Az Országos Választási Bizottság
597/2010. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2010. augusztus 31-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva J. Cs. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143).
Indokolás
I.
A beadványozó 2010. augusztus 1-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
Egyetért-e Ön azzal, hogy magánszemélyek ügyvéd közreműködése nélkül köthessenek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas ingatlan adásvételi szerződést?
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadvány nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, mely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 365. § (3) bekezdése szerint egy ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés megkötésének érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. A hatályos rendelkezések azonban a szerződés megkötéséhez nem követelik meg, hogy a szerződő felek ügyvéd közreműködését vegyék igénybe. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés félrevezető, megtéveszti a választópolgárt, ezáltal nem felel meg a törvényben foglalt egyértelműség követelményének, mivel az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos jelenleg hatályos jogszabályok értelmében „ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas ingatlan adásvételi szerződés” nemcsak ügyvédek, hanem közjegyzők vagy jogtanácsosok közreműködésével is létrejöhet. Ennek értelmében nem állapítható meg egyértelműen, hogy a beadványozó csupán az ügyvédek vonatkozásában kívánná kezdeményezni a jogalkotást vagy esetleg a közjegyzők, jogtanácsosok vonatkozásában is.
A népszavazásra feltenni kívánt kérdés nem egyértelmű, mert csak a magánszemélyeket nevesíti, mint az ingatlan adásvételi eljárás szereplőit. A magánszemélyeken kívül azonban a jogi személyek és egyéb jogi személyiség nélküli társaságok is köthetnek ingatlan adásvételi szerződést. Mindezek alapján nem állapítható meg, hogy a beadványozó kívánna-e a személyek között ily módon különbséget tenni.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra feltenni kívánt kérdés célja sérti a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényben (a továbbiakban: Alkotmány) foglalt jogbiztonság alapelvét azáltal, hogy az ügyvédek egyéb jogszabályokban foglalt kötelezettségeinek figyelmen kívül hagyásával kívánná az ügyvédeket az adásvételi eljárás folyamatából kizárni. Ezáltal egy eredményes népszavazást követően megalkotandó jogszabály ellentétes lenne a jelenlegi szabályokkal, mely így konkrét alkotmányos alapjogi sérelmet is okozna.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazásra szánt kérdés nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek, így a Bizottság az Nsztv. 10. § c) pontja értelmében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
II.
A határozat az Alkotmányon, az Nsztv. 2. §-án és a 10. § c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, Ptk. 365. § (3) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Bordás Vilmos
az Országos Választási Bizottság
elnöke