A Nemzeti Választási Bizottság
720/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Cs. Gy.-né (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – a kifogásnak helyt adó 10 igen és 13 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 13-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
- Beadványozó 2018. április 8-án 17 óra 38 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 143/A. § (2) bekezdésének, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt alapelvek megsértése miatt. Kifogásában előadta, hogy a Momentum Mozgalom 2018. április 7-i kampányzáró rendezvényén Fekete-Győr András elnök többek között az alábbi kijelentés tette: „Ezt a rendszert olyan intézkedésekkel lehet legyőzni, hogy például telekocsi applikációt fejlesztünk azoknak a szavazóknak, akiket segíteni szeretnénk, hogy eljussanak a szavazóurnákhoz.”
- Beadványozó rögzítette, hogy a fenti kijelentésről április 7-én értesült, majd ezt követően észlelte, a Momentum Mozgalom 2018. március 27-én közzétett egy videót, amelyben elhangzik, hogy: „…megszervezzük a külhoni magyarok szavazókörhöz jutását! Bemutatjuk a Momentourt, a Momentum választási telekocsi alkalmazását. …” Beadványozó a hivatkozott videó elérhetőségét (linkjét) is megjelölte kifogásában.
- Hivatkozott arra, hogy a Momentum Mozgalom nyilvános facebook-oldalán más, a hivatkozott videóhoz hasonló felhívást is közzétett, illetve olyan tartalmat is, amely a szavazókörhöz szállítást és az azt szervező, a Momentum Mozgalom által készített vagy készíttetett applikációt népszerűsíti. Rögzítette, hogy az applikációhoz kapcsolódó adatvédelmi tájékoztató egyértelműen a Momentum Mozgalmat jelöli meg szolgáltatóként, vagyis a telekocsi alkalmazást az Momentum Mozgalom működteti.
- Kifogásában idézte a Ve. 143/A § (2) bekezdését és hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 932/2014. (IV.1.) számú határozatára, amely szerint a Ve. 143/A. § (2) bekezdésében foglaltak sérelméhez az is elegendő, ha egy kampánybusz „számos szavazóhelyiséget magába foglaló épületet érint és azok közelében megállva közvetve elősegítheti a választópolgárok szavazóhelyiségekhez való eljutását.” Előadta, hogy a Momentum Mozgalom közvetlenül szervezi meg a szállítást, és az általa közzétett információk felhívásként értelmezhetőek. Álláspontja szerint az a tény, hogy nem a Momentum Mozgalom elnöke vagy képviseletre jogosult más tisztségviselői végzi a szállítást, nem teszi meg nem történtté a felhívás közzétételét.
- Minderre tekintettel megítélése szerint a Momentum Mozgalom a felhívások közzétételével és az applikáció működtetésével folyamatosan megsérti a Ve. 143/A § (2) bekezdését. Ezen túl az applikáció működtetése sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglalt alapelveket is, mert sérti a választás tisztaságát, ha egy jelölő szervezet vagy jelölt egy számítógépes szoftver segítségével teszi meg a felhívást, és működik közre a szavazók szállításában. Rögzítette, hogy nem gyakorolja jóhiszeműen és rendeltetésszerűen a Momentum Mozgalom a jogait akkor, amikor a Ve-ben foglalt tilalmat egy applikáció segítségével kívánja megkerülni.
- Mindezek alapján kérte a jogsértés megállapítását, a jogsértő eltiltását a jogszabálysértéstől és bírság kiszabását.
- Hivatkozott arra, hogy az applikáció és a közösségi oldalon lévő bejegyzések a kifogás benyújtásakor elérhetők voltak, így a jogsértés folyamatosan fennáll, erre tekintettel a Ve. 209. § (2) bekezdésében foglalt határidőt megtartotta a kifogás benyújtásával.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
- Az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése rögzíti, hogy az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. Az országgyűlési képviselők választásának eljárásjogi szabályait a Ve. rögzíti, amelynek 1. § a) pontja kimondja, hogy a Ve. szabályait kell alkalmazni az országgyűlési képviselők választásán. Az országgyűlési képviselők választására vonatkozó különös részi szabályokat a Ve. XIII. fejezete tartalmazza. A Ve. 269. § (1) bekezdése szerint az országgyűlési képviselők választásán a választópolgárok szavazati jogukat a külképviseleteken is gyakorolhatják, ha azt a fogadó állam nem ellenzi. A külképviseleten a szavazás a magyarországi szavazással egyezően szavazóhelyiségben történik, ezt támasztja alá a Ve. 269. § (5) bekezdése is, mely szerint „a szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig a külképviseleti választási iroda tagja, a médiatartalom-szolgáltató képviselője, valamint a külképviseleti és a nemzetközi megfigyelő tartózkodhat a szavazóhelyiségben.”
- Beadványozó által hivatkozott, a Ve. 143/A. § (2) bekezdése a Ve. általános részi rendelkezései között, annak VIII. Fejezetében szerepel. A Ve. 243. §-a szerint az országgyűlési képviselők választásán a Ve. I-XII. Fejezetét a XIII. Fejezetben foglalt eltéréssel kell alkalmazni. Fentiek alapján megállapítható, hogy a Ve. 143/A. (2) bekezdésében foglalt szabály, mely szerint „Mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető” az országgyűlési képviselők választásán és annak részét képező külképviseleti szavazáson is alkalmazandó.
- A Ve. alapján a választópolgár választójoga gyakorlásának megkönnyítése érdekében nemcsak a választási szervek, hanem bárki más segítségét is igénybe veheti. Ennek két formáját nevesíti a Ve. Egyrészt a mozgóurna igényléséhez más személy segítsége is igénybe vehető [Ve. 110. § (2) bekezdés], másrészt a Ve. alapján a választópolgárt más személy is a szavazóhelyiséghez szállíthatja, kivéve ha ez autóbusszal történik.
- A mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra a Ve. tiltja a nyilvános felhívás közzétételét. Ez a tilalom vonatkozik a jelöltekre, jelölő szervezetekre és a választási szervekre egyaránt. A szavazóhelyiséghez történő szállításra való nyilvános felhívás tilalma vonatkozik a külképviseleti szavazásra is.
- A Ve. 142. §-a szerint nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától.
- A Bizottságnak jelen ügy kapcsán abban kellett állást foglalni, hogy a kifogás tárgyává tett applikáció a magánszemélyek egymás közötti kommunikációjának biztosított felületet, ahol a külképviseleti szavazóhelyiséghez való eljutásukat tudták egymás között egyeztetni, megbeszélni, ezáltal az applikáció és a hozzá kapcsolódó tartalmak a Ve. 142. §-a alapján ítélendők meg, vagy az applikáció közzététele, annak népszerűsítése a Ve. 143/A. § (2) bekezdésében foglalt nyilvános felhívásként értékelendő, arra tekintettel, hogy az a szavazóhelyiséghez történő eljutásban nyújtott segítséget.
- A Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kifogás tárgyává tett alkalmazás általánosságban segítette elő a magánszemélyek egymás közti kommunikációját, nem lelhető fel sem felhasználási feltételei, sem a népszerűsítő anyagok között olyan konkrétum, amely a jelölő szervezet részéről a szavazóhelyiséghez történő szállításra tett volna ígéretet, ahhoz biztosított volna járművet, vagy konkrét szavazókört jelölt volna meg a szállítás céljául. A jelölő szervezet által biztosított koordinációs felület a választópolgári joggyakorlást segítette, de nem tartalmazta magában a jogsértés lényegét, a szavazás konkrét helyére történő szállításra való felhívást a közzétevő részéről.
- Az applikáció tehát mindösszesen platformot, közeget biztosított arra, hogy a választópolgárok egymás között arról egyeztessenek, hogy hogyan jutnak el a külképviseleti szavazóhelyiségekhez. A Bizottság értékelte azt a körülményt is döntése meghozatala során, hogy a szavazóhelyiséghez történő szállítás megszervezését a választópolgárok maguk végezték, nem az applikáció szolgáltatója, a Momentum Mozgalom.
- A rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a Bizottság nem látta igazolhatónak, hogy a Momentour alkalmazás és annak népszerűsítése sérti a Ve. 143/A. § (2) bekezdésében foglalt tilalmat. A leírt okfejtésre tekintettel a kifogásnak nem adott helyt, azt elutasította.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
- A határozat a Ve. 142. §-án, a 143/A. § (2) bekezdésén, a 243. §-án, a 269. §-án, 220. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 10.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke