9/2015. számú NVB határozat Szepessy Zsolt az Összefogás Párt elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság
9/2015. számú határozata
 
A Nemzeti Választási Bizottság Szepessy Zsolt (a továbbiakban: Szervező) az Összefogás Párt (székhely: 4400 Nyíregyháza, Mikszáth Kálmán u. 36. fszt. 11.) elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden üzlet zárva legyen?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. február 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés Szervezője 24 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be személyesen 2014. december 18-án a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2014. december 16-án kelt határozatát, melyben a Hatóság az Összefogás Pártot, mint adatkezelőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint NAIH-81086/2014. számon nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke a kezdeményezés előzetes formai vizsgálata alapján a 2014. december 23-án kelt, 9/2014. NSz. határozatban megállapította, hogy a benyújtott aláírásgyűjtő íven a népszavazásra javasolt kérdésen túl a Szervező neve is szerepelt. Tekintettel az aláírásgyűjtő íven szereplő többlettartalomra a 9/2014. NSz. határozattal – mivel az aláírásgyűjtő ív nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek – az Nsztv. 10. §-a alapján a kezdeményezést a Nemzeti Választási Iroda elnöke elutasította és nem terjesztette a Nemzeti Választási Bizottság elé hitelesítésre.
Szervező 2015. január 7. napján, 13 óra 35 perckor az Nsztv. 10. § (2) bekezdésében foglaltak alapján ismételten benyújtotta az „Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden üzlet zárva legyen?” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet a Nemzeti Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából.
Az Nsztv. 10. § (2) bekezdése alapján az ismételt benyújtásra tekintettel a kérdés hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság napirendjére tűzi.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított harminc napon belül dönt. A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
A népszuverenitás gyakorlásának kivételes módja az országos népszavazás, amelyet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben lehet tartani. Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikkének (3) bekezdése tartalmazza azon tárgykörök teljes körű felsorolását, amelyek nem bocsáthatók országos népszavazásra. A hivatkozott jogszabályhely a) pontja alapján nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.
Az Alkotmánybíróság a 15/2003. (IV. 18.) AB határozatában és a 63/2009. (VI. 18.) AB határozatában is rámutatott arra, hogy a népszavazásra bocsátandó kérdés hitelesítési eljárásban történő előzetes alkotmányossági vizsgálata nyújthat megfelelő védelmet azzal szemben, ha esetenként a népszavazásra bocsátandó kérdés alapján valamely alapjogot nyilvánvaló módon súlyosan sértő vagy tömeges egyéni jogsérelmet okozó jogszabály megalkotására lenne köteles a törvényhozó hatalom. Mivel a népszavazásra bocsátandó kérdés alapján általában nem állapítható meg, hogy a jogalkotó pontosan milyen tartalmú jogi norma alkotására lesz köteles – az alkotmánysértő norma létrejöttét elkerülendő – a törvényhozó köteles a jogszabályt olyan tartalommal elfogadni, amely megfelel ugyan a kérdésben foglalt követelményeknek, de egyszersmind összhangban áll az alaptörvény rendelkezéseivel. Ha azonban ez nem oldható meg, az érintett kérdésben népszavazás nem tartható. (ABH 2003, 208, 212-213., ABH 2009, 597, 598-600.)
Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság arra az álláspontra jutott, hogy a népszavazási kérdést abból a szempontból is szükséges vizsgálnia, hogy az annak alapján lefolytatott népszavazás eredménye nyilvánvaló módon nem kötelezi-e a jogalkotót alapjog lényeges tartalmát sértő törvény megalkotására.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott népszavazási kérdés lényegében arra irányul, hogy minden üzletnek vasárnap kötelezően zárva kell tartania, vagyis a kérdés e megfogalmazásában egy érvényes és eredményes népszavazás esetén olyan jogalkotásra kötelezné az Országgyűlést, mely valamennyi üzlet vonatkozásában a vasárnapi zárva tartás kötelezettségét írja elő.
A vasárnapi munkavégzés tilalmának szabályait a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény (a továbbiakban: Törvény) tartalmazza. A Törvény 1. §-a szerint e törvény hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kiskereskedelmi tevékenységre tejed ki, függetlenül attól, hogy e tevékenységet állandó jelleggel vagy esetenként, állandó vagy időszakonként változó helyszínen folytatják.
A Törvény 3. §-a kimondja, hogy üzlet – törvényben vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott kivételekkel – az a) pont szerint kiskereskedelmi napokon 6 óra és 22 óra között tarthat nyitva, míg a b) pont szerint vasárnap és munkaszüneti napokon zárva tart.
A Törvény 1. § (2) bekezdés 1-15. pontokban felsorolja azokat a kiskereskedelmi tevékenységeket, melyekre a hatálya nem terjed ki. Eszerint a törvény hatálya nem terjed ki a gyógyszertárak nyitva tartására; a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított üzlet nyitva tartására; a közforgalmú vasúti és autóbusz pályaudvarok területén kialakított üzlet nyitva tartására azzal, hogy kétség esetén a jegyző - a pályaudvar üzemeltetőjével egyetértésben - határozza meg azt, hogy a pályaudvar területe meddig terjed; a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kereskedelmi tevékenységre; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott egészségügyi intézmények területén történő kereskedelmi tevékenységre; a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre; a vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenységre; az üzemanyagtöltő-állomások nyitva tartására; a katonai objektumokon belül folytatott kereskedelmi tevékenységre; a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre; a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre; a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységre; a vendéglátásra; a világörökségi területen található üzletekre, valamint a kulturális tevékenységet és a fürdő szolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenységre.
Tekintettel arra, hogy a kérdés – a Szervező által benyújtott megfogalmazásban – semmilyen lehetőséget nem ad a jogalkotó számára jogszabályi kivételek megtételére, így a népszavazás eredményének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény módosításával – mindenfajta egyéb szempont figyelembevétele nélkül – valamennyi üzlet vonatkozásában tiltottá tenné a vasárnapi nyitva tartás lehetőségét.
Az Alaptörvény M) cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.
Az Alkotmánybíróság a 20/2014. (VII. 3.) AB határozatában – megerősítve a korábbi határozataiban kimunkált gyakorlatát – rámutatott arra, hogy „a vállalkozáshoz való jog alapjog, mely azt jelenti, hogy bárkinek Alaptörvényben biztosított joga a vállalkozás, azaz üzleti tevékenység kifejtése. A vállalkozás joga azonban egy bizonyos, a vállalkozások számára az állam által teremtett jogi és közgazdasági feltételrendszerbe való belépés lehetőségének biztosítását, más szóval a vállalkozóvá válás lehetőségének – esetenként szakmai szempontok által motivált feltételekhez kötött, korlátozott – biztosítását jelenti. A vállalkozás joga tehát nem abszolutizálható, és nem korlátozhatatlan: senkinek sincs alanyi joga meghatározott foglalkozással kapcsolatos vállalkozás, sem pedig ennek adott vállalkozási jogi formában való gyakorlásához. A vállalkozás joga annyit jelent – de annyit alkotmányos követelményként feltétlenül -, hogy az állam ne akadályozza meg, ne tegye lehetetlenné a vállalkozóvá válást {vö. 54/1993. (X. 13.) AB határozat, ABH 1993, 340, 341–342.; megerősítve: 3062/2012. (VII. 26.) AB határozat, Indokolás [154]}.”
A 63/2009. (VI.18.) AB határozatában az Alkotmánybíróság visszautalva korábbi gyakorlatára rögzítette, hogy „Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amely a tulajdonformák egyenrangúságának, valamint a vállalkozás és a verseny szabadságának alkotmányosan elismert elve alapján működik. A vállalkozás szabadsága és a vállalkozáshoz való jog a piacgazdaság egyik lényeges eleme, amelynek alapjogi státuszából következik, hogy korlátozása ellen nemcsak az Alkotmány 9. § (2) bekezdése nyújt védelmet, ha ti. a jogszabályi korlátozás nem a piacgazdaság előmozdítását, kiegészítését szolgálja, hanem az Alkotmány 8. § (2) bekezdése alapján az – lényeges tartalmát tekintve – még törvényhozási úton is korlátozhatatlan.” (ABH 2009, 597,600)
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint valamennyi üzlet zárva tartására irányuló kötelezés – mely egy érvényes és eredményes népszavazást követően a megalkotandó jogszabály alapján keletkezne – a vállalkozáshoz való jog lényeges tartalmát érintené. Ezen korlátozás vonatkozásában a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint hiányzik az alkotmányos jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme, így e kötelezettség aránytalan korlátozást jelentene a vállalkozáshoz való jog tekintetében.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a jelen eljárásban megvizsgált népszavazási kérdés alapján lefolytatott népszavazás eredménye az Alaptörvény M) cikk (1) bekezdésében megfogalmazott vállalkozás szabadsága – mint alapjog – lényeges tartalmát sértő törvény megalkotására kötelezné a jogalkotót.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben megtartásra kerülő érvényes és eredményes országos népszavazásból eredő jogalkotási kötelezettségének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha az Alaptörvényben meghatározott alapjog – így a vállalkozáshoz való jog – lényeges tartalmát is érintené, amely az Alaptörvény egyidejű módosítását tenné szükségessé.
Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése taxatíve felsorolja azokat a tárgyköröket, melyekben nem lehet országos népszavazást tartani. A hivatkozott jogszabályhely a) pontja akként rendelkezik, hogy nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.
III.
Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése előírja, hogy a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított harminc napon belül dönt. A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő országos népszavazási kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt, a törvényben támasztott egyértelműség követelményének.
Az Alkotmánybíróság a 26/2007. (IV. 25.) AB határozatban kifejtette, hogy az egyértelműség követelményének része az is, hogy a választópolgárok a népszavazási kérdés megválaszolásának lehetséges következményeit világosan lássák. Az egyértelműség követelményének lényege, hogy a népszavazási kérdésnek döntésre alkalmasnak kell lennie, aminek a jogalkotói és a választópolgári egyértelműség feltétlenül szükséges, de nem egyetlen feltétele. Az egyértelműség részének tekintette az Alkotmánybíróság azt is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan. (26/2007. (IV. 25.) AB határozat, ABH 2007, 332, 337)
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy – figyelemmel az Alkotmánybíróság 9/2011. (III. 1.) AB határozatában és az 58/2011. (VI. 30.) AB határozatában megerősített gyakorlatára – a szervező által benyújtott, jelen kérdésben megtartott népszavazás esetén a választópolgár döntése meghozatalakor nem lenne tisztában azzal, hogy a kérdésre igennel vagy nemmel szavazás esetén döntésének milyen következményei lennének.
A népszavazásra bocsátandó kérdésről tehát a választópolgároknak úgy kellene döntést hozniuk, hogy nem volna egyértelmű, az eredményes népszavazás milyen változásokat okozna a hétköznapi élet során. A választópolgároknak egy esetleges népszavazáson olyan kérdésben kellene véleményt nyilvánítaniuk, mely során a döntésük meghozatalakor azzal sem lennének tisztában, hogy az üzletek általános vasárnapi zárva tartása milyen további következményekkel járna.
A fentiekben leírtak alapján Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott a kérdés megfogalmazása nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, továbbá megállapítja, hogy kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani továbbá.
IV.
A Nemzeti Választási Bizottság fenti elutasítási indokokon túl megjegyzi, hogy a Szervező által benyújtott kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazást követően a teljes vasárnapi zárva tartás bevezetése az emberi méltósághoz és az ebből fakadó méltó emberi élethez való alapjogot is érintené.
Az Alaptörvény II. cikke kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza, hogy például a betegellátásban résztvevők vagy a közlekedők esetében az üzletek teljes körű vasárnapi zárva tartásának a bevezetésével az emberhez méltó életkörülmények gyakorlása olyan mértékben kerülne akadályozásra, mely az emberi méltóság sérelmét is felveti.
V.
A határozat az Alaptörvény M) cikk (1) bekezdésén, 8. cikk (3) bekezdésén, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 9. §-án, 10. §-án és a 11. §-án, az Alkotmánybíróság 15/2003. (IV. 18.) AB határozatán, a 63/2009. (VI. 18.) AB határozatán, 26/2007. (IV. 25.) AB határozat, a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény 1. §-án, a 2. §-án és 3. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. január 23.
 
 
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke