A Nemzeti Választási Bizottság
90/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Gulyás Mihály Balázs (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az állami tulajdonban álló védett és fokozottan védett, valamint a védelemre tervezett gyep- és szántóterületek vagyonkezelője csak nemzeti park igazgatóság lehessen – a jelen kérdésben tartott népszavazást követő évtől?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. május 22-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés szervezője 2015. április 9-én, 25 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtott támogató aláírások közül 24 felelt meg az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-83895/2015. számú, 2015. április 7-én kelt határozatát, melyben a Hatóság Gulyás Mihály Balázst az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai és tartalmi vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
A Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 11. §-ában foglaltaknak való megfelelés vizsgálatát követően azt tekintette át, hogy a népszavazási kezdeményezés megfelel-e az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében fogalt egyértelműség követelményének.
Az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a választópolgár és a jogalkotó szemszögéből is vizsgálni szükséges.
Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A választópolgári egyértelműség követelménye szerint a népszavazásra feltett kérdésnek egyértelműen eldönthetőnek kell lennie.
Az egyértelműség követelményét nemcsak a választópolgár, hanem a jogalkotó szemszögéből is vizsgálni szükséges. Az egyértelműség követelménye olyan kritériumot is tartalmaz, amely szerint a kérdésben tartott érvényes és eredményes népszavazás a törvényalkotót meghatározott és egyértelmű jogalkotási kötelezettséggel lássa el. Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése világosan rögzíti, hogy a kérdés akkor hitelesíthető, ha a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Szervező által benyújtott kérdésben a védett és védelemre tervezett területek vonatkozásában külön-külön is értelmezhető azok nemzeti park igazgatóság részére történő vagyonkezelésbe adása, így a benyújtott kezdeményezés több kérdést foglal magába. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés a választópolgári egyértelműség követelményének nem felel meg, mert a részkérdéseknek egy kérdésben való szerepeltetésével a választópolgároknak nincs lehetőségük azok között különbséget tenni és a kezdeményezésről részkérdésenként véleményt nyilvánítani.
A Nemzeti Választási Bizottság a „védelemre tervezett terület” fogalmának egyértelműségét is vizsgálta, a kérdéskört meghatározó, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) alapján. A Tvt. „védelemre tervezett terület” jelentését az értelmező és egyéb rendelkezéseiben sem határozza meg, így a Nemzeti Választási Bizottság a törvény és a vonatkozó jogszabályok egészét alapul véve értelmezte annak tartalmát.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Tvt. 22. §-a alapján a természeti területet és más védelemre érdemes országos jelentőségű földterületet a miniszter, helyi jelentőségű terület esetén rendeletben a települési – Budapesten a fővárosi – önkormányzat nyilvánít védetté. Továbbá a védetté nyilvánítási eljárást a Tvt. pontosan részletezi, ugyanakkor a „védelemre tervezett terület” ilyen jellegű státuszának sem pontos időbeli, sem tényleges területi meghatározása nem történik meg.
A védetté nyilvánítási eljárás megkezdésekor értelmezhető a „védelemre tervezett terület” fogalma, mivel az eljárás megindítása a védetté nyilvánítás céljából történik, ugyanakkor indokolt megállapítani azt is, hogy a „védelemre tervezettség” státusznak már a védetté nyilvánítási eljárást megelőzően, az adott földterület előzetes vizsgálata során fenn kell állnia. Magának a védettségi eljárás megindításának szükségszerű előfeltétele azon igény, hogy a későbbiekben az arra érdemes terület vonatkozásában védetté kívánja nyilváníttatni a kezdeményező. Ennek megfelelően tehát annak pontos meghatározása, hogy egy adott földterület mely időpontban válik „védelemre tervezett területté” nem lehetséges, mivel ez a védetté nyilvánítási eljárást megelőzően bármikor megtörténhet.
Megállapítható továbbá, hogy a „védelemre tervezett terület” pontos területi meghatározása sem lehetséges. A Tvt. 22. § c) pontja szerint kiemelt oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket. Figyelemmel arra, hogy a védetté nyilvánítási eljárást megelőzően a törvényi definíció szerinti területek nincsenek megállapítva, lajstromba véve, illetve eshetőlegesen feltárva sincsenek vagy létre sem jöttek, nem azonosítható azok pontos köre. Ennek értelmében egy adott időben az is fennállhat, hogy Magyarország valamennyi természetes és természetközeli tája, tájrészlete a „védelemre tervezett terület” területi körébe essen.
További egyértelműségi problémát vet fel, hogy a védelemre tervezett területi státusz legfeljebb a védettségi eljárás befejezéséig tarthat, amennyiben azonban az nem jár sikerrel, tehát nem kerül oltalom alá a tárgyi terület, egy eredményes népszavazás esetén nem rendezett annak a kérdése, mi a tovább jogi sorsa a már az adott nemzeti park igazgatóság vagyonkezelésbe vett területeknek.
Az Nsztv. 11. §-a alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. Tekintettel arra, hogy a Szervező által benyújtott népszavazási kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének, a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítésének megtagadásáról döntött.
III.
A határozat az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 9. § (1) bekezdésén, a 10. §-án és a 11. §-án, a Tvt. 22. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdésén.
Budapest, 2015. május 7.
| | Prof. Dr. Patyi András a Nemzeti Választási Bizottság elnöke |