A Nemzeti Választási Bizottság
432/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Pikó András Brunó (a továbbiakban: Beadványozó1) polgármesterjelölt által, valamint Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzat (képviseli: dr. Sára Botond polgármester, székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 63-67.), Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt. (képviseli: Kovács Barbara, székhelye: 1084 Budapest, Mátyás tér 15.) és a Józsefváros című lap Szerkesztősége (képviseli: Nyerges Zoltán főszerkesztő, székhely: 1085 Budapest, József krt. 59-61) (a továbbiakban együttesen: Beadványozó2), valamint Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Polgármesteri Hivatal (képviseli: Rimán Edina jegyző, 1082 Budapest, Baross utca 63-67.) (a továbbiakban: Beadványozó3) Beadványozó2 és Beadványozó3 jogi képviselője: Dr. Kovátsits László útján benyújtott fellebbezések tárgyában – 8 igen és 6 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó2 fellebbezésének helyt ad, a Fővárosi Választási Bizottság 232/2019. (X. 07.) számú határozatát részben megváltoztatja.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 2. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében is elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. október 16-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Beadványozó1 2019. október 5-én 14 óra 30 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) a 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjainak megsértése miatt, a VIII. kerületi önkormányzat lapjának tekintendő Józsefváros című sajtótermék (a továbbiakban: Sajtótermék) 31. és 32. lapszámaival kapcsolatban.
[2] Beadványozó1 kifogásában mindkét lapszámmal kapcsolatban előadta, hogy a 20 oldalas lapból 10 oldalon csak a polgármester, vagy fideszes önkormányzati képviselő, alpolgármester szerepel, ugyanakkor a jelenlegi önkormányzati vezetés ellenzéke mindkét lapszámban csupán a „Politikai helyzetelemzés” című cikkben kap helyet.
[3] Részletesen kifejtette, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán dr. Sára Botond mellett 4 polgármesterjelölt indul. Továbbá ismertette, hogy a kerületben 12 egyéni választókörzet van, 11-ben 3 jelölt, 1-ben pedig 4 jelölt indul a képviselői posztért.
[4] Beadványozó1 álláspontja szerint Sajtótermék megsérti a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség elvét, mert nem számol be az ellenzéki jelöltek választási rendezvényeiről és programjairól. Kifejtette, hogy a lap azzal sérti az esélyegyenlőség elvét, hogy más polgármesterjelölteket, képviselőjelölteket egyáltalán nem szerepeltet az újságban, ezért a lapot olvasva úgy tűnik, mintha nem is lenne önkormányzati kampány és önkormányzati választás október 13-án.
[5] Hozzáfűzte továbbá, hogy Sajtótermék nem tájékoztatja a választópolgárokat arról, hogy kik közül választhatnak október 13-án és azoknak a jelölteknek milyen elképzelésük van a kerület jövőjével kapcsolatban. Álláspontja szerint a törvény szellemével, az esélyegyenlőség elvével nem összeegyeztethető, hogy egy, a választópolgárok pénzéből fenntartott önkormányzati lapban 2 egymást követő lapszám is úgy jelenjen meg, hogy abban egyetlen ellenzéki jelölt sem szerepel.
[6] Beadványozó1 hivatkozott az Alkotmánybíróság és a Kúria több olyan döntésére, amelyben értelmezte a Ve. 2. § (1) bekezdésének tartalmát, így a 3096/2014. (IV.11.) AB határozatra, valamint a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú és Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzésére. Továbbá idézte a sajtószabadság és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 10. §-ában, valamint az NVB 107/2019. számú határozatában foglaltakat is.
[7] Beadványozó1 álláspontja szerint Sajtótermék tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, helyette kampánytevékenységet folytat, ezzel pedig megsérti a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Előadta továbbá, hogy mindkét lapszám a 8. oldalon „Politikai helyzetelemzés” címen közöl írást, ahol gyakorlatilag arról van szó, hogy a VIII. kerületiek dr. Sára Botond jelenlegi polgármester és polgármesterjelölt győzelmére számítanak a választáson. Beadványozó1 hivatkozik a megszólaltatott „politikai elemző” politikai elfogultságára is, aki a Fidelitas szóvivője volt, így álláspontja szerint pártatlan véleményt nem tud megfogalmazni a közelgő választások kapcsán. Meglátása szerint az írások egyetlen jelölt, dr. Sára Botond további népszerűsítését szolgálják, azt a látszatot keltve, hogy a többieknek nincs esélyük a győzelemre. Ez pedig a választói akarat befolyásolására alkalmas tartalom, amelytől egy önkormányzati lapnak tartózkodnia kell. Véleménye szerint ebbe a körbe vonható a 31. lapszám 6-7. oldalán közölt Kocsis Máté interjú is, mert szerinte nincs joga ahhoz, hogy politikustársa mellett egy önkormányzati finanszírozású lapban kampányoljon.
[8] Beadványozó1 ezzel összefüggésben hivatkozott a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú, valamint Kvk.I.37.572/2019/2. számú döntésére.
[9] Beadványozó1 továbbá előadta, hogy álláspontja szerint a választás tisztaságának megóvása alapelv sérelme is fennáll, tekintettel arra, hogy az önkormányzati újság a VIII. kerület legtöbb lakójához eljut, és sokan csak innen kapnak információt a közelgő önkormányzati választásokról, így Sajtótermék szándékos tevékenységével a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása alapelvet is megsértette.
[10] Beadványozó1 mindezek alapján kérte a Fővárosi Választási Bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt, állapítsa meg, hogy a sérelmezett kiadvány kiadója megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt választási alapelveket, tiltsa el a további jogszabálysértéstől, valamint a Ve. 152. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásával kötelezze a jogsértőt, hogy a kifogásnak helyt adó határozat rendelkező részét a Józsefváros című időszaki lap következő lapszámában tegye közzé, valamint maximális bírságot szabjon ki.
[11] A kifogáshoz bizonyítékként a Józsefváros című kiadvány két sérelmezett számának internetes elérhetőségét is megjelölte.
[12] Az FVB a 232/2019. (IX. 07.) számú határozatával a kifogásnak részben helyt adott és megállapította a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségének biztosítására vonatkozó alapelv sérelmét, eltiltotta a jogsértőt a további jogsértéstől, valamint kötelezte a médiatartalom-szolgáltatót, hogy tegye közzé Sajtótermék következő számában jelen határozat rendelkező részét.
[13] Az FVB indokolásában kifejtette, hogy a VIII. kerület két országgyűlési egyéni választókerületet is érint, ezért itt két országgyűlési képviselő is megválasztásra került. Azonban mindkét lapszámban kizárólag csak Sára Botondot támogató, ugyancsak a Fidesz-KDNP jelöltjeként mandátumot szerző Kocsis Mátéval közölt riportot közöltek. A másik országgyűlési képviselő egyik lapszámban sem mondhatta el a véleményét. Az FVB megítélése szerint a szerkesztőség ezen eljárása a választási kampány idején ugyancsak sérti az esélyegyenlőség elvét.
[14] Az FVB a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye, valamint az (1) bekezdés a) pontjára vonatkozó jogsérelem nem állapítható meg, a választás tisztaságának alapelvét a Beadványozó1 nem támasztotta alá semmilyen okfejtéssel, így a kifogásnak részben adott helyt, a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján.
II.
[A fellebbezések tartalma]
[15] Beadványozó1 2019. október 10-én 13 óra 15 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az FVB határozatával szemben.
[16] Beadványozó1 érintettsége igazolására előadta, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán Budapest Főváros VIII. kerületében polgármesterjelölt, a fellebbezés tárgyát képező határozatban érintett dr. Sára Botond pedig ugyanebben a fővárosi kerületben polgármesterjelölt, illetve hivatalban lévő polgármester.
[17] Fellebbezésében röviden ismertette a kifogása tartalmát, továbbá előadta, hogy az FVB-hez benyújtott kifogásának a határozat vitatott részéhez kapcsolódó jogi érvelését (a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme, valamint a választás tisztaságának sérelme részek tekintetében) fenntartja és az alábbi kiegészítéseket tette.
[18] Álláspontja szerint Sajtótermék azzal, hogy az esélyegyenlőség elvét súlyosan megsértve csak az ezen posztjáért újra induló polgármester, illetve képviselők rendezvényeiről, jövőre szóló elképzeléseiről számol be, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét is megsérti. Az önkormányzati újság feladata ugyanis, hogy sokoldalú tájékoztatást nyújtson a kerületieknek lakókörnyezetük mindennapi életéről, az őket érintő kérdésekről. Az adott településen vagy városrészben élő választópolgároknak alapvető joga, hogy tájékoztatást kapjanak a közelgő önkormányzati választásokról. A pártoknak és jelölő szervezeteknek lehetősége van arra, hogy a kampányban ideológiai, politikai hovatartozásuknak megfelelően érveljenek, egy önkormányzati lapnak azonban pártsemlegességre kell törekednie. Véleménye szerint azonban ezzel szemben Sajtótermék nem titkolja elfogultságát a jelenlegi kerületi vezetés mellett.
[19] Meglátása szerint Sajtótermék már ott túllép a megengedhető határon, amikor maga teremt lehetőséget arra, hogy a jelenlegi és posztjáért újrainduló polgármester sokadik alkalommal is elmondhassa, mit köszönhet neki a kerület, illetve mire készül a jövőben. Véleménye szerint a hetente közölt „Politikai helyzetelemzések” cikk pedig azért különösen tisztességtelen, mert megtévesztő módon, szakértői külsőbe burkoltan tálal kampányüzeneteket az olvasóknak.
[20] Hozzáfűzte, hogy ugyancsak kampánytevékenységre, elfogultságra, a rendeltetésszerű joggyakorlás megsértésére utal, hogy a lapban rendszeresen kap helyet Kocsis Máté, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, miközben a kerület másik országgyűlési képviselőjét egyetlen egyszer sem kérdezték meg a választások kapcsán.
[21] Beadványozó1 álláspontja szerint Sajtótermék visszaél monopolhelyzetével, valamint az önkormányzati megnevezéshez kapcsolódó elképzelésekkel is: a függetlenség, pártatlanság látszatát keltve igyekszik befolyásolni az önkormányzati választások kimenetelét. Véleménye szerint egy tudatos, tervezett és manipulatív eljárásról van szó Sajtótermék részéről, amit több mint az esélyegyenlőség megsértése, itt a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve is sérül.
[22] Hozzátette, hogy nem lehet tiszta az a választás, ahol a kerületi ellenzéki jelöltek nem kapnak helyet az önkormányzat választópolgárok pénzéből fenntartott kiadványában és nem lehet tiszta az a választás, ahol az önkormányzati lapot „az ellenzéki jelöltről csak rosszat” elvet követve szerkesztik.
[23] Fentiek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az FVB 232/2019. (X. 7.) határozatát abban a tekintetben változtassa meg, hogy a kifogásának megfelelően állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjainak sérelmét, a jogsértőt tiltsa el a további jogszabálysértéstől, a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján pedig a maximális bírságot szabja ki a médiatartalom-szolgáltatóval szemben szándékos jogsértés miatt. Egyéb vonatkozásaiban pedig kérte az Nemzeti Választási Bizottságot, hogy határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja szerint hatályában tartsa fenn.
[24] Beadványozó2 és Beadványozó3 2019. október 10-én 14 óra 4 perckor elektronikus úton közös fellebbezést nyújtott be az FVB határozatával szemben.
[25] Érintettségük igazolására előadták, hogy az FVB határozata rájuk hátrányos következményt határoz meg, amely önmagában megalapozza az érintettség igazolását. Sajtótermék Budapest Főváros VIII. kerületi önkormányzatának hetilapja, amelynek kiadója az impresszumban feltüntetett Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt., míg a szerkesztőség felel a lap tartalmának összeállításáért, így a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 1. § (2) bekezdés e) pontja szerinti médiatartalom-szolgáltatónak minősül. A felülvizsgálni kért határozat pedig a médiatartalom-szolgáltatót tiltotta el. Beadványozó2 és Beadványozó3 hivatkozik továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (1) bekezdésében foglaltakra is.
[26] Beadványozó2 és Beadványozó3 előadta, hogy az FVB határozata tévesen jelölte meg határozatában a jogorvoslat lehetőségét. Emellett álláspontjuk szerint az FVB határozata téves, iratellenes, továbbá kirívóan okszerűtlen érvelést tartalmaz, ráadásul korábbi határozataival sincsen szinkronban.
[27] Beadványozó2 és Beadványozó3 kifejtette, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség érvényesítése érdekében az önkormányzati szerveknek tartózkodniuk kell attól, hogy a jelölő szervezetek szabad versengésébe beavatkozzanak. Véleményük szerint, mivel a polgármester, aki egyben jelölt is a választásokon, a helyi eseményeken saját tisztségéből eredő kötelezettségeinek tesz eleget és sem maguk az alkalmak, sem pedig azoknak írásbeli összefoglalója nem utal jelölti minőségére, nem hozza összefüggésbe az eseményt a közelgő választással, így nem áll fenn a fent hivatkozott alapelv sérelme.
[28] Beadványozó2 és Beadványozó3 az ügyben irányadónak tekinti a Kúria Kvk.III.37.375/2015./3. számú határozatát, valamint kifejtette, hogy az önkormányzat nem avatkozik bele Sajtótermék szerkesztésébe és biztosítja az autonóm szerkesztési szabadságot. Álláspontja szerint a tartalom kiválasztásának tekintetében az impresszumban meghatározott szerkesztőség tartozik szerkesztői felelősséggel, az önkormányzat pedig kiadói felelősséggel bír.
[29] Beadványozó2 és Beadványozó3 hivatkozik továbbá a Kúria Kvk.III.37.236/2018/4. számú és a Kvk.I.37.394/2014/2. számú határozataira, majd idézi a Ve. 142. §-át is. Továbbá előadja, hogy az Alaptörvény IX. cikkének (2) bekezdése szerint Magyarország biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit, az Alaptörvény VI. cikke szerint mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 32. §-a pedig kötelezi az önkormányzatot, hogy a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Álláspontjuk szerint a Ve. ezeket az alapjogokat korlátozó rendelkezést nem tartalmaz, tehát az önkormányzat kampányidőszakban is tájékoztathatja a lakosságot a közérdeklődésre számot tartó, jogszabályban meghatározott feladataival összefüggésben keletkezett tevékenységének eredményeiről vagy éppen kudarcairól.
[30] Továbbá hivatkoztak a Nemzeti Választási Bizottság 358/2019. számú határozatára is, majd előadták, hogy az időszaki lapban a kifogásban megjelölt polgármesteri megjelenések, a polgármester nyilatkozatai, valamint a terület országgyűlési képviselőjével készített beszélgetés jelen esetben sem tartozik a Ve. 146. § a) pontjában és az Mttv. 203. § 55. pontjában foglalt politikai reklám fogalmi körébe, ezért a politikai reklámra vonatkozó jogszabályi rendelkezések sérelme sem állapítható meg.
[31] Beadványozó2 és Beadványozó3 hivatkozott a Kúria Kvk.II.37.907/2014/3. számú határozatára is, továbbá rögzítette, hogy Beadványozó1 Sajtótermék 29. és 30. lapszámai ellen azonos jogi érveléssel nyújtott be már kifogást, azt azonban az FVB és az NVB 413/2019. számú határozatával elutasította.
[32] Továbbiakban részletesen ismertették, hogy álláspontjuk szerint az FVB határozata mely okok miatt megalapozatlan. E körben vitatták az FVB megállapítását, amely szerint Sajtótermék 32. lapszámának 3. oldalán Sajtótermék indokolatlanul tudósított arról, hogy dr. Sára Botond is részt vett a rendszerváltás évfordulója alkalmából szervezett szabadságkoncerten, tekintettel arra, hogy a cikkben semmi sem utalt arra, hogy nem magánemberi, hanem hivatalos minőségében, az önkormányzat képviseletében lett volna jelen. Beadványozó2 és Beadványozó3 vitatta továbbá az FVB azon megállapítását is, amely szerint Sajtótermék 32. lapszámának 6-7. oldalán közölt „Kerületi séta Kocsis Mátéval és Sára Botonddal” című cikkben közölt interjúban kampánytevékenység jelent volna meg azáltal, hogy Sára Botond a jövőre nézve tett kijelentést: „Folytatjuk a rendteremtést, ami elengedhetetlen feltétele a további fejlődésnek.” Beadványozó2 és Beadványozó3 nem értett egyet az FVB azon megállapításával sem, hogy Sajtótermék 32. lapszám 9. oldalon megjelent, „Rendelő és közösségi Szolgáltatások is lesznek a százados negyedi irodákban” című cikkben megjelent nyilatkozat szintén a kampánytevékenység körében értékelhető.
[33] Beadványozó2 és Beadványozó3 álláspontja szerint továbbá nem minősül kampánytevékenységnek dr. Sára Botondnak a 32. lapszám 16. oldalán megjelent „Nyárutó-Piknik a Tisztes utcai Játszótéren” című cikkben tett nyilatkozata sem. Végül nem osztották a FVB azon megállapítását sem, hogy Sajtótermék 31. lapszámában, a Kocsis Mátéval készült interjúban az újságíró két feltett kérdésben is Sára Botond nevéhez kapcsolja a kerület jövőbeni fejlesztési terveit, valamint azt sem, hogy a kerület másik országgyűlési képviselője egyik lapszámban sem kapott lehetőséget arra, hogy elmondhassa véleményét.
[34] Beadványozó2 hozzáfűzte, hogy Csárdi Antal országgyűlési képviselővel a szerkesztőség tagjai kerületi eseményeken nem találkoztak és felőle megkeresés sem érkezett azzal kapcsolatban, hogy bármilyen témában is szeretné kifejteni véleményét Sajtótermék hasábjain.
[35] Beadványozó2 és Beadványozó3 idézte a Fővárosi Ítélőtábla 11.Pk.50.078/2014/2. számú határozatát is és ennek alapján megállapította, hogy Kocsis Máté országgyűlési képviselő értékítélete választási alapelveket objektíve nem tudott megsérteni a hivatkozott lapszámokkal kapcsolatban.
[36] Fent kifejtettekre tekintettel kérték a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az FVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg és a döntést a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében utasítsa el.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[37] A Nemzeti Választási Bizottság a tárgyukban szorosan összefüggő beadványokat a Ve. 230/A. §-a alapján egy eljárásban bírálta el.
[38] Beadványozó1 fellebbezése nem alapos.
[39] Beadványozó3 érintettségét a Bizottság nem fogadta el, fellebbezését a vele közösen eljáró Beadványozó2 kérelme alapján vizsgálta.
[40] Beadványozó2 fellebbezése megalapozott.
[41] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával.
[42] A Ve. 221. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság első fokú határozatával szemben fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be. A Bizottság elfogadta Beadványozó1 érintettségét, amely szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán Budapest Főváros VIII. kerületében polgármesterjelöltként indul több jelölő szervezet közös jelöltjeként. A Bizottság Beadványozó2 tekintetében szintén elfogadta annak érintettségre történő hivatkozását, azaz hogy Sajtótermék tulajdonosaként, kiadójaként, illetve szerkesztőjeként az FVB határozata rá hátrányos jogkövetkezményt állapított meg. Beadványozó3 tekintetében a Bizottság azonban megállapította, hogy az Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Polgármesteri Hivatalként az ügyben hivatalból nem érintett, ezt érveléssel sem támasztja alá a beadvány, ezért a Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó3 vonatkozásában érintettsége hiánya okán megállapítást nem tesz.
[43] A választási eljárás kampányidőszakában a helyi önkormányzati, közpénzből finanszírozott nyomtatott sajtón számon kérhető a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában védett esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelv megsértése. A Kúria és a Nemzeti Választási Bizottság által követett joggyakorlat szerint a helyi önkormányzat sajtóterméke a Ve. 146. § b) pontja szerinti politikai hirdetésnek a 148. §-ban meghatározott szigorú – és egyenlő megjelenési esélyeket biztosító – feltételei közötti közzétételén túlmenő választási kampánytevékenységet nem folytathat [Kvk.IV.37.423/2018/2. számú végzés, Kvk.I.37.435/2018/3. számú végzés, Kvk.III.37.236/2018/4. számú végzés, Kvk.III.37.482/2018/2. számú végzés].
[44] A joggyakorlat szerint az is megállapítható, hogy a helyi önkormányzatok kiadványaiban a települések prominens személyeinek többszöri megjelenítése általános jelleggel nem kifogásolható. Arra tekintettel azonban, hogy a helyi önkormányzat sajtóterméke a helyi közhatalmat jeleníti meg, választási időszakban megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény, vagy akárcsak látszat, ha választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel. Ilyen esetekben politikai hirdetés hiányában is alkalmas lehet az adott lapszám arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és a jelöltek közötti esélyegyenlőségét. [Kvk.I.37.394/2014/2. számú végzés, Kvk.I.37.416/2018/3. számú végzés]
[45] Nem sérül azonban a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában rögzített esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti eljárási alapelv akkor, ha a helyi önkormányzati lapban megjelent cikkek tartalmi vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy azok az önkormányzat, illetve a település életében időbeli és helyi aktualitással bírtak, más helyen és időpontban való megjelenésük az aktualitás szempontjából értelmezhetetlen lenne. Amennyiben a cikkekben szereplő polgármester, aki egyben jelölt a választásokon, a helyi eseményeken saját tisztségéből eredő kötelezettségeinek tesz eleget és sem maguk az alkalmak, sem pedig azoknak írásbeli összefoglalója nem utal jelölti minőségére, nem hozza összefüggésbe az eseményt a közelgő választással, nem áll fenn alapelvi sérelem. Az önkormányzati munka és feladatok ellátása polgármesterként ugyanis nem azonos a polgármester-jelölti megjelenéssel. [Kvk.II.37.714/2018/2. számú végzés]
[46] A fenti irányelveknek megfelelően a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezésekben foglalt érvekre tekintettel megvizsgálta az alapügyként szolgáló kifogás tartalmát, ennek keretében elvégezte a fellebbezéssel érintett határozat indokolásában megjelölt cikkeinek részletes elemzését.
[47] A Bizottság a sérelmezett 32. lapszámmal összefüggésben az alábbiakat állapította meg.
[48] A vizsgált lapszám 3. oldalán megjelent „SZABADSÁGKONCERT A RENDSZERVÁLTOZÁS ÉVFORDULÓJÁN” című cikk a rendszerváltás harmincadik évfordulójának alkalmából megrendezett nagyszabású koncertről számolt be, amely a Józsefvárosi Önkormányzat szervezésében, a 30 éve Szabadon Emlékbizottság támogatásával valósult meg. A cikk utolsó mondata megemlítette, hogy a rendezvényen Sára Botond, Józsefváros polgármestere is részt vett.
[49] Ezzel kapcsolatban a Bizottság megállapítja, hogy nem helytálló az FVB azon érvelése, miszerint az újságcikk indokolatlanul tudósított Sára Botond koncerten történő részvételéről arra hivatkozva, hogy semmi sem utalt arra, hogy a rendezvényen polgármesteri minőségben lett volna jelen. A cikkből kitűnik, hogy a jeles esemény évfordulója alkalmából megrendezett koncert a Józsefvárosi Önkormányzat szervezésében jött létre. A Bizottság álláspontja ezzel kapcsolatban pedig az, hogy a demokratikus választáson a választópolgárok többsége által megválasztott polgármester – aki az Mötv. 65. §-a alapján a megbízatását szintén választás útján elnyerő képviselő-testület elnöke is – esetében a közéleti szereplés része, hogy az önkormányzat által támogatott rendezvényeken képviselje a helyi közhatalmat. Ennek alapján egyértelműen megállapítható, hogy Sára Botondnak a szóban forgó koncerten tett látogatása hivatali tisztsége által is indokolható.
[50] A lap 6-7. oldalain közölt „HOSSZÚ VOLT AZ ÚT NYÓCKERTŐL A JÓZSEFVÁROSIG” című cikk kapcsán rögzíti, hogy az interjú a józsefvárosi városrészben elmúlt 10 évben lezajlott arculatváltozásról számol be. A változások és fejlesztések összegzéseként Sára Botond polgármester az interjú végén elmondja, hogy bőven van még tennivaló, majd hozzáfűzi, hogy „Folytatjuk a rendteremtést, ami elengedhetetlen feltétele a további fejlődésnek.”
[51] A Bizottság rögzíti, hogy a cikk kapcsán az FVB kampánytevékenységre utaló álláspontja megalapozatlan. Önmagában, a „Folytatjuk a rendteremtést” jelen időben megfogalmazott kijelentésből ugyanis csupán annyit lehet megállapítani, hogy a polgármester hivatali minőségében eljárva, az önkormányzat tevékenysége körében arról biztosítja a kerület lakóit, hogy a városrész arculati átalakulásának folyamata még közel sem ért véget. Sára Botond kijelentése pedig semmi esetre sem értékelhető jelölti minőségben történő megszólalásaként, hiszen a cikkben jelölti és közhatalmi funkció összemosása, valamint a közelgő választásokra történő utalás és tartalom nem szerepel.
[52] A lapszám 9. oldalán megjelentetett „RENDELŐ ÉS KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK IS LESZNEK A SZÁZADOS NEGYEDI IRODAPARKBAN” című tudósítás az Aréna Business Campus irodakomplexum már elkészült bemutatótermének megnyitójáról számolt be, ahol Sára Botond polgármester mondott köszöntőt. Beszédében emlékeztetett a városvezetés fejlesztéseinek fontosabb állomásaira, amellyel eredményesen szépítették és tették élhetőbbé a kerületet. Beszámolt a városvezetés azon tervéről is, hogy az épülő irodaparkban jövőre háziorvosi rendelő, valamint egy sor olyan közösségi szolgáltatás is elérhetővé válik, amelyet eddig csak távolabb tudtak igénybe venni az itt lakók.
[53] A Bizottság álláspontja szerint az FVB tévesen értékelte Sára Botond polgármesterjelöltként folytatott kampánytevékenységeként a szóban forgó újságcikkben idézett szavait, hiszen a polgármester hivatali minőségében eljárva tájékoztatta a kerület lakóit egy folyamatban lévő fejlesztésről. Jelöltségének említésére a cikkben utalás szintjén sem került sor.
[54] A lap 16. oldalán közölt „NYÁRUTÓ-PIKNIK A TISZTES UTCAI JÁTSZÓTÉREN” című cikk a kerületben szeptember 28-án megrendezett családi piknikről számolt be az olvasóknak. Ahogy az a cikkből is kiderül, a Tisztes utcai játszótér részese volt a Józsefvárosi Önkormányzat által elindított „Játszótéri szerdák” tematikus programnak. Erről Sára Botond polgármester beszélt az eseményen és ismertette a megjelentekkel az önkormányzatnak a bölcsőde és a játszótér kibővítésére, valamint a gyermek és felnőtt háziorvosi rendelő kialakítására vonatkozó további terveit.
[55] A Bizottság e körben megállapítja, hogy Sára Botond cikkben történő szerepeltetését ebben az esetben is a helyi közösség életének egy aktuális eseménye indokolta. A jelölti és a közhatalmi funkció összemosása, illetve a közelgő választásokra történő utalás itt sem szerepel a tudósításban.
[56] A Nemzeti Választási Bizottság Sajtótermék 31. lapszámának vizsgálata kapcsán megállapította, hogy annak a 6-7. oldalán riportot közöl a Fidesz-KDNP jelöltjeként mandátumot szerzett Kocsis Máté országgyűlési képviselővel, akivel a Józsefvárosért végzett lobbi tevékenysége eredményeinek apropóján készített interjút. Ennek kapcsán Kocsis Máté kifejtette véleményét a jelenlegi városvezetésről, valamint az ellenzékről is.
[57] A Nemzeti Választási Bizottság rögzítette, hogy Beadványozó2 fellebbezésében részletesen előadta, hogy a Fidesz-KDNP jelöltjének riválisaként mandátumot szerzett Csárdi Antal országgyűlési képviselő egyrészről a fent hivatkozott események egyikén sem vett részt, másrészt az érintett időszakban egyetlen megkeresés sem érkezett részéről Sajtótermék szerkesztősége felé azzal kapcsolatban, hogy szeretne megnyilvánulni Sajtótermék hasábjain. Erre vonatkozó bizonyítékot fellebbezéséhez Beadványozó1 sem csatolt. A Bizottság megállapítja, hogy Sajtótermék szerkesztőségének nem kötelessége a kerület másik országgyűlési képviselőjének proaktív megkeresése és az újságban való szereplésre történő felhívása. A Bizottság álláspontja szerint így az FVB tévesen értékelte a szerkesztőség eljárását e körben az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti alapelv megsértéseként arra hivatkozva, hogy Csárdi Antal országgyűlési képviselő egyik lapszámban sem kapott lehetőséget arra, hogy elmondhassa véleményét.
[58] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja alapján helyesen járt el az FVB, amikor megállapította, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontjaiban foglalt alapelvek megsértését Beadványozó1 semmilyen okfejtéssel nem támasztotta alá, ezért ezek tekintetében jogsérelmet nem állapíthatott meg.
[59] A fent kifejtettekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó1 fellebbezését elutasítja, Beadványozó2 fellebbezésének pedig helyt ad és az FVB 232/2019. (X. 07.) FVB számú határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében elutasítja, a határozat egyéb rendelkezéseit pedig fenntartja.
[60] A Bizottság megjegyzi, hogy Beadványozó2 ugyan tényszerűen hivatkozik arra, hogy az FVB határozatának jogorvoslati kioktatása elírást tartalmaz, azonban ez a jogorvoslati kérelem benyújtását érdemben nem befolyásolta, így a Bizottság ezzel kapcsolatban további megállapítást nem tart szükségesnek.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[61] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontján, a 43. §-án, a 46. § d) pontján, a 139. §-án, a 140. §-án, a 141. §-án, a 151. §-án, a 152. § (4) bekezdésén, a 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdése a) pontján, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. október 13.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke