A Nemzeti Választási Bizottság
79/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Schádi Tamás István magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 8 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
a Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára az év minden napján ingyenes gyermekétkeztetést biztosítson az állam?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. július 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazási kezdeményezés Szervezője 2017. május 31. napján, postai úton nyújtotta be az általa népszavazásra javasolt kérdéseket a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. Az egyes kérdésekhez benyújtott támogató aláírások száma megfelelt az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
[2] Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-120586/2017. számú, 2017. május 22-én kelt határozatát, amelyben a Hatóság a Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
[3] Az NVI elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezések előzetes formai vizsgálatát, a jogszabályi követelményeknek megfelelőnek találta és a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[4] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[5] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[6] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére nem kezdeményezhető és nem tartható népszavazás, hogy egyébként az Országgyűlés feladat-és hatáskörébe tartoznak.
III.
[Központi költségvetésről szóló törvény tartalmával kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálata]
[7] Az Alaptörvény népszavazás alól kivett tárgyköreit rendező 8. cikk (3) bekezdés b) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani „a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, (…) szóló törvény tartalmáról”.
[8] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen népszavazási kérdéssel szó szerint megegyező népszavazási kérdés került benyújtásra 2015. április 9-én, amelynek hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság 79/2015. számú határozatával, hivatkozva a központi költségvetésről szóló törvény tartalmával kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközésre, megtagadta.
[9] A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 79/2015. számú határozatával szemben benyújtott felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Knk.IV.37.456/2015/3. számú végzésével a Bizottság határozatát megváltoztatta és a kérdést hitelesítette.
[10] A Kúria a kérdés költségvetéssel való összefüggését nem látta megalapozottnak. A kérdést hitelesítő határozatának kiinduló pontja volt az Alaptörvény XV. cikk (5) bekezdése, melynek értelmében Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. Illetve a XVI. cikk (1) bekezdése, mely szerint [m]inden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz.
[11] A Kúria indokolásában kifejtette, a „kérdés értelemszerűen a rászorultakról való gondoskodásról szól. Így ha a hatályos szabályok alapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak köre ezen túlmutat, az állam nincs elzárva attól, hogy a jogosultságot a valós rászorultsághoz igazítsa a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak körének újradefiniálásával.”
[12] Az Alkotmánybíróság a fent hivatkozott kúriai döntést követően 2015 szeptemberében a férfiak nyugdíjkorhatárával kapcsolatos népszavazási kérdés hitelesítésével összefüggésben a 28/2015. (IX. 24.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) foglalkozott a központi költségvetésről szóló törvény tartalmával összefüggő tiltott népszavazási tárgykör értelmezésével. Az Alkotmánybíróság említett határozatával megsemmisítette az NVB 83/2015. határozatát megváltoztató és az NVB határozattal szemben a kérdést hitelesítő Knk. IV.37.467/2015/2. kúriai végzést, mert a Kúria álláspontjával ellentétben a költségvetést érintő, és ezáltal országos népszavazásra nem bocsáthatónak minősítette azt a kérdést, amely akár indirekt módon, de jövőbeli költségvetés azonosítható kiadásának módosítását teszi szükségessé.
[13] A Nemzeti Választási Bizottság arra tekintettel, hogy a jelen népszavazási kérdés esetében is felmerül a költségvetési törvény tiltott tárgykörének érintettsége, így a népszavazási kérdés vizsgálata során nem a korábbi, gyermekétkeztetést érintő népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott 79/2015. NVB határozatot felülbíráló, hivatkozott kúriai végzést, hanem a nyugdíjjogosultsági ügyben hozott kúriai végzést megsemmisítő, későbbi Abh.-ban kifejtett indokokat tekintette irányadónak az alábbiak szerint.
[14] Az Abh. indokolásában megerősítette az 58/2007. (X. 1.) AB határozatban kifejtett korábbi érvelést: „(…) költségvetési törvényre vonatkozó kizáró ok alapján valamely kérdés akkor nem bocsátható népszavazásra, ha a kérdés a költségvetési törvény módosítását tartalmazza, vagy a kérdésből okszerűen következik a tiltott tárgykörként megjelölt törvények megváltoztatása, illetve ha a kérdés arra irányul, hogy a választópolgárok pontosan határozzanak meg jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokat. A határozat szerint jövőbeli költségvetési törvényben szereplő kiadás meghatározására irányuló kérdés kizárásával a költségvetés bevételi és kiadási oldala között különbséget jövőbeli költségvetést illetően tett az Alkotmánybíróság, éppen szűkítve a szabad tárgyköröket. (…) Nyilvánvaló, hogy a népszavazás intézménye és az Országgyűlés költségvetés jóváhagyására vonatkozó hatásköre, amely az Alkotmány 19. § (3) bekezdés d) pontján alapul, akkor egyeztethető össze, ha az olyan kérdés is tiltott tárgykörbe tartozik, amely arra irányul, hogy a választópolgárok pontosan határozzanak meg jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokat.” (Indokolás [31])
[15] Az Abh. további indokolásában és a Kúria Knk.IV.37.339/2015/3. számú végzésében, a költségvetés tárgykörével összefüggésben felhívott 51/2001. (XI. 29.) AB, a 33/ 2007. (VI. 6.) AB és a 34/2007. (VI. 6.) AB határozatokban foglaltak alapján a „költségvetési törvényre” vonatkozó tiltott tárgyköri szabály kiterjesztő értelmezésében három esetkörnél ítélhető közvetlennek és érdeminek a népszavazás és a költségvetési törvény közötti kapcsolat:
a) a kérdés kifejezetten a költségvetési törvény módosítását célozza;
b) a kérdésből okszerűen következik a költségvetési törvény módosítása;
c) végül az érvényes és eredményes népszavazás jövőbeli költségvetési törvény kiadását konkrétan határozza meg.
[16] Az Abh. indokolásában a 33/2007. (VI. 6.) AB határozatában kifejtett érvelésre támaszkodva ismételte és erősítette meg azt, hogy „jövőbeli költségvetésre, valamely költségvetési javaslatra hivatkozva az aláírásgyűjtő ív hitelesítése nem tagadható meg, hacsak nem jövőbeli költségvetési törvényben szereplő egyes kiadásokról van szó. (ABH 2007, 394, 400.)” (Indokolás [31])
[17] Az Alkotmánybíróság számos alkalommal megerősítette, hogy a tiltott tárgykörök zárt, szoros értelmezése áll összhangban az alkotmányos szabályozás kiemelkedő jelentőségével, továbbá az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontjának rendelkezése konkrét törvények, (többek között a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény) tartalmát vonja ki a népszavazás jogintézménye alól.
[18] A Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 1. mellékletének IX. Helyi önkormányzatok támogatásai című fejezetének 1.3. alpontjában, a kiadások között szerepel a települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása.
[19] A gyermekvédelmi rendszer működtetése – így a pénzbeli és természetbeni ellátások biztosítása – állami és önkormányzati feladat. Az állam a települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatait a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint támogatja. A települési önkormányzat a költségvetési támogatás alapján, az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben a gyermekek és a tanulók számára biztosítja az étkezést.
[20] A gyermekek védelmét biztosító pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint hatósági intézkedések szabályait, ezen belül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításának feltételeit, valamint a gyermekétkeztetés szabályait a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Tv.) határozza meg.
[21] A Tv. 19. § (2) bekezdése alapján: „a gyámhatóság megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát, amennyiben a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 140%-át,
aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy
ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy
ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek;
b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a (7) bekezdésben meghatározott értéket.”
[22] A Tv. 146. § (1) bekezdése alapján a törvénybeli kivételekkel a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni a gyermekétkeztetést biztosító intézménynek. Az intézményi térítési díj a 151. § (3)-(4) bekezdései alapján az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összegén alapszik, a végleges díj az igénybe vehető kedvezményekre, a biztosított napi étkezések számára és az általános forgalmi adó mértékére figyelemmel alakul ki. A törvényi kivételek között szabályozottak az ingyenes gyermekétkeztetés népszavazási kérdéssel összefüggő esetei is, amely szabályokat a kérdésegyértelműség körében a Nemzeti Választási Bizottság részletesen is vizsgál.
[23] A fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kérdés – amely arra irányul, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára az állam biztosítsa a gyermekétkeztetés kedvezményét ingyenesen, az év minden napján – a Kötv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai című fejezet 1.3. alpontjának tartalmát érintené, az Országgyűlést a „települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása” elnevezésű sor módosítására kötelezné. Amennyiben az állam nem a települési önkormányzatok számára nyújtott költségvetési támogatás keretében, hanem közvetlenül biztosítaná az ingyenes gyermekétkeztetést a jogosultak számára, az Országgyűlés a Kötv. XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma című fejezet 2. „Szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer” című pontja tartalmának módosítására lenne köteles.
[24] A népszavazási kérdés így az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja szerint tiltott tárgykörként megjelölt, a központi költségvetésről szóló törvény tartalmát érinti, mely országos népszavazás tárgya nem lehet.
[25] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen eljárás tárgyául szolgáló népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti tiltott tárgykört érinti, így az népszavazásra nem bocsátható.
IV.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[26] A Nemzeti Választási Bizottság a központi költségvetés tartalmával való ütközés vizsgálatán túl indokoltnak tartotta annak vizsgálatát is, hogy a kérdés megfelel-e az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti népszavazási egyértelműség követelményének.
[27] A népszavazáson hozott döntés kötelező jellegéből és a törvényi rendelkezésekből adódóan a népszavazási kérdés egyik alapvető kritériuma és intézményi garanciája, hogy annak az országgyűlési döntés szintjét elérő módon kell egyértelműnek lennie, azaz döntésre közvetlenül alkalmas módon kell azt megfogalmazni. A népszavazási egyértelműség követelménye kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
[28] A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
[29] A választópolgári egyértelműség tekintetében a Kúria számos szempontot fogalmazott meg, mely szerint a kérdéssel szemben követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék, lássák át a kérdés lényegét, jelentőségét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni. Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet, nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz [Knk.IV.37.458/2015/3., Kvk.37.300/2012/2., Knk.IV.37.356/2015/2. Knk.IV.37.457/2015/3. számú végzések].
[30] A népszavazásra feltenni kívánt kérdés arra irányul, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára az év minden napján ingyenes gyermekétkeztetést biztosítson az állam.
[31] A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXIII. törvénnyel bevezetett gyermekétkeztetési kedvezményekre, az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény az alábbi rendelkezéseket léptette hatályba.
[32] A Tv. 21/B. § (1) bekezdése szerint „Az intézményi gyermekétkeztetést ingyenesen kell biztosítani
a) a bölcsődében, mini bölcsődében nyújtott bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek számára, ha
aa) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,(…)
b) az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló számára, ha
ba) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, (…)
c) azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek számára, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében helyeztek el;”
[33] Az intézményi szünnapokról a szünidei étkeztetés körében a Tv. 21/C. § (1) bekezdése az alábbiakról rendelkezik. „A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetés keretében a szülő, törvényes képviselő kérelmére a déli meleg főétkezést
a) a hátrányos helyzetű gyermek és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, halmozottan hátrányos helyzetű gyermek részére ingyenesen biztosítja, (…)”
[34] Az étkeztetés biztosításának időszakáról a (2) bekezdés kimondja, „A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben
a) a bölcsődében, mini bölcsődében bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben részesülő gyermekek számára a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és az óvoda zárva tartásának időtartama alatt valamennyi munkanapon, (…) köteles megszervezni, és ennek keretén belül a szülő, törvényes képviselő kérelmének megfelelő időtartamban az adott gyermek részére biztosítani.
[35] A konkrét intézményi és szünidei étkeztetésen túl a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőt további, étkezéssel kapcsolatos kedvezmények is megilletik az alábbiak szerint.
[36] A Tv. 20/A. § (1) és (2) bekezdései alapján alapösszegű természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában a gyámhatóság annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll, továbbá ezt a természetbeni támogatást emelt összegben biztosítja, amennyiben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultság mellett a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet is fennáll.
[37] Összességében megállapítható, hogy a hatályos jogszabályok igen széles körben biztosítják a népszavazással elérni kívánt cél érvényesülését. Először is a központi költségvetés által biztosított forrásokból az önkormányzati és állami intézményekben elérhető ingyenes étkeztetést, ezt kiegészítve a szünidei étkeztetéssel, továbbá az intézményi ellátással le nem fedett napokra a természetbeni támogatással. Kivételnek gyakorlatilag csak az 1-8. évfolyamon felül nappali oktatásban résztvevők számítanak, akiknél a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 50%-os engedményre jogosít az intézményi étkeztetés díjából, ugyanakkor a természetbeni juttatások e kör számára is biztosítottak.
[38] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés megtévesztő módon azt sugallja, hogy eddig nem létező támogatási formaként kívánja bevezetni az ingyenes étkeztetést, ugyanakkor a vonatkozó szabályozás összetettsége, az ingyenes étkezést megvalósító szabályok egymásra épülése miatt rejtve marad a választópolgárok előtt, hogy a kérdéssel elérni kívánt cél lényegében megvalósult.
[39] A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria gyakorlatában következetesen az egyértelműség sérelmére ható körülményként értékelt az a kérdés, melynek megtévesztő tartalma miatt a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz, illetve döntése valójában milyen következménnyel jár. (Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.133/2016/4., és Knk.VII.37.997/2016/4. számú határozat). Mindezek alapján a népszavazáshoz való jog jelen kérdésben tartott országos népszavazás esetén is – tudatos döntés hiányában – csak formálisan érvényesülhetne, amely kizárja kérdés egyértelműségét.
[40] A fentiekben kifejtettek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott népszavazási kérdés az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített egyértelműség követelményét sem teljesíti.
V.
[A határozat indokolásának összegzése]
[41] Tekintettel arra, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontja alapján tiltott tárgykört érint, továbbá az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében megfogalmazott kérdés-egyértelműség követelményének sem felel meg, ezért a Nemzeti Választási Bizottság – az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva – a kérdés hitelesítését megtagadta.
VI.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[42] A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés b) pontján, a Tv. 19. § (2) bekezdésén, 20/A. §-án, 21/B. §-án, 21/C. §-án, 146. § (1) bekezdésén és a 151. § (3)-(4) bekezdésein, a Kötv. 1. melléklet IX. és XX. fejezetén, az Nsztv. 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-ain, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. június 22.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke