91/2014. NVB határozat - Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért Párt társelnöke, valamint Szigetvári Viktor, az Együtt – a Korszakváltók Pártja társelnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért Párt (székhely: 1052 Budapest, Párizsi u. 6/b. VI/1/a.) társelnöke, valamint Szigetvári Viktor, az Együtt – a Korszakváltók Pártja (székhely: 1123 Budapest, Alkotás u. 17-19.) társelnöke (a továbbiakban: szervezők) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő

 

 

A Nemzeti Választási Bizottság

 

 

kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. március 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

 

 

A szervezők 2014. január 24-én nyújtották be először a fenti kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet hitelesítésre a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A Nemzeti Választási Iroda elnöke a 2014. január 18-án hatályba lépett, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 10. § (1) bekezdésben foglalt hatáskörében eljárva az első benyújtás során az aláírásgyűjtő ívet az előzetes vizsgálat alapján, 2014. január 29. napján kelt 1/2014. NSz. számú határozatával elutasította és nem terjesztette a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) elé, mivel az ív nem felelt meg az Nsztv. 4. § (1) és (2) bekezdésben foglalt követelményeknek.

A szervezők az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát és a 29 magánszemély támogató aláírásával ellátott íveket 2014. január 31-én ismételten benyújtották a Nemzeti Választási Bizottsághoz az Nsztv. 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. Az ismételt benyújtásra tekintettel a kérdés hitelesítését az Nsztv. 10. § (2) alapján az NVB napirendjére tűzte. Az NVB az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtástól, azaz 2014. január 31-től számított harminc napon belül dönt.

 

 

Az NVB megállapítja, hogy a kérdés érvényes nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettséget érint, ezért a kérdésben – Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében – nem lehet országos népszavazást tartani.

Az NVB az Alkotmánybíróság 82/2009. (VII.15.) AB határozatában kifejtettekkel összhangban megállapítja, hogy a népszavazási kérdések elbírálása során az elbíráláskor hatályban lévő jogszabályi rendelkezéseket kell figyelembe venni, valamint figyelemmel kell lenni a kérdés benyújtását követő, az elbíráláskor a népszavazási kérdés hitelesítését érdemben befolyásoló, jelentős körülmények és változások bekövetkezésére is.

A kérdés az Országgyűlés által 2014. február 6. napján elfogadott törvénnyel kihirdetett, a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezményben (a továbbiakban: Egyezmény) foglalt egyes kötelezettségeket érinti.

 

A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Ntv.) 1. §-a szerint a törvényben előírt eljárási szabályokat kell alkalmazni (többek között) Magyarország két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseinek előkészítésére, létrehozására, szövegük végleges megállapítására, a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazásra, a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére. Az Ntv. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerint a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében az Országgyűlés – feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében –erre felhatalmazást ad. A 10. § (1) bekezdés a) pontja szerint a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabály tartalmazza a szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazást.

Az Egyezmény kihirdetéséről szóló 2014. évi II. törvény (a továbbiakban: Törvény) 2014. február 11. napján jelent meg a Magyar Közlönyben. A Törvény 1. §-a szerint az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Egyezmény kötelező hatályának elismerésére. Ez a rendelkezés a Törvény 4. § (1) bekezdése szerint a Törvény kihirdetését követő napon (2014. február 12-én) lépett hatályba. A 4. § (2) bekezdése szerint a törvény 2. § és a 3. §-ai – azaz a az Egyezményt kihirdető rendelkezés, valamint az Egyezmény hiteles magyar és orosz nyelű szövegét megállapító rendelkezések – az Egyezmény 18. cikk 1. pontjában meghatározott időpontban léptek hatályba.

Az Egyezmény 18. cikk 1. bekezdése szerint: „Jelen Egyezmény azon a napon lép hatályba, amikor diplomáciai csatornákon megérkezik az utolsó írásos tájékoztató arról, hogy a Felek eleget tettek a hatályba lépéshez szükséges hazai eljárásoknak.”

 

A Törvény 4. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az Egyezmény, valamint a Törvény 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

A külügyminiszternek az Egyezmény kihirdetéséről szóló 2014. évi II. törvény 2. és 3. §-ának hatályba lépéséről szóló 5/2014. (II.12.) KüM közleménye a Magyar Közlönyben 2014. február 12-én jelent meg. A közleményben a külügyminiszter a Törvény 4. § (3) bekezdése alapján megállapította, hogy az Egyezmény és a Törvény 2. és 3. §-a is 2014. február 12-én lépett hatályba.

A külügyminiszter közleményében foglaltak alapján az NVB megállapította, hogy az Egyezmény és azt kihirdető Törvény hatálybalépésével kapcsolatban támasztott törvényi feltételek bekövetkeztek, az Egyezmény érvényes és hatályos nemzetközi szerződésnek minősül.

 

Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről.

Az NVB – a jelen országos népszavazási kezdeményezésre is irányadónak tekintett – az Alkotmánybíróság 35/2007. (VI.6.) AB határozatában kifejtettekkel összhangban megállapítja, hogy az Alaptörvény fent idézett rendelkezésének célja annak megelőzése, hogy népszavazásra kerüljön olyan kérdés, amelynek következményeként lehetetlenné válna valamely vállalt nemzetközi kötelezettség végrehajtása. A nemzetközi szerződések jelenős részében egy állam kötelezettségvállalása a másik államéra tekintettel történik. A vállalt kötelezettségek betartása, illetve az, hogy csak a nemzetközi jogi szabályoknak megfelelően mentesüljön egy állam nemzetközi kötelezettségei alól, alapvető fontosságú egy jogállamban és a jogállamok együttműködésében.

 

Az Egyezmény 1. cikk 1. pontja úgy rendelkezik, hogy a „Felek együttműködnek a Magyarország területén lévő Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében, beleértve két új 5-6. blokk tervezését, megépítését, üzembe helyezését…”

Az Egyezmény 9. cikke továbbá kimondja, hogy „A jelen Egyezmény 1. cikkének 1. és 3. pontjában rögzített együttműködés megvalósítása érdekében az Orosz Fél a Felek külön megállapodásában meghatározott összegben és feltételekkel állami hitelt biztosít a Magyar Fél számára a Paksi Atomerőmű teljesítménye fenntartásának és fejlesztésének finanszírozásához.”

Az NVB a szervezők által hitelesítésre benyújtott kérdésről megállapítja, hogy az az alapján megtartott, érvényes és eredményes népszavazás az Egyezmény egészét érintve, az abban foglalt, ismertetett kötelezettségek (új atomerőmű blokkok építése, a Paksi Atomerőmű teljesítménye fenntartásának és fejlesztésének finanszírozásához nyújtott kölcsönszerződés megkötése) teljesítését akadályozná meg.

Az NVB álláspontja szerint a jelen kérdésben megtartott érvényes és eredményes népszavazás esetén az Országgyűlés a népszavazás eredményének csak az Egyezmény felmondásával tehetne eleget.

Nsztv. 11. §-a alapján az NVB a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az e törvényben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. Tekintettel arra, hogy az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről, a szervezők által benyújtott kérdés tiltott tárgykört érint, ezért a NVB a kérdés hitelesítésének megtagadásáról döntött.

 

A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontján, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 10. § (1) és (3) bekezdésén és a 11. §-án, az Ntv. 1. §-án, a 7. § (1) bekezdés a) pontján, a 10. § (1) bekezdés a) pontján, a Törvény 1. §-án, a 2. §-án, a 3. §-án és a 4. § (1)–(3) bekezdésein, a külügyminiszter 5/2014. (II.12.) KüM közleményén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2014. február 17.