A Nemzeti Választási Bizottság
87/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. Szél Bernadett magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által kezdeményezett országos népszavazási kérdés tárgyában – 10 igen és 1 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyarországon egyidejűleg üzemelő atomerőművi blokkok összesített teljesítménye a 2000 megawattot ne haladhassa meg?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. július 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A Szervező – magánszemélyként – 2017. június 20-án 12 óra 31 perckor személyesen eljárva nyújtotta be az általa népszavazásra javasolt kérdést, továbbá 20 támogató választópolgár adatait a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
[2] A Szervező által az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására csatolásra került a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-122049/2017. számú, 2017. június 14-én kelt határozata, melyben a Hatóság a Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
[3] A benyújtott támogató aláírások közül 1 nem felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglaltaknak, így a Nemzeti Választási Iroda elnöke, az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva, a 2017. június 21-én kelt 13/2017. számú Nsz. határozatával elutasította a kérdést.
[4] A Szervező személyesen – az Nsztv. 10. § (3) bekezdésében foglalt, ismételt benyújtásra előírt határidőn belül – 2017. június 23-án 9 óra 17 perckor az Nsztv. 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárva ismételten benyújtotta az „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyarországon egyidejűleg üzemelő atomerőművi blokkok összesített teljesítménye a 2000 megawattot ne haladhassa meg?” népszavazásra javasolt kérdést a Nemzeti Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából, valamint csatolta 25 támogató választópolgár adatait is. A benyújtott támogató aláírások közül 22 felelt meg az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglaltaknak. Az Nsztv. 10. § (2) bekezdése alapján „Az ismételten benyújtott kérdés hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság napirendjére kell tűzni”.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[5] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[6] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A közvetlen hatalomgyakorlás kivételes jellegéből következőleg a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[7] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A népszavazáshoz való jog további korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére nem tartható és nem kezdeményezhető népszavazás, hogy egyébként az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.
III.
[A nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség érintettségének vizsgálata]
[8] Az Alaptörvény népszavazás alól kivett tárgyköreit rendező 8. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ez a tilalom korábban a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 28/C. § (5) bekezdés b) pontja alapján 2012. január 1-jét megelőzően is fennállt. Ezt értelmezve az Alkotmánybíróság korábban több döntésében is rámutatott, hogy olyan kérdés alkotmányosan nem bocsátható népszavazásra, amely hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségre, illetve az e kötelezettséget is tartalmazó törvények tartalmára vonatkozna. Ennek folytán nem is állhat elő az a helyzet, hogy a népszavazás döntése értelmében nemzetközi szerződéseket kellene felmondani vagy tartamukat megváltoztatni [62/1997. (XII. 5.) AB határozat, 72/2002. (XII. 19.) AB határozat].
[9] A Nemzeti Választási Bizottság a 2017. március 21-én megtartott ülésén a 4/2017. számú határozatával a jelen országos népszavazásra javasolt kérdéssel tartalmában hasonló kérdés hitelesítését tagadta meg: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?”. A Bizottság ezen döntése jogorvoslati kérelem hiányában 2017. április 5-én 16 órakor emelkedett jogerőre.
[10] A Nemzeti Választási Bizottság a 4/2017. számú határozatának indokolásában foglaltakat jelen kérdés elbírálása vonatkozásában is fenntartja és abból az alábbi kiegészítések mellett a következő megállapításokat emeli ki.
[11] Jelen országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés arra irányul, hogy az egyidejűleg üzemelő atomerőművi blokkok összteljesítménye a 2000 megawattot ne haladhassa meg.
[12] A Nemzeti Energiastratégiáról szóló 77/2011. (X. 14.) OGY határozat (a továbbiakban: Ogy. határozat) 6.2.2 pontja alatt szereplő „Atomenergia” című fejezete szerint jelenleg a Paksi Atomerőműben 4 darab, 500 MW-os blokk termel, amelyek üzemideje – 20 éves üzemidő-hosszabbítást feltételezve – 2032-2037 között jár le. A fentiekből megállapítható, hogy a négy blokk összesített villamos teljesítménye (a továbbiakban: összteljesítmény) 2000 megawatt.
[13] Az Ogy. határozat szerint a két új blokk 2030-ig fog üzembe állni (az előkészítő munka elvégzésére létrehozott MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság honlapján közétett adatok szerint a két új blokk várhatóan 2025-ben és 2026-ban áll majd ténylegesen üzembe). Így 2032-ig párhuzamosan (a négy paksi blokk 2032. és 2037. között fokozatosan fog leállni) működik majd a jelenleg üzemelő 4 paksi blokk (2000 MW) és a 2 új blokk (legalább 2000 MW). Így hazánkban a nukleáris kapacitás átmenetileg várhatóan legalább 4000 MW lesz.
[14] A fenti stratégiai tervek megvalósítása érdekében Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya a nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről nemzetközi egyezményt kötött (a továbbiakban: Egyezmény), melyet a belső jogba a 2014. évi II. törvény (a továbbiakban: Törvény) iktatott. Az együttműködés tárgyát az Egyezmény 1. cikke határozza meg. Ennek 1-3. pontjai szerint a Felek (Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya) együttműködnek a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében –, mely utóbbiba beleértendő két új 5-6. blokk tervezése, megépítése, üzembe helyezése és üzemen kívül helyezése – valamint amennyiben az atomerőmű teljesítményének fenntartása és fejlesztése érdekében esetleg szükségessé válik, további blokkok tervezésében, megépítésében, üzembe helyezésében és üzemen kívül helyezésében.
[15] Az Egyezmény 5. cikk (10) bekezdése szerint az Orosz Fél biztosítja, hogy az Orosz Illetékes Hatóság és/vagy az Orosz Kijelölt Szervezet teljesíti az új erőmű blokkok üzembe helyezésére vonatkozó kötelezettségét. A 6. cikk (18) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy a Magyar Félnek biztosítania kell, hogy a külön megállapodások (szerződések) alapján a Magyar Illetékes Hatóság és/vagy a Magyar Kijelölt Szervezet részt vesz a beüzemelést megelőző munkálatokban és a Paksi Atomerőmű új blokkjainak üzembe helyezésében.
[16] Az Egyezménynek a finanszírozásról szóló 9. cikke az Orosz Fél állami hitel nyújtására való kötelezettségét rögzíti, mely szerint az 1. cikk 1. és 3. pontjaiban rögzített együttműködés megvalósítása érdekében – külön megállapodásában meghatározott összegben és feltételekkel – állami hitelt biztosít a Magyar Fél számára a Paksi Atomerőmű teljesítménye fenntartásának és fejlesztésének finanszírozásához. Amennyiben az Egyezmény 1. cikk 1. és 3. pontjaiban foglalt új blokkokat nem lehet üzembe helyezni, tervezésük és megépítésük is okafogyottá válik, ezért az állami hitel nyújtásának is csak a Paksi Atomerőmű teljesítménye fenntartásának, illetve kizárólag a jelenleg meglévő blokkok fejlesztésének finanszírozására kell korlátozódnia.
[17] Figyelembe véve azt, hogy a Pakson létesítendő két új blokk összkapacitása várhatóan legalább 2000 MW lesz, és lesz olyan időszak, amikor a régi és az új blokkok párhuzamosan működnek majd, ami ezáltal meghaladja a Paksi Atomerőmű jelenleg üzemelő négy blokkjának összteljesítményét (2000 megawatt), a kérdés alapján nem lenne lehetőség a két új, 5-6. blokk üzembe helyezésére. Ezért a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazással hozott döntés közvetlen akadályát jelentené az új blokkok megépítéséről és üzembe helyezéséről, az abban való részvételről, valamint a blokkok megépítésének és üzembe helyezésének finanszírozásáról, mint úgynevezett főkötelezettségről szóló, az Egyezmény 1. cikk 1. és 3. pontjaiban, az 5. cikk (10) bekezdésében, a 6. cikk (18) bekezdésében és a 9. cikkben foglalt rendelkezések végrehajtásának.
[18] A népszavazási kérdés eredménye kizárólag úgy lenne végrehajtható, ha az Egyezmény 1. cikk 1. pontjának tartalma úgy módosulna, hogy nem legalább, hanem legfeljebb 1000 MW beépített teljesítménnyel működhetnének az új blokkok, azzal a feltétellel, hogy azok együttes üzembe helyezése a jelenlegi négy blokk bármelyikének üzemelésével egyidejűleg nem történhet meg. A népszavazás eredménye kizárná továbbá az Egyezmény 1. cikk 3. pontjába foglalt, szükségessé váló további blokkok tervezésére, megépítésére és üzembe helyezésére vonatkozó együttműködést is, még abban az esetben is, ha a két új blokk összteljesítményeként az Egyezményben foglalt minimumérték kerül meghatározásra, mivel azok teljesítménye az 5-6. blokkokkal együtt szükségszerűen meghaladná a jelenlegi blokkok összteljesítményét (2000 MW).
[19] A Kúria több eseti döntésében is állást foglalt már a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség terjedelmét illetően a paksi atomerőmű bővítése kapcsán (a 91/2014. NVB határozatot helybenhagyó Knk.IV.37.178/2014/3. számú végzésében, az 52/2015. NVB határozatot helybenhagyó Knk.IV.37.358/2015/3. számú végzésében és a 29/2017. számú NVB határozatot helybenhagyó Knk.VII.37.371/2017/2. számú végzésében). Ezek közül kiemelést érdemel a Kúria Knk.IV.37.178/2014/3. számú végzése, továbbá az ezt megerősítő Knk.IV.37.358/2015/3. számú végzés, amelyek egyértelműen rögzítik, hogy a nemzetközi szerződésben foglalt együttműködési kötelezettség is az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjának hatálya alá tarozik.
[20] A kezdeményezés ezen felül, ahogyan azt az Egyezmény hivatkozott rendelkezései is mutatják, nem pusztán a Magyar Fél részére megállapított kötelezettségek teljesítését sérti, hanem az Orosz Félnek megállapított kötelezettségek teljesítését is akadályozza. Ezzel kapcsolatban, szintén az Egyezmény vonatkozásában a Kúria már hivatkozott, Knk.IV.37.178/2014/3. számú végzésében rögzítette, hogy „az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja a nemzetközi szerződésben részes valamelyik fél vonatkozásában fennálló kötelezettségként értelmezhető; nemzetközi szerződés pedig aligha képzelhető el akként, hogy csak az egyik félre ró kötelezettséget”. A Knk.IV.37.358/2015/3. számú végzésében visszautalva az idézett megállapításra kifejtette továbbá, hogy az egyik szerződő fél kötelezettsége akkor is része az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjának hatálya alatt álló nemzetközi kötelezettségvállalásnak, ha a kötelezettség nem a Magyar Felet, hanem az Orosz Föderáció Kormányát terheli.
[21] Mivel a népszavazásra javasolt kérdés a fentiekben kifejtett értelmezés alapján több okból kifolyólag is közvetlenül érinti és ellentétes az Egyezményben foglalt kötelezettségekkel, az mindenképp felveti az Egyezmény tartalmának módosítását, de akár annak felmondását is. Ez utóbbival összefüggésben a Kúria Kvk.II.37.185/2012/2. számú végzése szerint „ (..) egy nemzetközi szerződés felmondásának népszavazás útján való kikényszerítése nemcsak joggyakorlást, de a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről való döntést is jelent. A nemzetközi szerződés egy állam kötelezettségvállalása más állam(ok) felé, a vállalt kötelezettségek betartása, illetve azok alóli mentesülés a nemzetközi jog által szabályozott keretek között történhet, mely indokolja az e körben tartandó népszavazás alaptörvényi kizárását”.
[22] Mivel a kérdés a részletesen kifejtett indokok alapján ellentétes az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjával, azaz tiltott tárgykört érint, országos népszavazásra nem bocsátható.
IV.
[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]
[23] A Nemzeti Választási Bizottság indokoltnak látta a kérdés vizsgálatát a népszavazási egyértelműség követelménye érvényesülésének szempontjából is.
[24] Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerint „A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles”. A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.
[25] A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.
[26] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), mely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség).
[27] A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. mellékletének 63. pontja határozza meg a főjavítás fogalmát, melynek velejárója a blokk ideiglenes leállítása, majd újraindítása.
[28] A Bizottság álláspontja szerint ugyanis nem derül ki a választópolgár számára, hogy mi számít „egyidejűleg üzemelő”-nek. Egyidejűleg üzemelnek-e akkor is a blokkok, ha pl. karbantartás vagy főjavítás miatt ideiglenesen, rövidebb időintervallum erejéig leállításra kerül egy vagy több blokk, vagy esetleg ez alatt kizárólag azt kell érteni, amikor ténylegesen, leállítás nélkül üzemelnek a blokkok.
[29] Ahogyan az már rögzítésre került, az Ogy. határozat 6.2.2. pontja szerint a Paksi Atomerőmű 4 darab, 500 MW-os blokkjának üzemideje, a 20 éves üzemidő-hosszabbítást feltételezve, 2032 és 2037 között fokozatosan fog leállni. Az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) a Paksi Atomerőmű 1. blokkjának üzemeltetésére 2013. január 1-jétől 2032. december 31-éig, a 2. blokk üzemeltetésére 2015. január 1-jétől 2034. december 31-ig, a 3. blokk üzemeltetésére 2017. január 1. napjától 2036. december 31-ig adott üzemeltetési engedélyt. Az OAH honlapján közzétett hirdetmény szerint 2016 novemberében megindult a Paksi Atomerőmű 4. blokkjának tervezett üzemidőn túli üzemeltetése iránti eljárás is, melynek ügyintézési határideje legalább hat hónap. A hirdetmény rögzíti, hogy a 4. blokk üzemeltetési engedélye 2017. december 31-én, a tervezett 30 éves üzemidő leteltével hatályát veszti, ám a Korm. rendelet lehetővé teszi, hogy a blokk a jogszabályban rögzített feltételek teljesítése mellett tovább üzemelhessen. Mindezek alapján az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése alapján kérte a 4. blokk 2037. december 31-ig történő üzemeltetéséhez szükséges engedélyt.
[30] Az Nsztv. 31. § (2) bekezdése értelmében „A népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől – számított három évig kötelező.”
[31] A Nemzeti Választási Bizottság fenntartva a 6/2017., 7/2017. és 14/2017. és 28/2017. számú határozataiban elfoglalt álláspontját, megállapítja, hogy jelen eljárás tárgyát képező népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatos eljárási cselekmények lefolytatását követően (a kérdés jogerős hitelesítése, szükséges számú támogató aláírás összegyűjtése, a népszavazás elrendelése és kitűzése) országos népszavazásra legkésőbb 2018. évben kerülhetne sor. Az Nsztv. fent hivatkozott szakasza szerint az érvényes és eredményes országos népszavazáson hozott döntés az Országgyűlést – a jogalkotási kötelezettség alapján hozott törvény kihirdetésétől számított – 3 évig kötelezi (ún. kötőerő), azaz egy, 2018-ban megtartott országos népszavazás esetén 2021. évig. A népszavazási kérdés fenti értelmezése szerint ugyanakkor várhatóan egy legkorábban 2025-ben kezdődő tilalmat céloz meg, mivel várhatóan 2025-ig helyezik üzembe az új 5. blokkot. Mindez azt jelenti, hogy a népszavazási kérdés által érintett időszakban az országos népszavazás eredménye már nem kötné az Országgyűlést, azaz bármilyen – akár a választópolgárok véleményével ellentétes – tartalmú döntést hozhatna.
[32] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint jelen kérdés vonatkozásában joggal feltételezhető, hogy az esetleges népszavazáson megjelenő választópolgárok többsége azt gondolhatja, hogy egy olyan kérdésben nyilvánít véleményt, mely szerint az Országgyűlés 2025-től megtiltja, hogy 2000 MW összesített teljesítmény felett atomerőművi blokkok működjenek. Az országos népszavazáson hozott döntés ugyanakkor – annak érvényessége és eredményessége esetén – mindösszesen 3 évig kötelezi az Országgyűlést, így a kérdés által érintett időszakra a választópolgárok többségének véleménye már nem bírna befolyással. A kérdéssel elérhető eredmény és az arra adandó válasz mögötti választópolgári szándék összhangja tehát nem áll fenn, mely a kérdés megtévesztő jellegét igazolja.
[33] A Bizottság álláspontja szerint felveti a népszavazási egyértelműség sérelmét továbbá az is, hogy az eredményes népszavazás alapján 2025-től, a párhuzamos működés során ki kellene választani, hogy mely blokk(ok) kerüljenek leállításra annak érdekében, hogy a kérdésben megfogalmazott 2000 megawatt összesített teljesítmény ne legyen túllépve. Ez olyan, jogalkotói cselekményeket is igénylő stratégiai döntés lenne, amelyhez a népszavazási kérdés semmilyen támpontot nem ad, továbbá az esetleges választói preferenciákat sem jeleníti meg.
[34] Fentiekben ismertetett indokok alapján a Bizottság álláspontja szerint a népszavazásra javasolt kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti népszavazási egyértelműség követelményének.
V.
[A határozat indokolásának összegzése]
[35] Mivel Szervező országos népszavazásra javasolt kérdése az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában meghatározott tiltott tárgykört érint, valamint nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített népszavazási egyértelműség követelményének, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben kifejtett indokok alapján a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.
VI.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[36] A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontján, az Egyezmény 1. cikk 1-3. pontjain, az 5. cikk (10) bekezdésén, a 6. cikk (18) bekezdésén, a 9. cikkén, az Nsztv. 3. §-án, 9. §-án, 11. §-án, 31. § (2) bekezdésén, a Korm. rendelet 10. melléklet 63. pontján, az Ogy. határozat 6.2.2 pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-ain, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. július 11.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke