A Nemzeti Választási Bizottság
583/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Sz. V. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Pest Megye 08. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 22/2014. (III. 06.) számú határozatát helyben hagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. március 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Pest Megye 08. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (a továbbiakban: OEVB) 22/2014. (III. 06.) számú határozatában Barna Bélát, mint az Új Magyarországért Párt jelölő szervezet egyéni képviselőjelöltjét az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásán nyilvántartásba vette.
A beadványozó az OEVB határozata ellen 2014. március 8-án fellebbezést nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértésére való hivatkozással. Fellebbezésében előadta, hogy a sajtóban számos hír látott napvilágot arról, hogy egyes pártok az ajánlások gyűjtése során visszaéléseket követtek el a kampánytámogatás megszerzése érdekében azzal, hogy a személyes adatok átmásolásával töltöttek ki ajánlóíveket. A fellebbezésében foglalt állításával kapcsolatban kezdeményezte Magyari Péter újságíró meghallgatását, valamint hivatkozott arra, hogy állítása bizonyítására konkrét bizonyíték csatolására nincs lehetősége, az csak az ajánlóívek tételes ellenőrzésével szerezhető be, mivel így állapítható meg, hogy amennyiben egy választópolgár több jelöltet is állított, az íveken szereplő aláírásai megegyeznek-e egymással. A fellebbező beadványában rögzítette továbbá, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában rögzített, a választás tisztaságának megóvása, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveknek a választási eljárásban való érvényre juttatása megköveteli, hogy az egyéni jelölt nyilvántartásba vétele előtt a választási bizottság a Ve. tételes rendelkezésének hiányában is meggyőződjön arról, hogy a több jelöltet ajánló választópolgárok különböző ajánlóíveken szereplő ajánlásai megegyeznek-e egymással, máskülönben nem derülhet ki, hogy ténylegesen ajánlotta-e a választópolgár a jelöltet. A fellebbező álláspontja szerint a választási bizottság a Ve. alapelveiből fakadó, az által hivatkozott ellenőrzést nem végezte el, és e kötelezettsége teljesítése nélkül döntött az egyéni jelölt nyilvántartásba vételéről. Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezési eljárás keretében végezze el a több jelöltet is ajánló választópolgárok aláírásának ellenőrzését és amennyiben ugyanazon személytől származó ajánlások több aláírás-képpel szerepelnek, úgy ezen ajánlásokat tekintse érvénytelennek és vonja le az ebből fakadó jogkövetkezményeket.
II.
A fellebbezés nem alapos.
Nemzeti Választási Bizottság, ahogyan azt a 158/2014. számú határozatában is rögzítette, a fellebbezés benyújtásakor a bizonyítási teher a kérelmezőt terheli. A beadványozó a fellebbezésében foglaltakat a sajtóban megjelent hírekre alapozta, és mindennek alátámasztására egy újságcikk linkjét jelölte meg, illetve egy újságíró meghallgatását kezdeményezte. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Ve. rendelkezései szerint kizárólag a média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslat esetén van lehetőség a bizonyíték megjelölésére és csak ebben az esetben írja elő a törvény a választási bizottság számára a bizonyíték hivatalból történő beszerzését. A Ve. 43. § (2) bekezdése a bizonyítékok között nevesíti a nyilatkozatot illetve a tanúvallomást, azonban a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét a (3) bekezdés alapján a választási bizottság csak a kérelmező illetve az ellenérdekű fél részére biztosíthatja, egyéb személyek szóbeli nyilatkozattételi lehetőségéről a Ve. nem rendelkezik. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja szerint jelen eljárásban, – tekintettel arra, hogy az nem a Ve. 151. § (1) bekezdése szerinti jogorvoslat – nem tekinthető elegendő bizonyítéknak az, hogy a fellebbező csupán megjelöli a bizonyítékokat, jelen esetben egy újságcikk linkjét és egy általa megnevezett személy meghallgatását, hanem a cikket és a hivatkozott személy nyilatkozatát a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg, írásos formában kellett volna csatolnia annak érdekében, hogy a Bizottság azokat eljárásában figyelembe vehesse.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a fellebbező helytelenül hivatkozik arra, hogy a fellebbezéssel érintett eljárásban az illetékes OEVB feladata lett volna az egyéni jelölt támogatására gyűjtött ajánlások ellenőrzése. A Ve. 125. § (1) bekezdése általános szabályként rögzíti, hogy az ajánlások ellenőrzését a választási irodák végzik. Az ajánlások ellenőrzésére vonatkozóan pedig ugyanezen szakasz (2) és (3) bekezdése fogalmaz meg szabályokat. E szabályok között, ahogyan arra a fellebbező is hivatkozik, nem szerepel olyan rendelkezés, mely szerint a választási irodáknak a többes ajánlások esetében ellenőrizniük kell az ajánlást adó választópolgár írásképét, illetve aláírásának egyezőségét a különböző ajánlóíveken.
A választási irodák feladat- és hatáskörére vonatkozó jogszabályokat a Nemzeti Választási Bizottság a szavazás napján történő autóbuszos személyszállítás egyes kérdéseiről szóló 3/2014. NVB iránymutatásában értelmezte. Az iránymutatás indokolásában a Bizottság rögzítette, hogy a Ve. a választási irodák feladat- és hatáskörére vonatkozóan részletes rendelkezéseket tartalmaz, összetételüket valamint jogállásukat teljes körűen szabályozza. A választási eljárás során a választási irodák a Ve.-ben és az egyéb, választásokra irányadó jogszabályokban előírt feladatokat hajtják végre a Nemzeti Választási Iroda elnökének központi irányítása mellett, és mindezek alapján csak a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekben előírt feladatok tekinthetők a választási irodák tevékenységének. A választási irodák feladatait a Ve. 75. § (1) bekezdésének rendelkezései, valamint egyéb, választásra irányadó jogszabályok határozzák meg. A választási irodák illetékességi területükön csak a jogszabályokban meghatározott feladatok ellátására jogosultak.
A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak, mint általános alapelvnek az a lényege, hogy a választási eljárás szereplőit megillető jogosultságok, így a jogorvoslathoz való jog gyakorlása, nem irányulhat a jog rendeltetésével össze nem egyeztethető célra, tekintettel arra, hogy az alanyi jogok gyakorlása akkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre, ha az a jogosultság rendeltetésének, céljának megfelelően történik. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét veti fel azon beadványozói magatartása, hogy nagy számban, eltérő egyéni választókerületek jelöltjei nyilvántartásba vételét támadja meg teljes mértékben megegyező tartalmú jogorvoslati kérelmekkel, általánosságban fogalmazva, konkrét bizonyíték csatolása nélkül.
Tekintettel arra, hogy az ajánlások ellenőrzésére a Ve. 125. §-a tartalmaz előírást, valamint e jogszabályi rendelkezés értelmezésére irányulóan az ajánlások ellenőrzésének egyes kérdéseiről szóló 5/2014. számú NVB iránymutatás, a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint egyetlen választási szerv, így az ajánlások ellenőrzését végző választási irodák sem jogosultak arra, hogy az ajánlásellenőrzésre vonatkozó tételes jogszabályi rendelkezéseken túlterjeszkedve, az ajánlásellenőrzés során valamennyi választópolgár aláírás-képét ellenőrizzék.
A leírt indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt jogkörében eljárva megállapítja, hogy a fellebbezés nem alapos, az OEVB Barna Béla jelöltként történő nyilvántartásba vételi eljárása során nem valósította meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek sérelmét, és a Pest Megye 08. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 22/2014. (III. 06.) számú határozatát helyben hagyta.
III.
A határozat a Ve. 43. § (2) és (3) bekezdésein, a 75. § (1) bekezdésén, a 125. §-án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a 3/2014. és 5/2014. NVB iránymutatásokon, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. március 11.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke