413/2018. NVB határozat - Tóth Csaba által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

413/2018. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság Tóth Csaba (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 5 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 08. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 29/2018. (III. 8.) számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. március 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

  1. Beadványozó 2018. március 5-én az OEVB-hez címzett választási kifogást terjesztett elő dr. Jelen Tamás a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt közös jelöltjével szemben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt választási alapelvek megsértése miatt.
  2. Ebben előadta, 2018. március 4-én szerzett tudomást arról, hogy dr. Jelen Tamás a facebbok.com közösségi oldalon az alábbi szöveget tette közzé:„Számomra megdöbbentő, hogy Tóth Csaba és Karácsony Gergely páros uniós pénzből migráns érzékenyítő tanfolyamokat szervez itt Zuglóban, a zuglóiak pénzén fenntartott intézményben!” Kijelentette, hogy nem szervez és nem is szervezett „migráns érzékenyítő” tanfolyamot Zuglóban a zuglóiak pénzén fenntartott intézményekben. Mivel ilyen tanfolyamok nem léteznek, ezért azokra „uniós pénzek” felhasználása kizárt.
  3. Álláspontja szerint mind nyelvtani, mind jogi értelemben az idézett szöveg tényállítás, nem értékítélet. Mivel migráns érzékenyítő tanfolyamot Tóth Csaba jelölt nem szervezett, nem szervez és nem is fog szervezni, ezért a sérelmezett tényállítás valótlan tartalmú, tehát jogellenes. A valótlan tényállításoknak a legnépszerűbb közösségi oldalon történt közzététele megítélése szerint sérti a választás tisztaságát előíró törvényi rendelkezést, mivel tisztességtelen módon befolyásolhatja a szavazók értékítéletét.
  4. Kérte, hogy az OEVB állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pont szerinti alapelvek sérelmét, kérte, hogy dr. Jelen Tamás jelöltet tiltsa el az OEVB a további jogszabálysértéstől és szabjon ki vele szemben bírságot.
  5. Az OEVB 29/2018. (III. 8.) határozatával a kifogást elutasította. Indokolásában hatáskörének megállapítását követően hivatkozta az Alkotmánybíróság 5/2015. (II. 25.) AB határozatát, és arra figyelemmel megállapította, hogy a sérelmezett mondat „az országos politikai kampánnyal összhangban egy értékítéletet fejez ki”. Megítélése szerint a hivatkozott bejegyzésben dr. Jelen Tamás jelölt közvetve azon véleményét fejezte ki, hogy nem azonosul egy másik párt által, így annak jelöltje által szerinte képviselt politikai állásponttal.
  6. Az OEVB figyelemmel volt a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú határozatára, melyben rögzítette, hogy a „véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, vagy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő. A tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne.” Az OEVB kifejtette, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontban foglalt, a választás tisztaságának megóvása alapelv és az e) pontban szabályozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelv sérelme akkor lenne megállapítható, ha a választási kampányban résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat – kampánytevékenység folytatása – olyan módon gyakorolják, hogy a választókat megtévesztik egyes tények elferdítésével, elhallgatásával (hamis tényállítás). Az értékítélet kifejezésével a választási alapelvek sérelme nem valósítható meg, még akkor sem, ha az adott megnyilvánulás éles megfogalmazást tartalmaz. A konkrét közlés körülményeinek, tárgyának és céljának figyelembevételével az OEVB azt a következtetést tette, hogy a sérelmezett bejegyzés politikai véleménynyilvánítást tartalmaz, így nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt választási alapelveket. Mindezért a kifogást elutasította.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2018. március 10-én benyújtott, 2018. március 11-én 14 óra 39 perckor felterjesztett fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az OEVB 29/2018. (III. 8.) számú határozata ellen. Beadványában a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontjára hivatkozással előadta, hogy az OEVB tévesen járt el mérlegelési jogkörében, amikor a kifogásolt – közösségi oldalon közzétett – bejegyzés tartalmát véleménynyilvánításként értékelte. Álláspontja szerint a kifogásolt mondat tényállítás, nem véleménynyilvánítás, amely sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában rögzített alapelveket.
  2. Az OEVB minősítését megalapozó Knk.I.37.723/2016/3. kúriai végzéssel szemben hivatkozik az Alkotmánybíróság 9/2015. (IV. 23.) AB határozatára, amely szerint a választási kampányban tett, a másik jelöltet negatív színben feltüntető kijelentéseket, ha a vitatott kijelentések a választópolgárok döntési lehetőségét kívánják elősegíteni. Véleménye szerint egy nyilvánvalóan valótlan tartalmú közlés ezt a döntési lehetőséget semmilyen módon nem segíti elő.
  3. Indokolása szerint Jelen Tamás bejegyzéséből, amely megállapíthatóan tényállítás, konkrétan beazonosítható a körülírt rendezvény is. Ezzel kapcsolatban csatolta a Menedék Egyesület szakmai programját, illetve Zugló Önkormányzata közleményét, amely Hollik István ugyanebben a körben tett állításait cáfolja.
  4. Beadványozó rögzíti, hogy a csatolt iratokból megállapítható, a rendezvény a Belügyminisztérium Támogatásával a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központban valósult meg, az egyesület 2016-ban nyert erre támogatást a Belügyminisztériumtól több más szervezettel együtt, és hogy a program megvalósulásához önkormányzati döntésre nem volt szükség. Kiemeli továbbá, hogy ő a testületnek nem tagja, így sem támogatni, sem szervezni nem tudta a rendezvényt.
  5. Mindezek alapján kérte az OEVB döntésének megváltoztatásával a Nemzeti Választási Bizottság kifogásának adjon helyt.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés nem alapos.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja. A Ve. 223. § (3) bekezdése alapján fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani.
  3. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kifogás és a fellebbezés is arra irányul, hogy a kifogásolt kijelentés valótlan tényállítás, amely ezért sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjába foglalt, a választás tisztaságának megóvása, illetve az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás eljárási alapelveket.
  4. A választási eljárási alapelvek érintettségének vizsgálata során a Nemzeti Választási Bizottság az Alkotmánybíróságnak és a Kúriának azon korábbi döntéseire hivatkozik, melyeknek tárgya a véleménynyilvánítási szabadság kampánytevékenység során érvényesülő korlátai. Az AB döntéseiben a választási eljárás legfontosabb résztvevői, a jelöltek egymás közötti versengése kapcsán fogalmazta meg a véleménynyilvánítás szabadságának határaival kapcsolatos álláspontját. A Nemzeti Választási Bizottság jelen eljárásban azért tartja alkalmazhatónak ezeket az alapvetően az Alaptörvény és a Ve. szabályait értelmező döntéseket, mert az Alkotmánybíróság ezen döntéseiben a politikai vitákban megtehető kijelentésekről foglalt állást, amelyeket a választópolgári szavazatokért versengő, a választópolgárok támogatását elnyerni törekvő jelöltek, jelölő szervezetek képviselői fogalmaztak meg.
  5. Az AB 7/2014. (III. 7.) AB határozatában kifejtette, hogy „a közügyek szabad megvitatásához fontos társadalmi érdek fűződik” és e fontos társadalmi érdek érvényesülésének alaptörvényi összefüggéseit megragadva, hangsúlyozta: „az Alaptörvény megerősítette az alkotmánybírósági gyakorlatban kialakult azt az értelmezést, mely szerint a szólás- és sajtószabadság kettős igazolással bír, azaz az egyéni önkifejezés, illetve a politikai közösség demokratikus működése szempontjából egyaránt kulcsfontosságú. Az Alaptörvényben megerősített kettős igazolás pedig azt jelenti, hogy a véleményszabadságnak az alapjogok körében elfoglalt kitüntetett helyére vonatkozó értelmezés is változatlanul érvényes.” (ABH 2014, 135, 143)
  6. A 31/2014. (X. 9.) AB határozatban az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy „[a] véleménynyilvánítás szabadsága tehát fokozottan érvényesül olyan értékítéletekkel kapcsolatban, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak.” (ABH 2014, 909, 914)
  7. A Nemzeti Választási Bizottság irányadónak tekinti továbbá az Alkotmánybíróság 5/2015. (II. 25.) AB határozatában kifejtett álláspontot is. Az Alkotmánybíróság ezen határozatában általános érvénnyel mondta ki, hogy „az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre.” Az AB hivatkozott döntésében rámutatott továbbá arra, hogy „[v]álasztási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy az egymással versengő jelöltek igyekeznek előnyt szerezni, s ennek elérése érdekében nyíltan és akár kendőzetlenül is megnyilvánulhatnak.” (ABH 2015, 136, 141-142)
  8. Az Alkotmánybíróság – Beadványozó által is hivatkozott – 9/2015. (IV. 23.) AB határozatában a véleménynyilvánítás korlátjáról is rendelkezett, hangsúlyozva, hogy „az Alaptörvény IX. cikk (4) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel a véleménynyilvánítás szabadsága nem nyújt védelmet az olyan öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső, így a magán-, vagy családi élettel kapcsolatos közlésekkel szemben, amelyek kizárólag az emberi státusz nyilvánvaló és súlyos becsmérlésében (vagyis az emberi méltóság korlátozhatatlan magjának megsértése), a másik személy puszta megalázásában, vagy bántó és sértő kifejezések használatában nyilvánulnak meg”. (ABH 2015, 233, 240)
  9. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja kialakítása során figyelemmel volt az OEVB döntésében felhívott Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú határozatában tett megállapításokra is. A Kúria hivatkozott végzésében egyértelműen rögzítette, hogy míg az 5/2015. (II. 25.) AB és a 9/2015. (IV.23.) AB határozatok a közszereplők egymás közötti kontextusában rögzítette a véleménynyilvánítás szabadságának preferenciáját, a 7/2014. (III. 7.) AB határozat a politikai véleménynyilvánítás fokozott védelmét a közügyek egészére nézve mondta ki.
  10. A Kúria határozata indokolásának [30] bekezdése rögzíti, hogy a véleménynyilvánítás/tényállítás elhatárolhatóságának kérdésében a fentiek alapján a Kúria sem tekinthet el az Alkotmánybíróság határozataitól. A Kúriának „[i]rányadónak kell tekintenie, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlatában fokozott alkotmányos védelmet élveznek az olyan értékítéletek, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, és a véleménynyilvánítás szabadsága csak az öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső megnyilvánulásokkal szemben nem nyújt védelmet (…)”.
  11. A Kúria hivatkozott határozata indokolásának [31] bekezdése rögzíti továbbá, hogy „[a] véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő. A tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne.” (36/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 219, 230., 7/2014. (III.7.) AB határozat [49] pont, 5/2015. (II.25.) AB határozat [27] pont). A véleménynyilvánítási szabadságnak a választási eljárásban az Alkotmánybíróság általi értelmezése azzal a következménnyel jár, hogy amennyiben a választási eljárás során az értékítélet a közügyek vitatásának körén belül marad, tartalmára nézve nem végezhető el a kérelmező által hivatkozott bizonyíthatósági teszt (az a közlés, amelynek valósága vagy valótlansága bizonyítható az tény, amelynek valóságtartalma nem bizonyítható, az vélemény), nem kerülhet sor tényállítás helyes vagy helytelen voltának vizsgálatára.”
  12. A Kúria az idézett határozatában arra is rámutat, hogy a kifogásolt politikai vélemény kapcsán „az AB határozatok alapján nem vizsgálható érdemben, hogy kifogásolt közlés egészében vagy részben tényállításnak minősül-e, amennyiben igen, megalapozott tényállítás-e.” (Indokolás [33])
  13. A Nemzeti Választási Bizottság indokoltnak tartja megjegyezni, hogy a fentiekben idézett, népszavazási ügyben hozott kúriai döntés megállapításait irányadónak tartja jelen ügyben is, mivel a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) speciális szabályainak alkalmazására csak akkor kerül sor, ha eltéréseket tartalmaznak a Ve. általános részéhez képest. A népszavazás eljárási alapelveire, a kampánytevékenységre és a kampányeszközökre a Ve.-hez képest az Nsztv. nem tartalmaz releváns eltérő rendelkezéseket.
  14. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiek alapján megállapítja, hogy a kifogásolt kijelentés a közügyekben, nevezetesen a 2018. évi országgyűlési képviselők általános választásával összefüggésben tett kijelentés, dr. Jelen Tamás egyéni választókerületi jelölt kampányának azon körébe tartozó megnyilvánulás, amely értékítéletét elhatárolni kívánja más jelöltekétől, ezáltal a közügyek szabad vitatásával áll összefüggésben. A bejegyzésben foglaltak ezért a véleménynyilvánítás szabadsága nyújtotta, a fentiekben rögzített alkotmánybírósági és kúriai döntésekben részletezett, magasabb szintű védelmet élvezik. A kijelentés tartalma a jelölt politikai véleménye, mellyel a választókerületi választópolgárokat szólítja meg, az ő figyelmüket kívánja felhívni a mandátumszerzésért vívott politikai küzdelemben.
  15. A politikai véleményt formálni kívánó közlés természeténél fogva a választópolgárok választói akaratának befolyásolását, döntési lehetőségei elősegítését célozza. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá, hogy a fenti politikai vélemény vitatására és cáfolatára a bejegyzésben megnevezett jelölteknek a választási kampány során minden lehetősége adott. Beadványozó által csatolt bizonyítékok alapján megállapítható, hogy több érintett forrás is Beadványozó politikai álláspontjának igazolására is felhasználható nyilatkozatot tett a közvélemény felé. A kijelentéssel összefüggésben megjelölt reakciók az érintett jelöltek számára a választók meggyőzésére alkalmas eszköz a kampány hátralévő időszakában, a sérelmezett véleménynyilvánítás azonban jogi felelősség megállapításának nem lehet alapja.
  16. A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megerősíti az OEVB döntését, mivel az a tényállást megfelelően tisztázta és a rendelkezésekre álló bizonyítékok mérlegelését követően – az irányadó joggyakorlatra is figyelemmel – jogszerű döntést hozott. A kifogásolt mondat nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban szabályozott eljárási alapelveket, nincs helye a jogszabálysértés ténye megállapításának, a jogsértő eltiltásának illetve bírság kiszabásának.
  17. A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben rögzített indok alapján – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjára hivatkozva – a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontján, 223. § (3) bekezdésén, 231. § (4) bekezdésén, és (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

 

Budapest, 2018. március 13.

 

                                                                                         Prof. Dr. Patyi András

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke