48/2015. NVB határozat - Vajda Zoltán Tamás magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

 
A Nemzeti Választási Bizottság
48/2015. számú határozata
 
A Nemzeti Választási Bizottság Vajda Zoltán Tamás magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozza a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az orvosi szakmai kollégiumok által a betegségek kezelésére összeállított irányelveket az Országgyűlés foglalja törvénybe?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés Szervezője 2015. március 13-án, személyesen összesen 24 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtott támogató aláírások megfeleltek az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-83037/2015. számú, 2015. március 10-én kelt határozatát, melyben a Hatóság Vajda Zoltánt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított harminc napon belül dönt.
A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott kérdés arra irányul, hogy az orvosi szakmai kollégiumok által egyes betegségek kezelésére összeállított irányelvek tartamáról az Országgyűlés törvény formájában rendelkezzen.
Az Alaptörvény X. cikk (2) bekezdése szerint tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
A vizsgálati és terápiás eljárási rendek kidolgozásának, szerkesztésének, valamint az ezeket érintő szakmai egyeztetések lefolytatásának egységes szabályairól szóló 18/2013. (III. 5.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 1. § a) pontja szerint az egészségügyi szakmai irányelv „olyan szisztematikusan kifejlesztett ajánlássorozat, amely meghatározott ellátási körülmények között az ellátandók jól körülhatárolt körére vonatkozik, ajánlásai jól azonosíthatók, tudományos bizonyítékokra, illetve valamennyi érintett szakterület szakértőinek véleményére támaszkodva, a betegek szempontjainak figyelembevételével az ellátók és ellátandók adott egészségügyi ellátással kapcsolatos megfelelő döntéseit segíti elő.”
Az EMMI rendelet 2. § (1) bekezdése szerint „[a]z egészségügyi szakmai irányelv célja az egészségügyi ellátás eredményességének és biztonságának egységes szakmai alapelvek mentén történő, országosan egyenletes színvonalú biztosítása. Az egészségügyi ellátás az egészségügyi szakmai irányelv ajánlásainak figyelembevételével történik, azoktól - indokolt esetben - dokumentált módon el lehet térni. Olyan egészségügyi kérdésben, amelyre vonatkozóan létezik egészségügyi szakmai irányelv, az adott egészségügyi szakmai irányelv képezi az alapját az egészségügyi szolgáltatások szervezésének és szakmai ellenőrzésének, illetve az alapján kerül meghatározásra az is, hogy a különböző alternatívák közül mely ajánlások közfinanszírozottak.”
Az Alkotmánybíróság a 34/1994. (VI. 24.) AB határozatában foglalkozott a tudományos élet szabadságával. Az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy „Mivel tágabb értelemben a tudomány szabadsága általánosságban is a véleménynyilvánítási szabadsághoz tartozik, az a véleménynyilvánítás szabadságából eredő külön nevesített alanyi jogokkal azonos alkotmányos védelemben részesül az állami beavatkozások és korlátozások ellen.” (ABH 1994, 177, 182)
Az Alkotmánybíróság e határozatában megállapította, hogy „A tudományos élet szabadsága az államra azt a kötelezettséget rója, hogy az alkotmányosan indokolt kényszerítő korlátok - különösen a személyes adatok oltalmazása, és az állam vitális érdekébe tartozó, alapvető biztonságához fűződő, törvényben meghatározott, és egy demokratikus társadalomban szükséges korlátozásnak minősülő, az európai normák szerinti titokkörökbe tartozó titkos adatok védelme - kivételével a tudományos kutatás, a tudományos megismerés és tanítás szabadságát garantálja, kutató és kutató között ne diszkrimináljon, továbbá tudományos megállapítások és igazságok kérdésében legyen semleges.” (ABH 1994, 177, 194-195.)
Az Alkotmánybíróság 41/2005. (X. 27.) AB határozatában megismételve megerősítette a 34/1994. (VI. 24.) AB határozatában megfogalmazott indokolását. Az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy „… a tudományos élet szabadságának tiszteletben tartása és támogatása kimondásával, és annak deklarálásával, hogy tudományos igazságok kérdésében állást foglalni csak maga a tudomány lehet kompetens, nemcsak alapvető jogállami és alkotmányos értéket nyilvánít ki, hanem szubjektív jogként fogalmazza meg a tudományos alkotás szabadságát, továbbá a tudományos ismeretek megszerzésének - magának a kutatásnak - és tanításának szabadságát, mint az ún. kommunikációs alapjogok egyik aspektusát. (ABH 1994, 177, 182.)”  (ABH 2005, 459, 470.)
Az Alkotmánybíróság kiemelte továbbá, hogy „Minden tudomány alapvető célja az igazság keresése, a megismerés, a tudomány épülése. Az államnak tudományos igazságok kérdésében semlegesnek kell lennie, viszont alkotmányos követelményként feltétlenül garantálnia kell, hogy a tudomány művelői a tudományos kutatások és a tudományos ismeretek terjesztésének szabadságjogát - alkotmányos keretek között - gyakorolhassák. Ezért az állam a tudományos alkotás és ismeretszerzés, továbbá a tudományos tanítás szabadságát csak olyan korlátozásoknak vetheti alá, amely a kommunikációs szabadságjogok korlátozásával szemben támasztott alkotmányos követelményeknek megfelel. Mivel tágabb értelemben a tudomány szabadsága általánosságban is a véleménynyilvánítási szabadsághoz tartozik, az a véleménynyilvánítás szabadságából eredő külön nevesített alanyi jogokkal azonos alkotmányos védelemben részesül az állami beavatkozások és korlátozások ellen. ABH 1994, 177, 182.)” (ABH 2005, 459, 470-471.)
Az EMMI rendelet meghatározza az egészségügyi szakmai irányelv kidolgozása során a kezdeményezésre jogosultak körét és a szakmai irányelvek kidolgozásának és közzétételének eljárásrendjét is. Az EMMI rendelet 7. § (1) bekezdése kimondja, hogy „[az] egészségügyi szakmai irányelv kidolgozására az egészségügyi szakmai kollégium az EMMI rendeletben meghatározott eljárásrend szerint az adott témában érintett összes szakma képviselőiből álló fejlesztő csoportot bíz meg. A fejlesztő csoportba az egészségügyi szakmai kollégium honlapján keresztül tanácskozási joggal rendelkező tagokat delegálhatnak a 6. § (1) bekezdése szerinti személyek és szervek.”
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kérdés – vagyis az egészségügyi szakmai kollégiumok által egyes betegségek kezelésére összeállított irányelvek törvénybe foglalásával – az Országgyűlésnek olyan orvosi, tudományos kérdésekben kellene állást foglalnia és törvényt alkotnia, mely kérdésekben dönteni az Alaptörvény X. cikk (2) bekezdése szerint kizárólag a tudomány művelői, jelen esetben az egészségügyi szakmai kollégiumok az egészségügyi szakmai irányelv megalkotásával és elfogadásával jogosultak.
Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott népszavazási kérdésben megtartásra kerülő érvényes és eredményes népszavazásnak az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha olyan tudományos kérdések vonatkozásában élne a törvényalkotási jogkörével, mely az Alaptörvény X. cikk (2) bekezdésére figyelemmel nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a fentiekben kifejtett indokokra tekintettel az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése alapján a Szervező által benyújtott kérdés nem lehet országos népszavazás tárgya.
Mivel a Szervező által benyújtott népszavazási kezdeményezés az Alaptörvényben a kérdéssel szemben támasztott törvényi követelményeknek nem felelt meg, ezért a Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 11. §-a alapján az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
III.
A határozat az Alaptörvény X. cikk (2) bekezdésén, a 8. cikk (2) bekezdésén, az Nsztv. 3. §-án és a 11. §-án, az EMMI rendelet 1-2. §-án és 7. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. március 25.
 
 
                                                                     Prof. Dr. Patyi András
                                                              a Nemzeti Választási Bizottság
                                                                                  elnöke