A Nemzeti Választási Bizottság
917/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság az Együtt - a Korszakváltók Pártja [1065 Budapest, Nagymező utca 4. 3., képviseli: Juhász Péter (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott fellebbezés tárgyában – 21 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 32/2018. (IV. 14.) számú határozatát – jelen határozatban foglalt indokolással – helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2018. április 11-én, elektronikus úton kifogást nyújtott be a Ve. 208. §-a alapján a 211. §-ára hivatkozással a Nemzeti Választási Bizottság részre, melyben több országgyűlési egyéni választókerület szavazatszámláló bizottságának szavazásnapi tevékenységét sérelmezte. A kifogást a Nemzeti Választási Bizottság elnöke 2018. április 12-én áttette a kifogás elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok részére, így Budapest 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) részére is.
[2] Beadványozó kifogásában rögzítette, hogy „olyan ismeretlen pártokra érkeztek szavazatok, mely pártok a választók számára nem voltak ismertek, tevékenységet korábban nem folytattak (kamupártok)”. Budapest 04. számú országgyűlési egyéni választókerületében, a „Net Párt 66 listás szavazatot kapott, az egy sorral alatta lévő Jobbik 0-t, pedig egyéniben volt 35 szavazata”. Az általa elmondottak alátámasztására bizonyítékként a választások hivatalos oldalán, a valasztas.hu-n fellelhető jegyzőkönyvi adatokat jelölte meg.
[3] Álláspontja szerint a fenti tevékenysége miatt sérültek a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és f) pontjában rögzített alapelvek, ezért kérte, hogy az illetékes választási bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján állapítsa meg a jogszabálysértés tényét.
[4] Az OEVB 32/2018. (IV. 14.) számú határozatában a 004. számú szavazókör elleni kifogást jogszabálysértés hiányában elutasította, ugyanakkor indokolásában kifejtette, hogy a valasztas.hu oldalon a kifogás benyújtásakor valóban a tévesen felvitt gépi eredmény volt látható, ami nem egyezett meg a tényleges szavazóköri eredménnyel. A téves gépelés ügyében a Budapest 04. számú OEVI azonnal írásbeli tájékoztatást küldött a Nemzeti Választási Irodának. A gépi állomány átírására 2018. április 13-án 15.00 órakor került sor. Az OEVB álláspontja szerint a gépi állomány fent említett hibája a választás eredményét nem befolyásolta.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[5] Beadványozó a határozat ellen 2018. április 17-én 14 óra 14 perckor fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és f) pontjainak megsértése miatt.
[6] Fellebbezésében kifejtette, hogy a szavazatszámláló bizottság tevékenysége, a „tévesen felvitt gépi eredmény” miatt sérti a Ve. 187-202. §-ait, mivel nem valós tartalom került az informatikai rendszerbe és ez a téves információ több napig is látható volt, ami álláspontja szerint már önmagában is sérti a választási eljárás nyilvánosságára vonatkozó alapelvet. Ezt követően hivatkozott a 774/2018. NVB határozatra.
[7] Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az eredeti kifogásának adjon helyt, állapítsa meg, hogy az OEVK 004. szavazókörében a szavazás lebonyolítása során az SZSZB jogsértő módon járt el, a jogsértő határozatot változtassa meg és a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja alapján semmisítse meg az adott szavazókör választási eredményét és a választást ismételtesse meg.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[8] A fellebbezés nem alapos.
[9] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
[10] A Ve. 43. § (1)-(2) bekezdései szerint a választási bizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján tisztázza a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték. A (4) bekezdés értelmében a választási bizottság, vagy a választási iroda által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani, az (5) bekezdés alapján továbbá a választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást és a fellebbezéssel érintett eljárást megvizsgálta, és ennek eredményeként, valamint a rendelkezésre álló adatok alapján megállapította, hogy Beadványozó beadványaiban a Budapest 04. számú OEVK 004. számú szavazókörének „gépi eredménye miatt” 2018. április 11-én tévesen, a szavazatszámláló bizottság szavazásnapi tevékenysége ellen nyújtott be jogorvoslati kérelmet. A Bizottság megjegyezte, hogy a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szavazatszámláló bizottság a Ve. 199. §-ának megfelelően állapította meg a választás szavazóköri eredményét.
[12] A Ve. 201. § (1)-(3) bekezdése alapján a szavazóköri, valamint a választási eredményről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet két példányban kell kiállítani, melyeket a választási bizottság jelen levő tagjai aláírnak. A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvvezetője a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát - a jegyzőkönyv kitöltését követően haladéktalanul - a helyi választási irodába továbbítja (tájékoztatás céljából), amely azt a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti. Ezt követően a Ve. 203. § (1) bekezdése alapján a szavazatszámláló bizottság a jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat - a szavazatszámlálás befejezését és a jegyzőkönyvek kitöltését követően haladéktalanul - a helyi választási irodához szállítja, amely a szavazóköri jegyzőkönyv adattartalmát a szavazatösszesítő informatikai rendszerben rögzíti. A Ve. 203. § (4) bekezdése alapján a választási irodák a választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat csak a szavazás lezárását követően hozzák nyilvánosságra.
[13] A Bizottság rögzíti, hogy az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 17. § b) pontja szerint az OEVI – az IM rendelet 11. §-ában a HVI számára megállapított, valamint a Ve.-ben foglalt feladatain túl – a szavazóköri jegyzőkönyvek első példányainak adattartalmát összeveti az informatikai rendszerben tárolt adatokkal, eltérés esetén gondoskodik az informatikai rendszerben tárolt adatok javításáról; az ellenőrzés megtörténtének tényét rögzíti az informatikai rendszerben; ha a jegyzőkönyv formailag vagy tartalmilag hibás, a HVI vezetője útján azonnal tájékoztatja az SZSZB-t a jegyzőkönyv javítása érdekében,
[14] Az OEVI ellenőrzésén túl az IM rendelet az NVI feladatául is szabja a szavazóköri jegyzőkönyvek és az informatikai rendszerben tárolt adatok összevetését, a 23. § (1) bekezdés d) pontja szerint az NVI - a Ve.-ben foglalt feladatain túl - a szavazóköri jegyzőkönyvek első példányainak adattartalmát összeveti az informatikai rendszerben tárolt adatokkal, szükség esetén a HVI útján gondoskodik az adatok informatikai rendszerben történő javításáról.
[15] Az informatikai rendszerben tárolt adatok mellett a szavazóköri jegyzőkönyvek szkennelt változatának a választások hivatalos oldalán való közzététele, a jegyzőkönyvi másolatok átadása az SZSZB delegált tagjai részére, valamint az IM rendelet 17. § b) és a 23. § d) pontjában előírt, a szavazóköri jegyzőkönyvek és az informatikai rendszerben tárolt adatok többszintű, az OEVI és az NVI által végzett ellenőrzése az adatok helytállóságával kapcsolatos olyan fokú garanciális elemek, amivel szemben az általánosságban hivatkozott, a Ve. 14. § (1) bekezdésének és 19. § (1) bekezdésének sérelme nem foghat helyt.
[16] A Bizottság álláspontja szerint Beadványozó által megjelölt tévesen rögzített eredmény adatok az ellenőrzések során javításra kerültek, és 2018. április 13-án 15.00 órától már a helyes adatokat tartalmazzák, ezáltal sem a szavazatszámláló bizottság sem a helyi választási iroda jogsértése nem állapítható meg.
[17] A Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kifogás a Ve. 218. § (2) bekezdése a) pontja szerint, a jogszabálysértés tényének megállapítására irányult, amelyet Beadványozó csak a fellebbezésben egészített ki a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontja sérelmének megállapítását kérelmezve.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2. számú határozatában foglalt érvelésre, melyben elfoglalt álláspontot az 58/2015. számú, jogorvoslat nélkül jogerőre emelkedett határozata meghozatalakor és a 96/2016. számú döntésében is alkalmazott. A fellebbezésben újonnan megjelölt Ve.-beli hivatkozás, a 218. § (2) bekezdés c) pontja vonatkozásában rögzíti, hogy a másodfokú eljárás nem teremt arra lehetőséget Beadványozó számára, hogy a korábbi eljárásban, így a kifogásban nem szereplő jogkövetkezményt jelöljön meg. A Nemzeti Választási Bizottság számára eljárási kötöttséget jelent az, hogy a másodfokú eljárás csak olyan kérdésben folytatható le, amelyben a kifogást előterjesztették. Ezért a Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezésben újonnan megjelölt jogkövetkezmény, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontjának alkalmazását mellőzte.
[19] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a rendelkező részben foglaltak szerint határozott
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[20] A határozat az IM rendelet 17. § b) pontján, a 11. §-án, 23. § (1) bekezdés d) pontján, a Ve. 14. § (1) bekezdésén, a 19. § (1) bekezdésén, a 43. §-án, a 199. §-án, a 201. §-án, a 203. § (1) bekezdésén, a 218. §-án, a 225. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke