A Nemzeti Választási Bizottság
55/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Kádár Barnabás Áron magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Central European University a 2017. április 4-én hatályos szabályozás szerinti feltételekkel működhessen Magyarország területén?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. május 24-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazási kezdeményezés szervezője 2017. április 11-én 8 óra 55 perckor személyesen eljárva nyújtotta be az általa népszavazásra javasolt kérdést és 30 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtott támogató aláírások mindegyike megfelelt az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
[2] Szervező által az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására csatolásra került a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-117334/2017. számú, 2017. április 10-én kelt határozata, melyben a Hatóság Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
[3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[4] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[5] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A közvetlen hatalomgyakorlás kivételes jellegéből következőleg a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[6] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A népszavazáshoz való jog további korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére nem tartható és nem kezdeményezhető népszavazás, hogy egyébként az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.
III.
[Az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozás vizsgálata]
[7] Az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében foglalt szabályozás nem új keletű, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/B. § (1) bekezdése az Alaptörvény hivatkozott rendelkezésével tartalmilag egyező szabályozást tartalmazott. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdése kapcsán a 84/2009. (IX. 3.) AB határozatában is rögzítette, hogy „a népszavazás tárgyának az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdés értelmében az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésnek kell lennie, ezért nem fogadható el, ha a kérdésben más állami szerv van címzettként megjelölve. Ebben az esetben ugyanis a feltenni szándékozott kérdés vagy nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, s akkor arról eleve nem lehet népszavazást tartani, vagy ha igen, akkor a kérdésben megjelölt szerv csak akkor tehet eleget a kérdésben foglalt kötelezettségének, ha az Országgyűlés módosítja az arra irányadó hatályos jogszabályokat s felhatalmazza az érintett szervet. Ez utóbbi esetben pedig a kérdés nem felel meg az (..) egyértelműség követelményének részét képező választópolgári egyértelműség kritériumának, mivel a kérdésből nem derül ki, hogy eredményes népszavazás esetén szükség lenne-e az Országgyűlés cselekvésére. [65/2008. (IV. 30.) AB határozat, ABH 2008, 599, 602.; 66/2008. (IV. 30.) AB határozat, ABH 2008, 604, 607.]” (ABH 2009, 803, 805).
[8] A Kúria Knk.37.807/2012/2. számú döntésében az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésének értelmezése kapcsán kifejtette, hogy a népszavazás Alaptörvényben meghatározott funkciójával lenne ellentétes, ha nemcsak a képviseleti hatalomgyakorlás, hanem a végrehajtó hatalommal szemben is érvényesülne annak komplementer, kiegészítő jellege. A Kúria hivatkozott döntésében úgy ítélte meg, hogy egy ilyen kitágított értelmezés a közvetlen hatalomgyakorlást az Alaptörvény B) cikk (4) bekezdésben foglalt kivételesség elvével ellentétesen tágítaná. (Knk.IV.37.361/2015/3. számú végzés, Knk.VII.37.695/2016/3. számú végzés)
[9] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a népszavazásra javasolt kérdés olyan jogszabály-módosítást irányoz elő az Országgyűlés számára, mely szerint a Central European University (a továbbiakban: CEU) 2017. április 4-én hatályos szabályozás szerinti feltételekkel működhessen.
[10] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben megjelölt szervezet az Oktatási Hivatal hivatalos honlapján közzétett nyilvántartási adatok szerint New York-i székhelyű, Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézménynek minősül.
[11] A CEU működésével kapcsolatos szakmai jogszabályi feltételeket mind törvényi szabályozás, így elsősorban a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.), mind kormányrendeleti és rendeleti szintű szabályozás meghatározza, amiből kiemelést érdemel a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet. Rendeleti szintű szabályozás pl. a hazai és külföldi felsőoktatási intézmény közös képzéseire önálló szabályozást is tartalmazó, a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról szóló 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet.
[12] A végrehajtási rendelet megalkotására tárgykörönként, az Nftv. 110. § (1) bekezdésének 18 különböző pontja ad felhatalmazást a Kormány részére, a hivatkozott EMMI rendelet megalkotására pedig az Nftv. 110. § (3) bekezdés b) pontja hatalmazta fel a minisztert.
[13] A hivatkozott szakmai szabályrendszeren felül a CEU, és egyebekben valamennyi, szervezettel, székhellyel, kimutatható működéssel, gazdálkodással bíró szervezet alkotmányos és funkcionális működése is jogszabályokban meghatározott, amely szabályozásban már szinte valamennyi ágazati pl. közegészségügyi, rendészeti, építésügyi, adóügyi normát figyelembe kell venni a törvényi rendelkezésektől a releváns önkormányzati rendeletekig bezárólag.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy még a kérdés lehető legszűkebb tartományban való értelmezése, azaz csak a szakmai szabályozás vizsgálata alapján is meghatározhatók olyan jogszabályok – kiemelten az Nftv. végrehajtási rendelete – amelyeknek módosítása, és az esetleges népszavazást követően a 2017. április 4-én hatályos szövegezések hatályba léptetése nem az Országgyűlés, hanem a Kormány, vagy a rendeletalkotásra felhatalmazott miniszter hatáskörébe tartozik.
[15] Mivel az országos népszavazásra javasolt kérdés a fentebb részletezett okok miatt az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésének rendelkezésébe ütközik, így népszavazásra nem bocsátható.
IV.
[Az Alaptörvény módosításával kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálata]
[16] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a külföldi felsőoktatási intézmények működésének feltételeiről szóló, a kérdés elbírálásakor hatályos szabályozása a 2017. április 4. napján hatályos szabályozástól elsősorban törvényi szinten tér el, az alábbiak szerint.
[17] A külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésének alapvető szabályairól, és így az oklevelet adó képzési tevékenység folytatásának feltételeiről az Nftv. 76. §-a rendelkezik. Az Nftv. – jelenleg hatályos – 76. § (1) bekezdése szerint Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha megfelel négy konjunktív feltételnek, melyek az alábbiak:
„a) magyarországi működésének elvi támogatásáról szóló, Magyarország Kormánya és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam Kormánya által kötött - föderatív állam esetében, amennyiben a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, annak központi kormányzatával létrejött előzetes megállapodáson alapuló - nemzetközi szerződés kötelező hatályát a szerződő felek elismerték,
b) a székhelye szerinti országban működő, és ott ténylegesen felsőoktatási képzést folytató államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül,
c) az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek minősül és
d) működését az oktatási hivatal engedélyezte”.
[18] Ezzel szemben, az Nftv. – 2017. április 10. napjáig hatályos – 76. § (1) bekezdése szerint Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha
a) a származási országában államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősül,
b) az általa Magyarország területén folytatni kívánt képzés és az arra tekintettel kiállított oklevél államilag elismert felsőoktatási fokozatot adó képzésnek (oklevélnek) felel meg és
c) a működését az oktatási hivatal engedélyezte.
[19] Továbbá az Nftv. – 2017. április 11-én hatályba lépett, jelen eljárás szempontjából releváns – 9. § (2a) és (2b) bekezdései a felsőoktatási intézmények elnevezésére vonatkozóan fogalmaznak meg újabb követelményeket (pl. névkizárólagosság követelménye).
[20] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kérdés arra irányul, hogy a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények az Nftv. – jelenleg hatályos – 76. § (1) bekezdésében foglalt négy konjunktív feltétel megléte esetén folytathassanak oklevelet adó képzési tevékenységet, szemben a szintén külföldi felsőoktatási intézménynek minősülő CEU-val, amely a korábbi, 2017. április 10-ig hatályos feltételrendszernek való megfelelés alapján lenne jogosult képzési tevékenység folytatására. Ez azt jelenti, hogy a kérdésben tartott esetleges érvényes és eredményes népszavazás alapján a CEU magyarországi működésének nem képezné feltételét a 76. § (1) bekezdése a) pontjában foglalt, a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére, illetve b) pontjában foglalt, a székhelye szerinti országban ténylegesen felsőoktatási képzés folytatására irányuló követelmény, míg a további, Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményeknek továbbra is teljesíteniük kellene e feltételeket. Az esetleges népszavazás további következménye lenne, hogy a CEU-nak nem kellene megfelelnie az Nftv. 9. § (2a) és (2b) bekezdéseiben foglalt, a felsőoktatási intézmények elnevezésére vonatkozó szabályoknak, szemben más, Magyarországon működő egyetemekkel és főiskolákkal.
[21] Az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése szerint „A törvény előtt mindenki egyenlő.” Ugyanezen cikk (2) bekezdése szerint „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja”. Az Alaptörvény I. cikk (4) bekezdése szerint „A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak”.
[22] Tekintettel arra, hogy a vizsgált népszavazási kérdés olyan jogszabály-módosításra irányul, mely a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények egy tagjára nézve eltérő működési feltételeket kíván meghatározni, jelen hitelesítési eljárás során első körben annak vizsgálata szükséges, hogy az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében foglalt, ún. jogegyenlőségi klauzulának, valamint ugyanezen cikk (2) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmának sérelme fennáll-e.
[23] Az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalma az Alkotmánybíróság gyakorlatában a jogrendszer egészét átható alkotmányos alapelvként kapott értelmezést, mely szerint az azonos szabályozási koncepción belül adott, homogén csoportra nézve eltérő szabályozás a diszkrimináció tilalmába ütközik, kivéve ha az eltérésnek ésszerű, kellő súlyú alkotmányos indoka van, azaz nem önkényes. Hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha a szabályozás lényeges eleme tekintetében nem azonos az alanyok elbírálása, jogaik és kötelezettségeik meghatározása. Nem lehet viszont hátrányos megkülönböztetésről beszélni akkor, ha a jogi szabályozás eltérő alanyi körre állapít meg eltérő rendelkezéseket [42/2012. (XII. 20.) AB határozat, ABH 2012, 279, 287].
[24] A népszavazási kérdés a Magyarországon működő felsőoktatási intézmények egy tagja, a CEU tekintetében az Nftv. 9. § (2a) bekezdésében és (2b) bekezdésében foglalt, névhasználattal kapcsolatos szabályok, illetve a 76. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti működési feltételek hatályon kívül helyezésére irányul úgy, hogy a Magyarországon működő további külföldi felsőoktatási intézmények továbbra is e kritériumok teljesítése esetén folytathatnának oktatási tevékenységet. Ugyanakkor az intézménnyel kapcsolatban nem állapítható meg olyan körülmény, amely kizárná, hogy a vele szemben támasztott jogszabályi feltételeknek megfeleljen, azaz a jogszabályi feltételek a homogén csoport többi tagjához képest ebben az esetben lehetetlen célra irányulnának, így indokolva a megkülönböztetést.
[25] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint jelen kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás olyan jogalkotási kötelezettséget keletkeztetne az Országgyűlés számára, amely szerint a szabályozás szempontjából azonos csoportba tartozó jogalanyok – a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények – között különbséget kellene tenni valamely törvényben biztosított jogosultság – nevezetesen az oktatási tevékenység folytatására való jogosultság – tekintetében anélkül, hogy annak bármilyen ésszerű indoka lenne.
[26] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint jelen népszavazási kérdés által előirányzott, a homogén csoport egy tagjára nézve eltérő szabályozás sérti az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésében foglalt jogegyenlőségi tételt, mely szerint „A törvény előtt mindenki egyenlő”, és ezáltal megvalósul az Alaptörvény ugyanezen cikkének (2) bekezdésében foglalt diszkrimináció tilalmának sérelme is.
[27] A kérdés fentiekben felvázolt, Alaptörvénnyel ellentétes tartalma egy eredményes népszavazás esetén az Alaptörvény módosítását jelentené. A népszavazásra bocsátott kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján ugyanakkor nem irányulhat az Alaptörvény módosítására és burkoltan sem foglalhat magába alkotmánymódosítást. A Kúria ezzel egyező álláspontot fogadott el Knk.IV.37.728/2013./3. számú végzésében. E döntésében a Kúria rögzítette, hogy „az „alkotmányozó hatalom” az Országgyűlés, az Országgyűlés alkotja meg az Alaptörvényt, annak módosítása tárgyában népszavazásnak nincs helye.”
[28] Fenti jogi érvelés alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen eljárás tárgyául szolgáló népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti tiltott tárgykört érinti, így az népszavazásra nem bocsátható.
V.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[29] A Nemzeti Választási Bizottság az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozás, illetve az Alaptörvény módosításával kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálatán túl indokoltnak tartotta annak vizsgálatát is, hogy a kérdés megfelel-e az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti népszavazási egyértelműség követelményének.
[30] Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerint „A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles”. A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
[31] A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
[32] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), mely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet, nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
[33] Az országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés azt kívánja elérni, hogy a CEU a 2017. április 4-én érvényben lévő szabályok szerint működhessen. Ezen időpontban hatályban lévő működési feltételek ismerete nem várható el minden egyes választópolgártól.
[34] A Nemzeti Választási Bizottság e körben kíván utalni a Kúria Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.133/2016/4., és Knk.VII.37.997/2016/4. számú határozataira, melyekben elvi éllel rögzítette, hogy nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyben a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz. A Nemzeti Választási Bizottság véleménye szerint a Kúria fent hivatkozott álláspontja jelen eljárás szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel a népszavazási kérdés megtévesztő jellegű, mert annak valódi tartalma rejtve marad a választópolgár előtt.
[35] A népszavazásra javasolt kérdés olyan jogszabály-módosítást irányoz elő az Országgyűlés számára, mely szerint a CEU olyan feltételekkel működhessen Magyarország területén, ahogyan azt a 2017. április 4-én hatályos jogszabályok meghatározták. A működési feltételeket érintő lényeges jogszabályi változás az Nftv.-ben következett be. A kérdés ugyanakkor arra vonatkozóan nem tartalmaz információt, hogy az Nftv. pontosan milyen tartalmú feltételrendszert határozott meg a külföldi felsőoktatási intézmények – és így a CEU – számára 2017. április 4-én. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdésben tartott esetleges népszavazáson a választópolgárok előtt ismeretlen marad a kérdés tartalma, hiszen az általa érintett tárgykör pusztán egy általános jogszabályi hivatkozás által kerül meghatározásra.
[36] Kiemelendő az is, hogy a kérdés általános megfogalmazása miatt a választópolgárnak nem csak az Nftv. már hatályon kívül helyezett rendelkezéseit kellene ismernie, hanem – az esetleges népszavazás időpontjáig – minden olyan szabályozás tartalmát ismernie kellene, amelyet 2017. április 4. és a népszavazás időpontja között helyez hatályon kívül a jogalkotó.
[37] A fent részletezett oknál fogva a kezdeményezés nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének. A választópolgártól bár elvárható, hogy egy országos népszavazással összefüggésben a vonatkozó jogszabályokat ismerje, és ennek megfelelően adja le szavazatát, ez az ismeret azonban nyilvánvalóan csak a hatályos jogszabályi környezetre vonatkozhat. A kötelezettség ezen belül sem valamely, illetve az összes hatályban lévő jogszabály rendelkezéseinek szakaszszám szerinti azonosítását, felismerését jelenti, hanem a szabályozás tárgyában, illetve főbb irányvonalaiban való tájékozottságot, jártasságot. Semmiképpen nem várható el azonban, hogy a választópolgár a már hatályon kívül helyezett és a hatályos normák tekintetében összehasonlító vizsgálatot tegyen. Mindezek alapján a népszavazáshoz való jog jelen kérdésben tartott országos népszavazás esetén – tudatos döntés hiányában – csak formálisan érvényesülhet.
[38] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen kérdés nem teljesíti az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt – választópolgári – egyértelműség követelményét sem.
[A határozat indokolásának összegzése]
[39] A fentiekben részletesen kifejtettek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja alapján népszavazás tárgya nem lehet, valamint a kérdés a kötelezően elvárt, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített népszavazási egyértelműség követelményét nem teljesíti, ezért a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.
VI.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[40] A határozat az Alaptörvény XV. cikkén, a 8. cikk (2) bekezdésén, (3) bekezdés a) pontján, az Nsztv. 9. §-án, 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. május 9.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke