A Nemzeti Választási Bizottság
55/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Vajda Zoltán Tamás magánszemély (a továbbiakban: szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a közfoglalkoztatottak jogaira a munka törvénykönyvében foglalt szabályok legyenek alkalmazandóak?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. április 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés szervezője 2015. március 13-án, személyesen 24 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtott támogató aláírások megfeleltek az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-83037/2015. számú, 2015. március 10-én kelt határozatát, melyben a Hatóság Vajda Zoltánt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés formai és tartalmi vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított harminc napon belül dönt. A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése előírja, hogy a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő országos népszavazási kezdeményezés nem felel meg a törvényben támasztott egyértelműség követelményének.
A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza, hogy az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a választópolgár és a jogalkotó szemszögéből is vizsgálni szükséges. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Szervező által országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés a választópolgári egyértelműség törvényi követelményének az alábbi indokok miatt nem felel meg.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésnek a választópolgárok számára többféle értelmezése is lehetséges.
Az egyik lehetséges értelmezés a kérdés szószerinti értelmezése. E szerint a kezdeményezés arra irányul, hogy kizárólag a közfoglalkoztatottak jogai tekintetében kerüljenek alkalmazásra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályai.
A másik lehetséges értelmezés a kérdésben használt fogalmak, elsődlegesen a „közfoglalkoztatottak jogaira” vonatkozó kifejezés köznyelv szerinti jelentéstartalma alapján fogalmazható meg. A köznyelv szóhasználatában ugyanis a közfoglalkoztatottak jogai alatt a teljes közfoglalkoztatotti jogviszony értendő, abba szükségszerűen nem csak a jogok, hanem a kötelezettségek is beletartoznak. Mindezek alapján a választópolgár számára nem lenne teljesen világos, hogy a kezdeményezés támogatása esetén a közfoglalkoztatottak kötelezettségére vonatkozó szabályok módosítását is támogatná-e.
A kérdés jelenlegi megfogalmazása alapján az abban tartott népszavazás esetén a választópolgárok számára nem lenne tehát egyértelmű, hogy pontosan milyen jogalkotást támogatnak szavazatukkal, tekintettel arra, hogy a közfoglalkoztatottak jogállásának jelentős kérdéseit (számos jogot és kötelezettséget) már mai is az Mt. szabályai rendeznek.
A kezdeményezés továbbá megtévesztő, mivel a fentiekkel ellentétesen azt a látszatot kelti, mintha jelenleg a közfoglalkoztatottak jogviszonyára az Mt. hatályos rendelkezései egyáltalán nem lennének alkalmazandóak. Ezzel szemben a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (a továbbiakban: 2011. évi CVI. törvény) 2. § (1) bekezdése rögzíti, hogy „A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai alkalmazandók, a (2)-(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel”.
A Nemzeti Választási Bizottság – tekintettel arra, hogy a kérdés megfogalmazása az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt jogszabályi követelménynek nem felel meg – az Nsztv. 11. §-a alapján az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
III.
A határozat az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, 9. § (1) bekezdésén, a 11. §-án, a 2011. évi CVI. törvényen, az Mt. szabályain, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. március 30.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke