A Nemzeti Választási Bizottság
84/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Seres Mária, a Civil Mozgalom (4400 Nyíregyháza, Csaló köz 20.) törvényes képviselője (a továbbiakban: Szervező) által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában – 7 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
"Egyetért Ön azzal, hogy a pártok fizessék vissza a választásokra kapott állami támogatásokat?"
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. július 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
I.
Indokolás
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Stekler Ottó, a Civil Mozgalomnak a Nyíregyházi Törvényszék kivonata szerinti törvényes képviselőjétől, Seres Máriától származó meghatalmazással eljárva 2017. június 7-én nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A Szervező a népszavazásra javasolt kérdéshez 25 választópolgár támogató aláírását mellékelte, melyek közül 22 felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[2] A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-121361/2017. számú, 2017. június 6-án kelt határozatát, melyben a Hatóság a Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
[3] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, így azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[4] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[5] Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[6] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat - és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére nem kezdeményezhető és nem tartható népszavazás, hogy egyébként az Országgyűlés feladat-és hatáskörébe tartoznak.
III.
[Az Alaptörvény módosításával kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálata]
[7] A Nemzeti Választási Bizottság jelen eljárásban – az Alaptörvény fent hivatkozott rendelkezése alapján – indokoltnak tartja az Alaptörvény módosításával kapcsolatos tiltott tárgykörbe ütközés vizsgálatát.
[8] Az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdése szerint „Magyarország független, demokratikus jogállam”.
[9] Az Alkotmánybíróság következetes joggyakorlata szerint – az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésében deklarált – jogállamiság egyik fontos alkotóeleme a jogbiztonság, amely többek között megköveteli, hogy meglegyen a tényleges lehetőség arra, hogy a jogalanyok magatartásukat a jog előírásaihoz tudják igazítani, ennek érdekében a jogszabályok kihirdetésüket megelőző időre nézve ne állapítsanak meg kötelezettséget [25/1992. (IV. 30.) AB határozat , 4/2017. (II. 28.) AB határozat]. Az Alkotmánybíróság 4/2017. (II. 28.) AB határozatában rögzítette továbbá, hogy „[a]z Alkotmánybíróság gyakorlata abban is egyöntetű – a 28/1992. (IV. 30.) AB határozat nyomán – hogy a jogszabály kihirdetés napjával történő hatálybaléptetése nem minden esetben sérti a jogállamiság-jogbiztonság követelményét. E határozat szerint ugyanis bizonyos esetekben „nem csupán a kihirdetés napján történő, de a visszamenőleges érvényű hatálybaléptetés sem alkotmányellenes. Ez a helyzet a kizárólag jogot megállapító, jogot kiterjesztő, kötelezettséget enyhítő, vagy más, a jogszabály valamennyi címzettje számára a korábbi jogi szabályozásnál egyértelműen előnyösebb rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok esetében. Ettől eltérő elbírálás alá esnek a vegyes jellegű – részben a korábbi szabályozásnál az érintettekre nézve előnyösebb, részben hátrányosabb – rendelkezéseket tartalmazó jogszabályok, a társadalmi viszonyok meghatározott körét első ízben rendező jogszabályok, illetőleg azok a jogszabályok, amelyek új kötelezettséget állapítanak meg, meglevő kötelezettség mértékét növelik, jogot vonnak meg vagy korlátoznak, illetőleg egyéb okból az érintettek számára hátrányosak.” {4/2017. (II. 28.) AB határozat Indokolás [20]}
[10] Az Alkotmánybíróság fent megjelölt, jelen ügyben a Bizottság által irányadónak tekintett döntései szerint a hátrányos visszaható hatály tilalmának figyelmen kívül hagyása összeegyeztethetetlen a jogállamiság követelményével.
[11] Jelen hitelesítési eljárásban vizsgált kérdés olyan jogi norma megalkotására irányul, mely alapján a pártoknak kötelezettsége keletkezne a „választásokra kapott állami támogatások” visszafizetésére vonatkozóan.
[12] Az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) rendelkezik az országgyűlési képviselők választása kampánytevékenységének állami támogatásáról, mely alapján a választáson egyéni választókerületi jelöltet és pártlistát állító pártok két módon jogosultak ezen állami támogatás igénybevételére, az alábbiak szerint. A Kftv. 3. § (1) bekezdése szerint minden pártlistát állító párt jogosult a központi költségvetésből meghatározott összegű állami támogatásra az egyéni választókerületben állított jelöltek számától függően. A Kftv. 2/A. § (1) bekezdése pedig annak a lehetőségét teremti meg, mely szerint a központi költségvetésből – a Kftv. 1. §-a alapján – támogatásra jogosult egyéni választókerületi képviselőjelölt e támogatást az őt jelölő párt rendelkezésére bocsáthatja.
[13] A Kftv. 8 – 9. §-ai rendelkeznek a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről, ezen belül a 8/A. §-8/B. §-ok tartalmazzák a Kftv. 2/A. §-a – tehát az egyéni választókerületi jelölt lemondó nyilatkozata – alapján, a párt részére folyósított állami támogatás elszámolásával kapcsolatos szabályokat. A Kftv. 8/A. § (3) bekezdése szerint „Az a pártlistát állító párt, amely a 2/A. § szerint folyósított 1. § szerinti támogatással a (2) bekezdés szerinti határidőben
a) nem számol el, a 2/A. § szerint folyósított 1. § szerinti támogatás összegének kétszeresét,
b) elszámol, de a kincstár az elszámolását részben vagy egészben nem fogadja el, a nem megfelelően elszámolt, a 2/A. § szerint folyósított 1. § szerinti támogatás kétszeresét
köteles a kincstár által meghatározott kincstári számlára befizetni”. Ugyanezen szakasz (4) bekezdése szerint „Ha a 2/A. § (1) bekezdése szerint nyilatkozó jelölt
a) nem szerzi meg az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább 2%-át,
b) a választási eljárásról szóló törvény alapján kiesik - kivéve, ha a szavazás előtt elhunyt -,
akkor az őt jelölő párt köteles a 2/A. § szerint folyósított 1. § szerinti támogatást a folyósítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben a kincstárnak visszafizetni”. A Kftv. 8/B. § (1) szerint „Az 1. § szerinti támogatás felhasználását az Állami Számvevőszék a választást követő egy éven belül (…) hivatalból ellenőrzi (…). Ha az Állami Számvevőszék a számvevőszéki ellenőrzés során az 1. §-ban, a 2. §-ban, illetve a 2/A. §-ban szabályozottól eltérő felhasználást állapít meg, akkor (…) a 2/A. § szerinti esetben a jelöltet jelölő párt a kincstár által megállapított – az 1. § szerinti támogatásra vonatkozó valamely feltétel nemteljesítésével összefüggő jogsértésekkel arányban álló – összeget, de legfeljebb az 1. § szerinti támogatás kétszeresét köteles befizetni a kincstár részére”.
[14] A Kftv. 8/C. §-a pedig a 3. § – tehát az egyéni választókerületi jelöltek száma – alapján, a pártlistát állító párt részére folyósított állami támogatás elszámolására vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg. E szakasz (1) bekezdése szerint „A pártlistát állító párt köteles a kincstárnak visszafizetni a 3. § szerinti támogatás azon részét, amelyet olyan jelölt után vett igénybe, aki az országgyűlési képviselők általános választásán a választási eljárásról szóló törvény alapján kiesett, kivéve, ha a jelölt a szavazás előtt elhunyt”. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint „A pártlistát állító párt köteles a kincstárnak visszafizetni a 3. § szerinti támogatást, ha a pártlista az országgyűlési képviselők általános választásán a választási eljárásról szóló törvény alapján kiesik”.
[15] Fentiekben részletesen ismertetett törvényi rendelkezések alapján a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a magyar jogrendszer jelenleg is ismeri a pártoknak a központi költségvetésből folyósított támogatás egyik altípusának, az országgyűlési választások kampánytevékenységének támogatása céljából folyósított állami támogatás visszafizetésének intézményét – melynek kötelezettjei ezen támogatást igénybe vevő pártok –, ugyanakkor arra nem generálisan, hanem kizárólag a Kftv. 8/A. §-8/C. §-ában rögzített okokból kifolyólag, szankciós jelleggel, a választási kampány költségeinek elszámolására vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése esetén, valamint akkor kerül sor, amennyiben a pártlista kiesik vagy ha az az egyéni választókerületi képviselőjelölt esik ki, illetve nem szerzi meg a szavazatok meghatározott százalékát, akire tekintettel a párt a támogatást kapta.
[16] Jelen eljárás tárgyául szolgáló népszavazási kezdeményezés egy, jövőre nézve hatályba lépő törvényi rendelkezés megalkotására irányul, mely nemcsak a jövőre nézve, hanem visszamenőleg is egy olyan kötelezettséget keletkeztetne, amely alapján minden, a „választásokra kapott állami támogatást” az azt igénybe vevő pártoknak vissza kellene fizetniük úgy, hogy az állami támogatás igénybevételének és felhasználásának időpontjában erre vonatkozó törvényi rendelkezés nem volt hatályban. E körben utal a Nemzeti Választási Bizottság az Alkotmánybíróság jogi álláspontjára, mely szerint hiába lép egy jogszabály hatályba a jövőre nézve, ha tartalmában az érintetteknek visszamenőleg állapít meg kötelezettséget, amely esetben szintén megállapítható a jogbiztonság és így a jogállamiság sérelme.
[17] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – fenntartva a 16-21/2017. számú határozataiban rögzített jogi álláspontját – megállapítja, hogy ellentétes az Alaptörvényben deklarált jogállamiság követelményével az a népszavazási kérdés, amely alapján megalkotandó jogszabály a kihirdetését megelőző időszakra – jelen esetben állami támogatás visszafizetésére vonatkozóan – új kötelezettséget állapítana meg, mely az érintettek számára egyértelműen hátrányos lenne. A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába és a jogállamiság elvébe ütközik ugyanis az olyan, a jogalanyokra terhesebb jogszabályi rendelkezés, amelynek alkalmazását a hatálybalépése előtt keletkezett jogviszonyokra is elrendeli a jogalkotó.
[18] Arra, hogy a jelen eljárásban tárgyalt népszavazási kérdés eredménye is hátrányos visszaható hatályú jogalkotásra kötelezné az Országgyűlést, világosan utal a kérdés nyelvtani megfogalmazása. A kérdésben szereplő „kapott” kifejezés, mint befejezett melléknévi igenév és a „fizessék vissza” szókapcsolat egyértelműen a múltban megszerzett költségvetési támogatásra vonatkozik. Ezek egészülnek ki a „választásokra” fordulattal, amely pedig – a ténylegesen megvalósult költségvetési támogatások miatt – a 2014. évi országgyűlési képviselőválasztást jelöli.
[19] A kérdés ezen, Alaptörvénnyel össze nem egyeztethető vonulata, egy eredményes népszavazás esetén az Alaptörvény módosítását jelentené, nevezetesen az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésében rögzített jogállamiság követelményének hatályon kívül helyezését vonná maga után. A népszavazásra bocsátott kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján ugyanakkor nem irányulhat az Alaptörvény módosítására és burkoltan sem foglalhat magába alkotmánymódosítást. A Kúria ezzel egyező álláspontot fogadott el Knk.IV.37.728/2013./3. számú végzésében. E döntésében a Kúria rögzítette, hogy „az „alkotmányozó hatalom” az Országgyűlés, az Országgyűlés alkotja meg az Alaptörvényt, annak módosítása tárgyában népszavazásnak nincs helye.”
[20] Fenti jogi érvelés alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen eljárás tárgyául szolgáló népszavazási kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti tiltott tárgykört érinti, így az népszavazásra nem bocsátható.
IV.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[21] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[22] Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerint „A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.”.
[23] A népszavazáson hozott döntés kötelező jellegéből és a törvényi rendelkezésekből adódóan a népszavazási kérdés egyik alapvető kritériuma és intézményi garanciája, hogy annak az országgyűlési döntés szintjét elérő módon kell egyértelműnek lennie, azaz döntésre közvetlenül alkalmas módon kell azt megfogalmazni. A népszavazási egyértelműség követelménye kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
[24] A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
[25] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), mely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet, nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.
[26] Ahogyan az jelen határozat [11] bekezdésében rögzítésre került, az országgyűlési képviselők választása kampánytevékenységének állami támogatásáról a Kftv. rendelkezik, amelynek 3. § (1) bekezdése alapján azon pártlistát állító pártok jogosultak a központi költségvetésből támogatásra, melyek legalább 27 egyéni választókerületben jelöltet állítottak. A Kftv. 2/A. §-a alapján továbbá az egyéni választókerületi képviselőjelölt lemondhat az 1. § alapján juttatandó támogatásról az őt jelölő párt javára. Mindezek alapján tehát az országgyűlési képviselők választásán kifejtett választási kampánytevékenység állami támogatásának intézményét ismeri a magyar jogrendszer, ugyanakkor a Magyarországon megvalósuló további választások – az európai parlamenti képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, illetve a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának tekintetében – a jogszabályok nem rendelkeznek állami támogatás igénybevételének lehetőségéről. A népszavazási kérdés ugyanakkor „választásokra kapott állami támogatások” visszafizetésének kötelezettségét irányozza elő, holott a választási kampánytevékenységgel kapcsolatos állami támogatás igénybevételére kizárólag az országgyűlési képviselők választásán van lehetőség.
[27] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint jelen népszavazási kérdés megtévesztő a választópolgárok számára, mivel azt a téves látszatot kelti, hogy minden, Magyarországon megvalósuló választáson jogosultak a pártok állami támogatás igénybevételére, holott a kérdés kizárólag az országgyűlési képviselők választása kampánytevékenységének támogatására folyósított állami támogatás visszafizetésére vonatkozhat. A Nemzeti Választási Bizottság mindezek alapján megállapítja, hogy a vizsgált népszavazási kérdés nem teljesíti az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt választópolgári egyértelműség követelményét.
[28] A kérdés fentiekben idézett fordulata továbbá a tekintetben sem világos, hogy „a választásokra kapott állami támogatások” intézménye pontosan milyen tartalommal bír. A Kftv. rendelkezik a kifejezetten választási kampánytevékenység támogatása céljából, a központi költségvetésből juttatott állami támogatásról, míg a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 4. § (1) bekezdése a párt vagyona között nevesíti „a központi költségvetésből juttatott támogatást”. Ez utóbbi fogalom azonban nem csak a Kftv. 2/A. §-ában és a 3. § (1) bekezdésében foglalt – kizárólag választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására fordítható – állami támogatást, hanem a Ptv. 5. § (2) bekezdésében rögzített, központi költségvetésből juttatott támogatást is magában foglalja. A Ptv. hivatkozott rendelkezése így szól: „A párt e törvény rendelkezései szerint támogatásra jogosult. A központi költségvetésről szóló törvényben a pártok támogatására fordítható összeg 25%-át – egyenlő arányban – az Országgyűlésben az országos listán mandátumot szerzett pártok között kell felosztani. A fennmaradó 75%-nak megfelelő összeg, az országgyűlési választások eredménye alapján a pártra, illetőleg a párt jelöltjeire leadott szavazatok arányában illeti meg a pártokat. Nem jogosult támogatásra az a párt, amely a szavazáson részt vett választók szavazatának 1%-át nem szerzi meg”. Mindezek alapján tehát a pártok a Ptv. 5. § (2) bekezdése alapján is jogosultak állami támogatásra, az országgyűlési választások eredménye szerint.
[29] Fentiek alapján, a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint nem világos „a választásokra kapott állami támogatások” kifejezés tartalma, mivel nem egyértelmű, hogy az a Kftv. 2/A. §-ában, illetve a 3. §-ában szabályozott állami támogatásra, a Ptv. 5. § (2) bekezdése szerinti, a központi költségvetésből juttatott támogatásra vonatkozik-e avagy az lefed minden egyes, az országgyűlési választások kampánytevékenységének támogatása céljából, illetve az országgyűlési választások eredménye alapján, a pártoknak juttatott állami támogatást.
[30] Mindezek alapján a népszavazási kérdés megtévesztő tartalommal bír és így kizárja azt, hogy a választópolgár egyértelműen ki tudja fejezni akaratát „igen” vagy „nem” szavazattal egy esetleges népszavazáson, mivel az abban foglalt kifejezés több értelmezési lehetőséget vet fel, ahogyan a túl általános megfogalmazás miatt az sem dönthető el, hogy az az Országgyűlésre pontosan milyen tartalmú kötelezettséget képes róni. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a jelen eljárásban vizsgált kérdés tartalma nem világos, így az sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség törvényi követelményének nem felel meg.
[31] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy jelen kérdés nem teljesíti az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményét sem.
V.
[A határozat indokolásának összegzése]
[32] Tekintettel arra, hogy a népszavazásra javasolt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában foglalt tiltott tárgykörbe ütközik, illetve nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének, a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.
VI.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[33] A határozat az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdésén, a 8. cikk (3) bekezdés a) pontján, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésén, 11. §-án, a Kftv. 2/A.§-án, 3. §-án, 8/A-8/C. §-án, a Ptv. 5. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a Ve. 223-225. §-ain, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. június 30.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke