A Nemzeti Választási Bizottság
703/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Boldogulj Magyarországon Egyesület [2800 Tatabánya, Komáromi u. 10. I/3., képviseli: Gutai Zsolt elnök (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 22 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Komárom-Esztergom Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 37/2018. (IV. 03.) számú határozatát – jelen határozatban foglalt indokolással – helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 11-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] {C} B. Cs. magánszemély 2018. április 3-án kifogást nyújtott be a Komárom-Esztergom Megye 01. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. § (1) bekezdése alapján, a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt alapelv megsértése miatt.
[2] {C} Előadta, hogy a Boldogulj Tatabányán elnevezésű facebook oldalon (https://www.facebook.com/boldoguljtatabanyan/) és a boldoguljtatabanyan.blog.hu oldalon 2018. április 1-jén 11 óra 22 perckor olyan, valótlan tartalmú hír jelent meg, mely szerint „csere történt a tatabányai szavazólapon: Bencsik János országgyűlési képviselőjelölt kormánybiztos lesz, és Schmidt Csaba veszi át a helyét országgyűlési képviselőjelöltként”.
[3] {C} Álláspontja szerint a Boldogulj Tatabányán elnevezésű facebook oldal „megtévesztéssel, hamis hír közlésével próbálta meg befolyásolni a szavazókat, és a választás menetét, súlyosan megsértve ezzel a választás tisztaságát és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét”.
[4] {C} Mindezek alapján kérte, hogy az OEVB kifogásának adjon helyt, valamint a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét és a jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el.
[5] {C} Az OEVB a kifogást megvizsgálta és megállapította, hogy a kifogás a szükséges törvényi feltételeknek megfelel így annak elbírálása az OEVB hatáskörébe tartozik. Megvizsgálta a kifogással érintet facebook oldalt, valamint az azon közzétett hivatkozást és a boldoguljtatabanyan.blog.hu internetes oldalt egyaránt, melynek impresszuma alapján megállapította, hogy a hivatkozott internetes oldal kiadója a Boldogulj Magyarországon Egyesület. Majd megállapította, hogy a facebook oldalnak nem magánszemély a kiadója így az ott közölt információra a Ve. 142. §-ának kivételszabálya nem alkalmazható. Álláspontja szerint a facebook oldalon megjelent cikk olyan eszköznek minősül, mely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy legalábbis annak megkísérlésére.
[6] {C} Fentiek alapján az OEVB 37/2018. (IV. 03.) számú határozatában a kifogásnak helyt adott és megállapította, hogy a Boldogulj Magyarországon Egyesület kifogással érintett bejegyzése megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt alapelveket és a jogsértőt a további jogszabálysértéstől eltiltotta.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[7] {C} Beadványozó 2018. április 6-án 7 óra 15 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 37/2018. (IV. 03.) számú határozatával szemben.
[8] {C} Előadta, hogy az OEVB határozatának rendelkező része a megjelölt alapelvi sérelmet konkrétan nem nevesíti, általában mondja ki a Ve. 2. § (1) bekezdése szerinti alapelvek sérelmét, az e) pont sérelmére pedig csak annak indokolása utal. Álláspontja szerint az OEVB határozata tényállást nem rögzít, sem a „blogposzt” sem a facebook megosztás tartalmát nem elemzi, nem minősíti, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértését nem indokolja.
[9] {C} Mindezek alapján álláspontja szerint a kifogás elbírálása és az azt megelőző eljárás is sérti a Ve. 218. § (1) bekezdését, illetve a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti, a választási szervekre is kiterjedő kötelezettségét, illetve az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében rögzített véleménynyilvánítási szabadságot. Álláspontja szerint a „cikk dátuma és címe, illetve annak egésze alapján nyilvánvaló, az újságolvasók számára egyértelműen felismerhető áprilisi tréfaként tette közzé a tartalmat”. Mivel „nyilvántartásba vett jelölt utólagos cseréjére nincs mód, a cikk számos hihetetlen részletet tartalmaz (…), a blogposzt végén szerepel a cikk jellegére utaló jelzés (via ápr.1.hirgyar)”, valamint az általa elmondottak megerősítéseként rögzítette, hogy a „facebook bejegyzés alatti hozzászólások döntő többsége arról árulkodik, hogy szerzőjük azonnal felismerte a cikk tréfás jellegét”. Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási bizottság az OEVB 37/2018. (IV. 03.) számú határozatát helyezze hatályon kívül.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] {C} A fellebbezés nem alapos.
[11] {C} A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.
[12] {C} A Ve. 140. §-a határozza meg a kampányeszköz fogalmát, mely szerint annak minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére. A Ve. 141. §-a a kampánytevékenység fogalmát határozza meg, mely szerint az a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából.
[13] {C} A Nemzeti Választási Bizottság a rendelkezésre álló bizonyítékokat értékelve az OEVB-vel egyezően arra a megállapításra jutott, hogy a 2018. évi országgyűlési választások kampányidőszakában Beadványozó által a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek Komárom-Esztergom Megye 01. számú egyéni választókerületében induló Bencsik János országgyűlési képviselőjelölt visszalépésével kapcsolatosan megosztott facebook bejegyzése kampányeszköznek, a bejegyzés kampánytevékenységnek minősül. Tartalmát tekintve ugyanis egyértelműen alkalmasak a jelenleg zajló országgyűlési választáson a választói akarat befolyásolására, illetve annak megkísérlését célozza.
[14] {C} A Nemzeti Választási Bizottság az ügy elbírálása során irányadónak tekinti az Alkotmánybíróság 7/2014. (III. 7.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) kifejtett álláspontját, melyben az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a választási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. E nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudnák eldönteni, hogy kire szavazzanak. A választási kampány során tehát nemcsak egyszerűen a közügyeket vitatják meg az emberek, hanem tájékozódnak annak érdekében, hogy a szavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni. Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban kifejtette, hogy a közügyek szabad megvitatásához fontos társadalmi érdek fűződik.
[15] {C} A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kifogással érintett bejegyzésben szereplő állításokat megvizsgálta, mely során megállapította, hogy annak tartalma valótlan tényállítás, tekintettel arra, hogy Bencsik János a továbbiban is a FIDESZ-KDNP jelölő szerveztek Komárom-Esztergom Megye 01. számú egyéni választókerületében nyilvántartásba vett jelöltje, ugyanakkor Schmidt Csaba nem szerepel képviselőjelöltként egyik egyéni választókerületben sem.
[16] {C} A választási eljárási alapelvek az Alkotmánybíróság szerint a jogállamiság elvéből fakadnak, a jogállamiságból folyó jogbiztonság érvényesülését is szolgálják, így kiemelt jelentőséggel bírnak. Jóhiszeműen gyakorolja a jogát az, aki – az elvárható gondosság tanúsítása mellett – a látszattól eltérő valós tényekről nem tud. Megsérti viszont ezen alapelvet az, aki a látszattól eltérő valós tényekről tud, vagy kellő gondosság hiányában nem tud róla. A Kúria Kvk. IV.37.359/2014/2., valamint Kvk.II.37.394/2015/2. számú határozataiban foglalt álláspontja alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme több a jogsértés megállapíthatóságánál: abban felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul.
[17] {C} A Nemzeti Választási Bizottság saját és a következetes bírói gyakorlat alapján kifejtette, hogy megsérti a választás tisztaságának alapelvét az, aki úgy gyakorolja jogát, teljesíti kötelezettségét, hogy annak eredményeképpen közvetlenül vagy közvetve a választópolgári akarat szabad kifejezését korlátozza, különösen, ha a választókat megtéveszti. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás és a választás tisztaságának megóvása alapelvek megsértése megállapítható, amennyiben a választásban érintett résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat oly módon gyakorolják, hogy valótlan tények állításával, egyes tények elhallgatásával vagy elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni, és ezáltal ellenfeleik választási esélyeit csökkentik. [Kvk.III.37.211/2006/3. számú LB végzés, Kvk.III.37.237/2006/2. számú LB végzés, Kvk. III.37.107/2008/2. számú LB végzés, a Fővárosi Bíróság 19.Kpk.45.114/2006/3. számú végzése, a Fővárosi Bíróság 10.Kpk.45.058/2009/4. számú végzése]
[18] {C} Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kifogáshoz csatolt fényképfelvétel alapján Beadványozó facebook bejegyzéseit 7568 személy követi. Ezáltal Beadványozó bejegyzése olyan jelentős közönség részére szolgáltatott a választásokkal összefüggésben hamis tényállítást tartalmazó tájékoztatást, mely alkalmas volt a választópolgárok tudatos megtévesztésére. Beadványozó rosszhiszemű magatartása tehát indokolja a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában, a választás tisztaságának megóvása és e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek sérelmének megállapítását, annak ellenére is, hogy Beadványozó álláspontja szerint a bejegyzés tartalma nem bizonyítottan „áprilisi tréfa” volt.
{C}[19] {C} A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy az OEVB 37/2018. (IV. 03.) számú határozatában helyesen állapította meg a Ve. 2. § (1) bekezdésében foglalt alapelvek megsértését, de döntésének indokolása indokolatlanul rövid és olykor helytelen megállapítást és jogi érvelést tartalmazott, erre tekintettel a Bizottság az OEVB határozatát – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján – jelen határozatban foglalt indokolással helybenhagyja.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[20] {C} A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontján, a 140. §-án, a 141. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 8.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke