A Nemzeti Választási Bizottság
944/2018. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. H. M. (a továbbiakban: Beadványozó)] által benyújtott kifogás tárgyában – 20 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottsága a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2018. április 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] {C} Beadványozó 2018. április 17-én 15 óra 58 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amelyben kérte a „listás választási eredmény törlését” a győztes kompenzáció intézményének Alaptörvény ellenességére hivatkozással. Jogorvoslati kérelmét az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) 15. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással nyújtotta be, amely véleménye szerint sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját. Előadta továbbá, hogy Alkotmánybíróság útján normakontroll eljárást szeretne kezdeményezni a fentiek alapján.
[2] {C} Álláspontja szerint a győzteseknek járó kompenzációs szavazatok sértik a Ve. tisztaságát, az esélyegyenlőséget és a rendeltetésszerű joggyakorlás intézményét, mely szerinte a kormánypártnak kedvez. Véleménye szerint a Fidesz 5 többlet szavazathoz jutott a győzteskompenzáció útján, melyre tekintettel a Fideszre szavazók voksa többet ér, mint a többi pártra szavazóké.
[3] {C} Beadványozó link formájában több forrást is megjelöl a győzteskompenzáció aránytalanságának alátámasztásaként. Hivatkozik továbbá különböző AB határozatokra is, melyek a választójog egyenlőségével és a választási rendszer arányosságával összefüggésben tartalmaznak megállapításokat.
[4] {C} Beadványozó az általa előadottakra tekintettel, a Vjt. 15. § (1) bekezdés b) pontjának alaptörvény-ellenességére hivatkozással kéri, hogy a Nemzeti Választási Bizottságot törölje a „listás választási eredményt”, továbbá indítványozza ezen szavazatok újraszámlálását.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[5] {C} A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
{C}[6] {C}A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait.
[7] {C} Fentieken túl a Bizottság a saját, illetve a Kúria gyakorlata alapján rögzíti, hogy a jogszabálysértésre nem lehet általánosságban hivatkozni, hanem azt konkrétan meg kell jelölni a jogforrás, a szakaszszám és a bekezdés megjelölésével. [Kvk.II.37.323/2014/2., Kvk.II.37.257/2014/2. Kvk.III.37.258/2014/2., Kvk.III.37.259/2014/2., Kvk.II.37.309/2014/2. és Kvk.II.37.310/2014/2. számú végzések]. A jogsértés tételes megjelölésén túl a fellebbezésnek tartalmaznia kell az arra vonatkozó okfejtést is, hogy a támadott határozat milyen okból jogszabálysértő, az abban megjelölt jogszabályhelyhez kapcsolódóan mi volt a konkrét jogszabálysértés. [Kvk.II.37.326/2014/3., Kvk.II.37.325/2014/3., Kvk.I.37.221/2014/2. és Kvk.II.37.271/2014/2. számú végzések]
[8] A Nemzeti Választási Bizottság kiemeli, hogy Beadványozó fellebbezésében nem a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban foglalt választás tisztaságának megóvását és az esélyegyenlőség érvényre juttatását célzó, valamint a jógiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét rögzítő alapelvek megsértését kívánja orvosolni, hanem a Vjt. 15. § (1) bekezdés b) pontjának alaptörvény-ellenességének megállapítását kívánja meg a Nemzeti Választási Bizottságtól. Beadványozó a jogszabálysértést abban látta fennállni, hogy az általa hivatkozott alaptörvénybéli rendelkezésekkel ellentétes a Vjt., mert megítélése szerint a fent hivatkozott rendelkezés a választójogi rendszer aránytalanságát eredményezi. A Beadványozó tehát a Vjt. hivatkozott §-ának Alaptörvénybe ütközését részletesen bemutatja, azonban azt nem jelölte meg és arra nem is utalt, hogy a győztes kompenzáció a Ve. hivatkozott alapelveit miként sértette meg.
[9] Beadványozó kifogásában egyben alkotmányjogi panasszal is élni kíván. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy nincs hatásköre sem a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatára, sem egyedi normakontroll eljárás kezdeményezésére.
[10] {C} A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint egyrészt a kifogásban foglaltak érdemi vizsgálata a Vjt. 15. § (1) bekezdés normakontrolljának elvégzését jelentené, melynek teljesítése nem tartozik a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörébe, másrészt Beadványozó az üggyel összefüggésben a fenti indokolása ellenére konkrét jogszabálysértést sem tudott megjelölni, ezért azt a Ve. 215 § c) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani.
[11] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés nem tartalmazza annak a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogszabálysértés megjelölését, mely miatt azt a Ve. 215. § (1) bekezdés c) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[12] {C} A határozat a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontján, a 215. § c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2018. április 20.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke