A Nemzeti Választási Bizottság
54/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Vajda Zoltán Tamás (a továbbiakban: szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozat elfogadásával kötelezze a Kormányt arra, hogy az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 86. cikke alapján felállítható Európai Ügyészség létrehozását az Európai Bizottság erre vonatkozó előterjesztése esetében az Európai Unió Tanácsa, illetve az Európai Tanács eljárása során támogassa?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. április 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés szervezője 2015. március 13-án, személyesen 24 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtott támogató aláírások megfeleltek az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-83037/2015. számú, 2015. március 10-én kelt határozatát, melyben a Hatóság Vajda Zoltánt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai és tartalmi vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A közvetlen hatalomgyakorlás kivételes jellegéből következőleg a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv hatáskörébe tartozik.
Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésben meghatározott kivett tárgykörök képezik.
Jelen eljárás során tárgyalt népszavazási kezdeményezés arra irányul, hogy az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 86. cikke alapján felállítható Európai Ügyészség létrehozását az Európai Bizottság erre vonatkozó előterjesztése esetében az Európai Unió Tanácsa, illetve az Európai Tanács eljárása során a Kormány támogassa, mely támogatásra az Országgyűlés határozatban kötelezze.
Az Európai Unióról Szóló Szerződés és az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés
egységes szerkezetbe foglalt változata (2010/C 83/01) az Európai Unióról Szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változatának 13. cikk (1) bekezdése sorolja fel az Unió intézményeit, melyek a következők:
- az Európai Parlament,
- az Európai Tanács,
- a Tanács,
- az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság),
- az Európai Unió Bírósága,
- az Európai Központi Bank,
- a Számvevőszék.
A 15. cikk (1)-(2) bekezdései rögzítik, hogy az Európai Tanács elsődleges feladata, hogy az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést ad, és meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait. Az Európai Tanács nem lát el jogalkotási feladatokat. Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből áll.
16. cikk a Tanácsról – a kezdeményezésben az „Európai Unió Tanácsa”-ként említett intézményről – rendelkezik, mely szerint az az Európai Parlamenttel közösen ellátja a jogalkotási és költségvetési feladatokat. A Szerződésekben meghatározott feltételek szerint politikameghatározási és koordinatív feladatokat lát el. A (2) bekezdés rögzíti, hogy a Tanács a tagállamok egy-egy olyan, miniszteri szintű képviselőjéből áll, aki az általa képviselt tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhat és szavazhat.
A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy az Európai Tanács és a Tanács az Európai Unió kormányzati részvétellel működő szervei.
Az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.
Az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerint a Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.
A Kormány az Alaptörvény és az Európai Unióról Szóló Szerződés és az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (2010/C 83/01), fentiekben idézett rendelkezései és eljárásrendje alapján képviseli Magyarországot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben.
Az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködésének szabályait az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) VI. Fejezete tartalmazza.
Az Ogytv. 62. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az Országgyűlés a Kormánynak az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben folytatott tevékenysége feletti ellenőrzési jogokat gyakorol. A 65. § (1) bekezdés szerint az Országgyűlés az európai uniós tervezettel kapcsolatban állásfoglalást fogadhat el, míg az (5)-(7) bekezdések rögzítik, hogy a Kormány az európai uniós döntéshozatal során képviselendő álláspontját az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével alakítja ki. Ha az európai uniós tervezet olyan tárgykörrel kapcsolatos, amelyet érintően az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés minősített többségű döntése szükséges, a Kormány az állásfoglalástól csak indokolt esetben térhet el. Abban az esetben, ha az Országgyűlés a Kormány álláspontjavaslatával kapcsolatban az európai uniós döntéshozatal napirendje által megkívánt határidőig nem fogad el állásfoglalást, a Kormány ennek hiányában dönt az európai uniós döntéshozatal során képviselendő álláspontról.
Az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdés és az Ogytv. fentiekben hivatkozott rendelkezései alapján megállapítható, hogy az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben, így a Tanácsban és az Európai Tanácsban a döntéshozatali eljárásban való részvételi és döntési jog, mint hatáskör címzettje a Kormány és nem az Országgyűlés. E tény a népszavazásra feltenni kívánt kérdésből is egyértelműen kiderül.
A kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás az Országgyűlés számára a kezdeményezésben foglalt, meghatározott tartalmú határozat elfogadását írja elő.
Az Alaptörvény T) cikk (2) bekezdése alapján az Országgyűlés határozata nem jogszabály, az a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) szerint közjogi szervezetszabályozó eszköz. A Jat. 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján az Országgyűlés szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját normatív határozatban szabályozhatja, a 24. § (1) bekezdés előírja, hogy a közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes.
Ahogyan az már a fentiekben rögzítésre került az Országgyűlésnek az Ogytv. alapján a Kormánynak az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben folytatott tevékenysége felett ellenőrzési jogköre van – melyet országgyűlési bizottság útján is gyakorolhat – és ezzel összefüggésben az európai uniós tervezetekkel kapcsolatban állásfoglalásban fejtheti ki véleményét. Sem az ellenőrzési jogkör sem az ebből fakadó állásfoglalás tételének joga nem teremt hatáskört az Országgyűlésnek arra, hogy az európai uniós döntéshozatali eljárásban a Kormány önálló döntési hatáskörét elvonja, és határozatával egy általa előírt döntés meghozatalára kényszerítse.
Az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy „A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik”. Az Alkotmánybíróság a hatalommegosztás elvének értelmezése során már a 41/1993. (VI. 30.) AB határozatban kimondta – s az ítélkezési gyakorlat többször visszatérő megállapítása –, hogy a hatalmi ágak elválasztása következtében nincs az Országgyűlésnek alárendelt hatalmi ág. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom elválasztása a hatáskörök megosztását jelenti, nem pedig hierarchikus alá-fölérendeltséget (ABH 1993, 294.). A mai parlamentáris rendszerben egyfajta hatáskörmegosztás érvényesül az Országgyűlés és a Kormány között, amelyet az Alaptörvény a Kormány feladat-meghatározása kapcsán is hangsúlyoz.
Az Alaptörvény 1. cikke az Országgyűlés közjogi pozícióját határozza meg a népszuverenitás, illetve a hatalommegosztás elve alapján. Ennek megfelelően az Országgyűlés a népszuverenitás letéteményese, annak legfőbb szerve, amely azonban nem jelenti azt, hogy jogkörének ne lennének alkotmányos korlátai. Ez utóbbi korlátok részben a hatalommegosztás elve alapján állnak fenn. Ilyen korlát többek között az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdésében foglalt felsorolás, amely azonban nem zárt taxációt tartalmaz, a legfontosabb hatásköröket határozza meg. Az Alaptörvény mellett törvény alapján további feladat- és hatásköröket gyakorolhat az Országgyűlés.
Az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szintén a hatalommegosztás elve alapján rögzíti a Kormány hatáskörének legalapvetőbb szabályait, továbbá azt, hogy a parlamentáris kormányformára tekintettel a végrehajtó hatalom általános szerve és, hogy az Országgyűlésnek felelős. Mivel a végrehajtó hatalom feladat- és hatásköre olyan összetett és átfogó, hogy a Kormány hatásköri jogosítványainak kimerítő felsorolása az Alaptörvény keretei között lehetetlen, ennek megfelelően a 15. cikk (1) bekezdése annyit rögzít, hogy a Kormány feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.
Abban az esetben, ha az Országgyűlés a Kormányt a Tanács és az Európai Tanács előtti eljárásában –, mely jogkörét a Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése alapján gyakorolja – határozatban utasítja meghatározott tartalmú döntés meghozatalára, gyakorlatilag elvonja a Kormány Alaptörvényből eredő döntési hatáskörét. Mivel az Alaptörvény 1. és 15. cikkében foglalt hatásköri szabályok a C) cikk (1) bekezdésében rögzített hatalommegosztás elvén alapulnak, ezért a népszavazási kezdeményezés alapján megalkotandó országgyűlési határozat közvetlenül a C) cikk (1) bekezdését is sértené.
Az Országgyűlés ellenőrzési jogát a Kormánynak az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben folytatott tevékenysége felett, az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdése k) pontja alapján gyakorolja. E hatáskör részletszabályait az Ogytv. VI. fejezete rögzíti. Olyan normatív határozat meghozatala, mely túlterjeszkedik az Országgyűlés ellenőrzési jogának az Ogytv.-ben megállapított szabályain, az Ogytv.-el lenne ellentétes, melyet közvetlenül a Jat. 24. § (1) bekezdése tilt, illetve az Alaptörvény T) cikkét is sértené.
Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésének rendelkezése egyértelműen fogalmaz akkor, amikor kimondja, hogy népszavazás tárgya csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. Az Nsztv. 31. §-a alapján az érvényes és eredményes népszavazás az Országgyűlésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg, jelen népszavazási kezdeményezés azonban valójában a Kormány hatáskörébe tartozó ügyben kíván meghatározott tartalmú döntést kikényszeríteni, és népszavazás tárgyává azáltal teszi, hogy ezt a döntést az Országgyűlés által meghozandó határozat útján kívánja előírni.
A Kúria Knk.37.807/2012/2.számú döntésében az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésének értelmezése kapcsán kifejtette, hogy a népszavazás Alaptörvényben meghatározott funkciójával lenne ellentétes, ha nemcsak a képviseleti hatalomgyakorlás vonatkozásában, hanem a végrehajtó hatalom vonatkozásában is érvényesülne annak komplementer, kiegészítő jellege. A Kúria hivatkozott döntésében úgy ítélte meg, hogy egy ilyen kitágított értelmezés a közvetlen hatalomgyakorlást az Alaptörvény B) cikk (4) bekezdésben foglalt kivételesség elvével ellentétesen tágítaná.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kezdeményezés az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt követelmény megkerülésére irányul, mivel az valójában a Kormány hatáskörébe tartozó kérdést kíván népszavazás tárgyává tenni az Országgyűlés által meghozandó normatív határozattal, melynek tartalma az Alaptörvény és a Jat. tételes rendelkezésébe ütközne. Az országos népszavazási kezdeményezés mindezekből kifolyólag nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt követelménynek.
A Nemzeti Választási Bizottság a kezdeményezés további vizsgálata során az alábbiakat rögzíti.
Az Európai Unióról Szóló Szerződés és az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (2010/C 83/01) az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata 86. cikk (1) és (2) bekezdései rögzítik, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésére a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Eurojustból Európai Ügyészséget hozhat létre. Az Európai Ügyészség hatáskörrel rendelkezik - adott esetben az Europollal együttműködve - az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények tetteseinek és részeseinek felkutatására, velük szemben a nyomozás lefolytatására és bíróság elé állításukra. Az ilyen bűncselekmények vonatkozásában a tagállamok hatáskörrel rendelkező bíróságai előtt a vádhatósági feladatokat az Európai Ügyészség látja el.
Az interneten közzétételre került és elérhető a „Javaslat A TANÁCS RENDELETE az Európai Ügyészség létrehozásáról /* COM/2013/0534 final - 2013/0255 (APP)*” című dokumentum. E tervezet 4. cikke az alábbiak szerint határozza meg az Európai Ügyészség feladatát:
„(1) Az Európai Ügyészség feladata az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözése.
(2) Az Európai Ügyészség hatáskörrel rendelkezik az (1) bekezdésben említett bűncselekmények tetteseinek és részeseinek felkutatására, velük szemben a nyomozás lefolytatására és bíróság elé állításukra. E tekintetben az Európai Ügyészség nyomozásokat irányít és felügyel, és vádemelési cselekményeket végez, ideértve az eljárás megszüntetését is.
(3) A tagállamok hatáskörrel rendelkező bíróságai előtt a vádhatósági feladatokat az Európai Ügyészség látja el az (1) bekezdésben említett bűncselekmények tekintetében, a vádirat benyújtására és – az ügy végleges lezárásáig – valamennyi jogorvoslatra is kiterjedően.”
Az Alaptörvénynek az ügyészségről szóló 29. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy „A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője”.
A tervezet ugyan jelenleg is tárgyalás alatt van és a fenti szöveg változhat, de világosan jelzi az intézmény felállításának szükségszerű velejáróját: a tagállami ügyészségek hatáskörének korlátozását.
A Bizottság álláspontja szerint – melyet az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésére és az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata 86. cikk (1) és (2) bekezdéseire alapoz – jelen kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás eredménye az Alaptörvény fentiekben idézett rendelkezésének módosítását tenné szükségessé, tekintettel arra, hogy jelenleg a vádhatósági feladatokat kizárólag az ügyészség látja el. A kérdés választópolgári támogatása esetén, az Európai Ügyészség felállításával megszűnne az ügyészség kizárólagos joga az állam büntetőigényének érvényesítése tekintetében a bíróságok előtt. Ahhoz azonban, hogy a vádfunkciót ne csak a nemzeti ügyészség, hanem az Európai Ügyészség is elláthassa – meghatározott ügyekben – a hazai bíróságok előtt, az Alaptörvény hatályos rendelkezéseinek módosítására lenne szükség.
Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése sorolja fel azokat az úgynevezett tiltott tárgyköröket, melyekben népszavazás nem tartható. E felsorolásban elsőként szerepel, hogy az Alaptörvény módosítására irányuló kezdeményezésről nem lehet népszavazást tartani.
Alaptörvény az állami berendezkedés alapját, az állam és polgárainak viszonyát szabályozza, ebből kifolyólag azt csak a saját rendszerén belül, az általa feljogosított alkotmányozó hatalom által és a benne meghatározott eljárás szerint módosítható. Az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés a) pontja az Országgyűlés hatáskörén belül szabályozza, hogy az Országgyűlés megalkotja és módosítja az Alaptörvényt. Az Alaptörvény rendelkezései alapján tehát annak megalkotása és megváltoztatása kizárólag az Országgyűlés jogkörébe tartozik. Az Alaptörvény elfogadásával és módosításával kapcsolatos rendelkezéseket S) cikk tartalmaz. Az Alaptörvény módosítására tehát csak az itt meghatározott követelmények betartásával kerülhet sor.
A népszuverenitásból fakadó jogoknak mind az Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően történhet. A népszavazásra bocsátott kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján nem irányulhat az Alaptörvény módosítására és burkoltan sem foglalhat magába alkotmánymódosítást. A Kúria ezzel egyező álláspontot fogadott el Knk.IV.37.728/2013./3. számú végzésében.
Fent leírtakra hivatkozva a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy egy érvényes és eredményes népszavazás esetén a kezdeményezés végső soron az Alaptörvény 29. cikkének módosítását tenné kötelezővé az Országgyűlés számára, ez azonban az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének a) pontjába ütközik.
Fentieken túl a Nemzeti Választási Bizottság azt is vizsgálta, hogy a kérdés nem érint-e nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget, mely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja alapján szintén a népszavazás tárgya alól kivett, úgynevezett tiltott tárgykör.
Az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése rögzíti, hogy „Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja”.
Az Alaptörvény hivatkozott rendelkezése lehetővé teszi, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamaként, az Európai Unió intézményei útján gyakorolja egyes hatásköreit. Ezeket az érintett konkrét hatásköröket nemzetközi szerződésnek kell megállapítania.
A Kúria Knk.IV.37.446/2014/3. számú határozatában az alábbiakat rögzítette:”Az Alkotmánybíróság a 143/2010. (VII. 14.) AB határozatában és annak megállapításait fenntartva a 22/2012. (V. 11.) AB határozatában – tagállami alkotmányos megközelítésből - egyértelművé tette azt, hogy minden olyan szerződést, amelynek révén Magyarország az Alaptörvényben megjelölt valamely hatáskörét a továbbiakban az Európai Unió intézményeivel közösen gyakorolja, nemzetközi szerződésnek minősít. A hatáskörtranszfer kérdésben való döntés, a szerződés megkötésének eljárása a nemzetközi szerződések megkötésének általános rendjét követi azzal, hogy az Alaptörvény a kötelezettségvállalást sajátos megerősítési rezsim alá helyezi.”
A népszavazási kezdeményezés tárgya az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződésben foglalt rendelkezés. Mivel az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés nemzetközi szerződés, a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjába ütközik.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az Alaptörvényben a népszavazási kezdeményezéssel szemben támasztott követelményének, mely az Nsztv. 11. §-a alapján a hitelesítés akadályát képezi. A fentiekben kifejtett okfejtés alapján a Bizottság a kérdés hitelesítést – az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésébe és a (3) bekezdés a) és d) pontjába való ütközése miatt – megtagadta.
III.
A határozat az Alaptörvény B) cikk (1), (3) és (4) bekezdésén, az E) cikk (2) bekezdésén, a T) cikk (2) bekezdésén, az S) cikkén, az 1. cikk (2) bekezdés a) pontján, a 8. cikk (2) bekezdésén és a (3) cikk a) és d) pontján, a 15. cikk (1) és (3) bekezdésén, a 29. cikkén, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 11. §-án, az Európai Unióról Szóló Szerződés és az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (2010/C 83/01) az Európai Unióról Szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változatának 13. cikk (1) bekezdésén, a 15. cikk (1)-(2) bekezdésein, a 16. cikk (1)-(2) bekezdésein, az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata 86. cikk (1) és (2) bekezdésein, az Ogytv. 62. § (1) bekezdésén, a 65. § (5)-(7) bekezdésein, a Jat. 23. § és 24. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. március 30.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke