A Nemzeti Választási Bizottság
697/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Momentum Mozgalom [székhely: 1077 Budapest, Rózsa utca 22., képviseli: Fekete-Győr András (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 15 igen és 7 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Pest Megye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 43/2018. (IV. 03.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 11-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] E. Z. magánszemély (a továbbiakban: Kifogást tevő) 2018. március 31-én 14 óra 24 perckor elektronikus úton nyújtotta be kifogását, amelyben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 144. §-ában meghatározott, a választási plakát elhelyezéséről rendelkező szabályok és a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjának megsértését kifogásolta.
[2] Kifogást tevő előadása szerint 2018. március 28-án azt tapasztalta, hogy a Dunakeszi Polgármesteri Hivatal falára (2120 Dunakeszi, Fő út 25.) a Momentum jelölő szervezet aktivistái illetve Kohut Ákos jelölt a Momentum jelölő szervezetet népszerűsítő papírlapokat helyeztek el. A papírlapok a képviselőjelölt által szignózott politikai tartalmú üzenetet tartalmaztak, amelyeken továbbá látható a Momentum jelölő szervezet szignója, illetve feltüntetése. Álláspontja szerint a Ve.-ben rögzített plakátelhelyezésre vonatkozó tilalom egyértelműen vonatkozik a Polgármesteri Hivatal, mint az önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épület falára is. Véleménye szerint külön aggályos, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét sérti az, hogy a plakátokat kifejezetten provokatív céllal a Dunakeszi Polgármesteri Hivatal falára helyezték el. Kifogást tevő jogorvoslati kérelméhez a sérelmezett tevékenység vonatkozásában három darab digitális fényképfelvételt, továbbá egy darab, az érintett képviselőjelölt közösségi oldaláról készített képernyőfelvételt mellékelt.
[3] Mindezek alapján kérte a jogszabálysértés tényének megállapítását, a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, valamint bírság kiszabását mind a jelölő szervezet, mind a képviselőjelölt számára.
[4] Kifogást tevő jogorvoslati kérelmének kiegészítése céljából 2018. április 3-án 11 óra 41 perckor küldött elektronikus levélben egy internetes cikk hivatkozását küldte meg az OEVB részére.
[5] Az OEVB a Ve. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, Kifogást tevő kérésére tekintettel biztosította a képviselőjelölt számára a nyilatkozattétel lehetőségét. Az OEVB a személyes meghallgatást követően rögzítette, hogy a városháza épületére kihelyezett plakátok vonatkozásában a képviselőjelölt és a jelölő szervezet aktivistái között előzetes megállapodás nem történt. A helyszínen tartózkodó jelölt akkor észlelte, hogy a plakátok a városházára kerültek kihelyezésre, miután a hivatkozott internetes portálnak adott interjúját befejezte, de azok eltávolítása iránt – bár lehetőségében állt volna – nem intézkedett, a helyszínt az aktivistákkal együtt elhagyta.
[6] Az OEVB a sérelmezett tevékenység körülményeinek mérlegelése következtében arra a megállapításra jutott, hogy az elkövetett jogsértés objektív megítélhető cselekmény, amelynek az értékelése során nincs jelentősége a tudattartalomnak. Formális jogsértés esetén a jóhiszeműség és tisztesség elvének megsértése nem vizsgálgató. Az eljáró választási bizottság a jelölő szervezet vonatkozásában kiszabott bírság indokaként annak a preventív jellegét jelölte meg.
[7] A fentiekre tekintettel az OEVB 43/2018. (IV. 03.) számú határozatával a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy Korhut Ákos képviselőjelölt és a Momentum Mozgalom jelölő szervezet megsértették a Ve. 144. § (5) bekezdés plakát kihelyezésére vonatkozó tilalmát, az érintetteket a további jogsértéstől eltiltotta, valamint a Momentum Mozgalom jelölő szervezetet 350.000 Ft, azaz háromszázötvenezer forint összegű pénzbírsággal sújtotta.
[A fellebbezés tartalma]
[8] Beadványozó a határozat ellen 2018. április 5-én 18 óra 1 perckor elektronikus úton nyújtotta be fellebbezését, amelyben előadta, hogy az OEVB határozata a bírság kiszabására vonatkozó rendelkezés tekintetében jogszabálysértő. Álláspontja szerint az OEVB nem vette figyelembe az eset összes körülményét, azokat „nem súlyozta” kellő mértékben és ezt nem indokolta megfelelően. A határozat a bírság indokait nem tartalmazza, csupán általánosság szintjén utal az eset összes körülményének vizsgálatára, de azokat minimális szinten sem fejti ki.
[9] Beadványozó hivatkozott arra, hogy a jelölő szervezet az egész választási kampányidőszakra vonatkozásában több csatornán felhívta a teljes tagság és az aktivisták figyelmét a jogszerű magatartás folytatására, amelyre tekintettel ismeretterjesztő szabályzat is kiadásra került. Felhívja továbbá a figyelmet az eset azon körülményére is, hogy a jogsértés nagyon rövid ideig állt fent, valamint „a matricák” eltávolítása következtében nem került sor az épület állagsérelmére sem. Beadványozó az általa előadottakra tekintettel úgy ítéli meg, hogy „mind az esetleges jogsértések elkerülése, megakadályozása terén, mind pedig a kialakult jogsértés haladéktalan megszüntetése érdekében minden tőle telhetőt és elvárhatót elkövetett”. A bírság kiszabása kapcsán Beadványozó továbbá hivatkozik a 596/2018. számú NVB határozatban rögzítettekre, amely alapján azért nem került kiszabásra bírság, mert a jogsértés első alkalommal került megállapításra, valamint a jogsértő állapot az elbírálás idejében már nem állt fent, hivatkozott továbbá a 930/2014. számú NVB határozat azon rendelkezésére is, amely az elkövetett jogsértés csekély súlya miatt mellőzte a bírság kiszabását.
[10] Mindezek alapján elsődlegesen azt kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB határozatát változtassa meg, és tekintsen el a bírság kiszabásától, illetve „ha erre nem lát esélyt”, akkor a bírság összegét mérsékelje.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[11] A fellebbezés nem alapos.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság jelen ügy tárgyául szolgáló fellebbezés kapcsán rögzíti, hogy Beadványozó jogorvoslati kérelmében nem vitatja – a Ve. 144. § (4) bekezdésében foglalt tilalom vonatkozásában – az OEVB határozatának a jogsértés megállapítására vonatkozó rendelkezését. Beadványozó kizárólag a bírság kiszabására vonatkozó rendelkezését sérelmezi az OEVB határozatának kapcsán.
[14] A Ve. 219. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság bírságot szabhat ki. Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, a jogsértés súlyát és területi kiterjedtségét, jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. Természetes személy esetében bírság legmagasabb összege a 219. § (2) bekezdése alapján a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszöröse, egyébként a kötelező legkisebb munkabér összegének tizenötszöröse.
[15] A Kúria a Kvk.I.37.353/2018/2. számú határozatban bírság jogszerű alkalmazásához szükséges általános és konkrét feltételek feltüntetése kapcsán példaszerűen utalt a Kvk.III.37.465/2014/2. számú végzésében foglaltakra. A hivatkozott végzés alapján „a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik.”.
[16] Megállapítja ugyanakkor a Nemzeti Választási Bizottság, hogy külön értékelést kíván az a körülmény, hogy a Polgármesteri Hivatal falára kerültek kiragasztásra a választási plakátok. Szintén a cselekmény tárgyi súlyát növeli, hogy több mint húsz plakát került kihelyezésre az épületre, valamint azokat a jelölő szervezet nem távolította el. Ezen körülményekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság nem tartja túlzónak az OEVB által kiszabott bírságot.
[17] A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó fellebbezésnek nem ad helyt és az OEVB 43/2018. (IV. 03.) számú határozatát helybenhagyja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[18] A határozat a Ve. 144. § (4) bekezdésén, a 219. § (1) és (2) bekezdésén, a 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 8.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke