A Nemzeti Választási Bizottság
48/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az Összefogás Párt képviseletében Szepessy Zsolt (a továbbiakban: Szervező) által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarország kilépjen az Európai Unióból?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. augusztus 18-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
D. N., az Összefogás Pártnak a Budapest Környéki Törvényszék kivonata szerinti törvényes képviselőjétől, Szepessy Zsolt Lászlótól származó teljeskörű meghatalmazással eljárva 2016. július 22-én népszavazásra javasolt kérdést és 27 támogató választópolgár adatait, valamint aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtott támogató aláírásokból 24 felelt meg az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-102177/2016. számú, 2016. július 6-án kelt határozatát, melyben a Hatóság az Összefogás Pártot az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A közvetlen hatalomgyakorlás kivételes jellegéből következően a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv hatáskörébe tartozik.
Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésben meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Szervező által benyújtott népszavazási kérdés egyértelműen arra irányul, hogy egy érvényes és eredményes országos népszavazást követően az Országgyűlés számára Magyarország Európai Unióból való kilépéséről rendelkező döntés meghozatalát írja elő.
A Kúria az Országos Választási Bizottságnak a 31/2012. számú határozatával elbírált, az „Akarja-e, hogy Magyarország Kormánya bejelentse kilépési szándékát az Európai Unióból a Lisszaboni Szerződés I. Cikk 50. cikke alapján.” kérdést tartalmazó népszavazási kezdeményezés tárgyában hozott döntésének felülvizsgálata kapcsán foglalkozott az Európai Unióból való kilépés kérdéskörével.
A Kúria a Kvk.II.37.185/2012/2. számú végzésében kimondta, hogy „egy szerződés (így a nemzetközi szerződés is) jogok és kötelezettségek összessége. Ebből eredően egy nemzetközi szerződés felmondásának népszavazás útján való kikényszerítése nemcsak joggyakorlást, de a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről való döntést is jelent. A nemzetközi szerződés egy állam kötelezettségvállalása más állam(ok) felé, a vállalt kötelezettségek betartása, illetve azok alóli mentesülés a nemzetközi jog által szabályozott keretek között történhet, mely indokolja az e körben tartandó népszavazás alaptörvényi kizárását.” A Kúria leszögezte továbbá az Európai Unióból való kilépés kapcsán, hogy „[e]gy nemzetközi szerződésbe való belépés és az abból való kilépésre vonatkozó szabályok – a dolog természetéből adódóan – nem azonosak, és ez indokolja a két kérdésben való népszavazás lehetőségének eltérő szabályozását is (…).”
A Kúria Knk.IV.37.446/2014/3. számú végzésében rögzítette, hogy „[a] Csatlakozási Szerződés az Európai Unió joga oldaláról olyan nemzetközi szerződés, amelyet az Európai Unió és annak tagállamai kötöttek egy harmadik állammal, jelesül Magyarországgal”. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének értelmezése kapcsán pedig kifejtette, hogy „[a]z Alaptörvény 8. § (3) bekezdés d) pontja szerinti tilalomnak akkor kell érvényesülnie, ha az eredményes népszavazás nem csupán a kihirdető törvényt, hanem a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségeket is érinti. A tagsági lét feltételeinek újratárgyalására irányuló törekvés szükségképpen érinti e kötelezettségeket”.
A hivatkozott döntéseken túl a Kúria 2016. május 3-ai, Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzése indokolásában kifejtette, hogy egyértelmű gyakorlata van abban a tekintetben, hogy nemzetközi szervezetben vagy az Európai Unióban Magyarország tagságát közvetlenül érintő, különösen annak kilépését célzó népszavazási kérdés olyan tárgykört képez, amely tekintetében továbbra is egyértelműen fennáll a tiltott népszavazási tárgykör (Knk.37.184/2012/2., Knk.37.185/2012/2., Knk.37.186/2012/2. számú végzések).
A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a jelen eljárás tárgyát képező kérdés, mely Magyarország Európai Unióból való kilépéséről szóló népszavazást kezdeményez, az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tiltott tárgykörbe ütközik, ugyanis annak tartalma hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érint.
III.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség érintettségének vizsgálata mellett indokolt az Alaptörvény módosításával kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálata is, melyről az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja rendelkezik.
Alaptörvény az állami berendezkedés alapját, az állam és polgárainak viszonyát szabályozza, ebből kifolyólag azt csak a saját rendszerén belül, az általa feljogosított alkotmányozó hatalom által és a benne meghatározott eljárás szerint módosítható. Az Alaptörvény 1. cikk (1) bekezdése értelmében „MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.” Az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja az Országgyűlés hatáskörén belül szabályozza, hogy az Országgyűlés megalkotja és módosítja az Alaptörvényt. Az Alaptörvény rendelkezései alapján tehát annak megalkotása és megváltoztatása kizárólag az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Az Alaptörvény elfogadásával és módosításával kapcsolatos rendelkezéseket az S) cikk tartalmaz. Az Alaptörvény módosítására tehát csak az itt meghatározott követelmények betartásával kerülhet sor.
A népszuverenitásból fakadó jogoknak mind az Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően történhet. A népszavazásra bocsátott kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján nem irányulhat az Alaptörvény módosítására és burkoltan sem foglalhat magába alkotmánymódosítást. A Kúria ezzel egyező álláspontot fogadott el Knk.IV.37.728/2013./3. számú végzésében. E döntésében a Kúria rögzítette, hogy „ az „alkotmányozó hatalom” az Országgyűlés, az Országgyűlés alkotja meg az Alaptörvényt, annak módosítása tárgyában népszavazásnak nincs helye.”
Magyarország Alaptörvénye nyolc különböző szakaszban számos összefüggésben nevezi meg az Európai Uniót: az Alaptörvény E) cikk (2) és (3) bekezdésében, XXIII. cikk (2) és (6) bekezdésében, XXVIII. cikk (4) és (6) bekezdésében, 19. cikkében és a 47. cikke (3) bekezdésében is.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint amennyiben egy érvényes és eredményes népszavazásra kerülne sor a jelen eljárás tárgyát képező kérdésben, annak eredményeképpen Magyarország Európai Uniós tagságának megszüntetéséről kellene döntenie az Országgyűlésnek, azaz a választópolgárok népszavazáson kifejtett akarata, és az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései között ellentét állna fenn. Ezt az ellentétet a jogalkotó kizárólag az Alaptörvény érintett rendelkezéseinek módosításával, az Európai Unióra vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezésével tudná feloldani. Vagyis mindez olyan jogalkotási kötelezettséget teremtene, mely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének a) pontja értelmében tiltott tárgykör és országos népszavazás tárgy nem lehet.
IV.
A fentiekben leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, tekintettel arra, hogy az az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) és d) pontjában foglalt tiltott tárgyköröket érint, ezért a kifejtett indokok alapján a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. §-a alapján – megtagadta.
V.
A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy Magyarország Európai Unióból történő kilépése tárgyában kezdeményezett népszavazási kérdésről már több döntés is született (31/2012. OVB határozat, 19/2016. NVB határozat). A Bizottság és jogelődje döntéseikben kifejtették, hogy Magyarország Európai Unióból való kilépésére országos népszavazás útján nem kerülhet sor, mivel a kezdeményezés tárgya – a jelen határozatban is kifejtett indokok miatt – az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) és d) pontjában megfogalmazott tiltott tárgyköröket érint. E tárgyban továbbá, ahogyan azt a Kúria Knk.IV.37.222/2016/9. számú végzésében is rögzítette, a legfőbb bírói fórum gyakorlata is egyértelmű és következetes. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria e tárgykörben kifejtett álláspontja mindenki számára – így Szervező számára is – elérhető és ismert lehet.
A Nemzeti Választási Bizottság ezzel összefüggésben rögzíti továbbá, hogy a népszavazási kérdés benyújtása kapcsán indokolt vizsgálni, hogy Szervező magatartása sérti-e a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. A Bizottság 107/2015. – 116/2015. számú döntéseiben ugyanis kifejtette, hogy „a továbbiakban figyelemmel kíséri a Szervező népszavazási joghoz fűződő joggyakorlását és amennyiben azt észleli, hogy a továbbiakban is folytatja a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába ütköző magatartását, úgy az általa benyújtott kezdeményezések hitelesítési eljárásában az Alaptörvény és az Nsztv.-ben foglaltak vizsgálata mellett kiemelt figyelmet fordít a Ve. alapelvei megtartásának vizsgálatára is”.
Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a népszavazási eljárásra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános része is alkalmazandó a törvényben foglalt eltérések figyelembevételével. Mindez azt jelenti, hogy a választási eljárás alapelvei kiterjednek a népszavazási eljárásra, annak valamennyi szakaszára, így a hitelesítési eljárás során vizsgálandó, hogy a népszavazási eljárás kezdeményezése megfelel-e a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt eljárási alapelveknek, köztük az e) pont szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. A népszavazáshoz való jog – mely magában foglalja a kezdeményezéshez való jogot is – nem korlátlan, annak gyakorlása során figyelemmel kell lenni és érvényre kell juttatni az Alaptörvény, az Nsztv. irányadó rendelkezéseit és többek között a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét is. A rendeltetésellenes joggyakorlás az, ha az országos népszavazási kezdeményezéshez való jog és az eljárási jogosultságok gyakorlása úgy történik, hogy az nyilvánvalóan nem az eljárás céljának elérésére, hanem az egyén jogainak és érdekeinek érvényesítésére irányul, vagyis ha a szervező joggyakorlása öncélú.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Szervező 2013 óta folyamatosan nyújt be népszavazási kezdeményezéseket, eddig több mint 90-et. Szervező által népszavazásra feltenni kívánt kérdések közül azonban még egy sem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, így a Bizottság, ahogy jelen döntésében is, minden esetben a hitelesítés megtagadásáról döntött. A kezdeményezések elbírálása során a Nemzeti Választási Bizottság döntései mindig részletes indokolást tartalmaztak arra vonatkozóan, hogy az adott kérdés esetében mi volt a hitelesítés akadálya. A Bizottság jelen álláspontja kifejtésekor figyelemmel van arra a tényre is, hogy Szervező eddig mindösszesen két esetben élt jogorvoslattal a Kúria felé a Bizottság döntésével szemben.
A leírtak alapján az a következtetés vonható le, hogy Szervező valójában nem kíván népszavazást kezdeményezni, erre enged következtetni az is, hogy ahogyan most is, a legtöbb alkalommal olyan kérdést nyújt be, mely esetében az Alaptörvénnyel való nyilvánvaló ütközés miatt az elérni kívánt országgyűlési döntéshozatal értelmezhetetlen, tehát valójában magatartása nem arra irányul, hogy az általa megfogalmazott kérdésben aláírást gyűjtsön, állásfoglalásra késztesse a választópolgárokat és népszavazás kerüljön kitűzésre.
A Nemzeti Választási Bizottság Szervező eljárása tekintetében már többször – 56/2013. (XII. 10.); 95/2015. (V. 13.), 96/2016. (V. 13.), 107-116 (VII. 3.) NVB határozatok – megfogalmazta aggályait, vagyis, hogy az nem felel meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint Szervező azon magatartása, hogy a Bizottság határozataiban foglalt részletes jogi érvelést és a népszavazási eljárásra vonatkozó alapvető szabályokat rendre és szándékosan figyelmen kívül hagyja, ellentétes a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlással.
VI.
A határozat az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésén, S) cikkén, az 1. cikk (1) és (2) bekezdésén, a 8. cikk (1) és (2) bekezdésén, 8. cikk (3) bekezdés a) és d) pontján, a 19. cikkén, a 47. cikk (3) bekezdésén, a XXIII. cikk (2) és (6) bekezdésén, a XXVIII. cikk (4) és (6) bekezdésén, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, 3. § (1) bekezdésén, a 11. §-án, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. augusztus 3.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke