a)–c) pontban meghatározott módon történhet. A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg.

{C}[15]       {C} A Bizottság megállapítja, hogy ezen jogszabályi rendelkezés alapján, az FVB helyesen állapította meg, hogy az FVI megsértette a 2019. szeptember 5-én kelt határozat 2019. szeptember 17-i kézbesítésével a Ve. 48. §-ában foglaltakat, és a 101/2019. (IX.5.) számú határozatot legkésőbb 2019. szeptember 6. napján kézbesíteni kellett volna Beadványozó részére.

{C}[16]       {C} A Bizottság a jogorvoslati kérelem további elemeinek vizsgálata során rögzíti, hogy a Ve. 224. § (2) bekezdése alapján a fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen a megtámadott határozatot hozó választási bizottsághoz. A Ve. 47. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a választási bizottság elsőfokú határozata jogerőssé válik, ha ellene nem fellebbeztek, és a fellebbezési határidő letelt.

{C}[17]       {C} A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik az Alkotmánybíróság 3076/2014. (III. 26.) AB végzésében foglaltakra, amely végzés visszautal a 24/1999. (VI. 30.) AB határozatban tett alkotmánybírósági megállapításra, amely szerint a választási rendszer lényegéből fakadóan szükségesek és ezáltal indokoltak is a rövid (1 és 3 napos) határidők. A jogalkotónak a választási eljárásban olyan ésszerű határidőket kellett megállapítania, amelyek biztosítják egyrészt a jogorvoslathoz való jogot, másfelől pedig azt, hogy a választás eredményének megállapítását a jogorvoslat minél kevésbé késleltesse, s ezáltal a választási eljárás szabályaiból következő egyéb határidők betartását meg ne akadályozza.

{C}[18]       {C} Az Alkotmánybíróság továbbá az 59/2003. (XI. 26.) AB határozatában megállapította, hogy a választási eljárásban tudható, illetve nagy valószínűséggel előre kiszámítható, hogy mikor kerülhetnek sorra olyan döntések, amelyekkel kapcsolatban a jogorvoslat esetlegesen felmerülhet. A jogorvoslattal érintett személy ennek megfelelően akár személyesen, akár megbízottja (delegált tag vagy eseti megbízott) közreműködésével figyelemmel kísérheti a kifogás elbírálását. Ha ezt elmulasztja, módjában áll a kifogása elbírálásáról utólag érdeklődni, mert a választási szervek elérhetősége biztosított. Ezek ugyanis - szemben a hatósági eljárásokban döntést hozó szervekkel - folyamatosan üléseznek, illetve készenléti helyzetben vannak.

{C}[19]       {C} A Bizottság a fentiek fényében megállapítja, hogy Beadványozónak – bár a Ve. határozat közlésére vonatkozó határidő tekintetében a jogsértés megállapítható – módjában állt volna tájékozódni a dr. Cs. L. A. magánszemély által az Egyesület rövidített nevének ügyében benyújtott jogorvoslati kérelméről, illetve az annak elbírálásaként meghozott 101/2019. (IX. 05.) számú határozatról. Ezen túl a Ve. 49. § (2) bekezdése előírja, hogy a választási bizottság határozatát a személyes adatok kivételével nyilvánosságra kell hozni. E törvényi kötelezettségnek a fővárosi választási szervek az FVB határozatainak a www.budapest.hu/Választás oldalon való közzétételével tesznek eleget. Mindezek alapján Beadványozó az FVB határozatainak közzétételére szolgáló felületről is tájékozódhatott volna a kifogás ügyében.

{C}[20]       {C} Beadványozó kifogásában a Ve. 48. §-ában foglalt szabály megsértésén túl kérte a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvek, fellebbezésében pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelvek sérelmének megállapítását. Ezzel kapcsolatban a Bizottság rögzíti, hogy választási eljárási alapelvek iránymutató és hézagpótló jellegűek, megsértésükre a Ve. 208. §-a alapján önálló kifogás alapozható. A kialakult joggyakorlat (Kvk.IV.37.468/2009/2. számú végzés, Kvk.VI.37.950/2016/2. számú végzés, 67/2016. NVB határozat, 79/2016. NVB határozat, 91/2016. NVB határozat, 119/2016. NVB határozat, 539/2018. NVB határozat) alapján azonban a választási eljárási alapelv sérelmére mint jogszabálysértésre akkor alapozható kifogás, illetve határozat, ha nincs olyan tételes jogszabályi rendelkezés, amelyet a jogellenesnek minősített magatartás sért. Jelen ügyben sérelmezett magatartás a Ve. 48. §-ában rögzített rendelkezéssel ellentétes, ezért e szabály megsértését a Bizottság – az FVB határozatával megegyezően – megállapította. Mivel a Ve. tételes szabályának megsértése magában foglalja az alapelv sérelmét is, így annak külön megállapítása – egyéb lényeges körülmény hiányában – nem indokolt. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértésének megállapítására a nincs lehetőség. Ezen túl nincs lehetőség kizárólag a fellebbezésben felhívott Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja sérelmének megállapítására sem, mivel a fellebbezés csak olyan jogsértésre alapítható, amely már a kifogásban is felhívásra került, tekintettel arra, hogy a másodfokú eljárás az első fok felülvizsgálatát jelenti.

{C}[21]       {C} A fentieken túl a Bizottság megállapítja, hogy Beadványozónak az FVB 101/2019. számú, 2019. szeptember 5-én kelt határozata felülvizsgálatára vonatkozó kérelme azért sem foghat helyt, mert azzal szemben a jogvesztő jogorvoslati határidő 2019. szeptember 8-án 16 órakor letelt, azaz a határozat ezen a napon jogerőssé vált. A Nemzeti Választási Bizottságnak pedig a jelen határozat [16] bekezdésében foglaltak indokok alapján nincs törvényes lehetősége az FVB jogerős döntésének jelen eljárásban való felülvizsgálatára.

{C}[22]       {C} A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok okán a 231. § (5) bekezdés a) pontjában rögzített hatáskörében eljárva az FVB határozatát a rendelkező részben foglaltak szerint hagyja helyben.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

{C}[23]       {C} A határozat a Ve. 47. § (1) bekezdésén, a 48. §-án, a 49. § (2) bekezdésén, a 220. §-án, a 221. §-án, a 224. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdése a) pontján, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. szeptember 27.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke