A Nemzeti Választási Bizottság
98/2017. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Munkáspárt (székhely:1046 Budapest, Munkácsy Mihály utca 51/A.) képviseletében eljáró dr. H. J. P. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában 8 igen és 0 nem szavazattal meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. szeptember 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[1] Beadványozó 2017. szeptember 8-án 12 óra 27 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján az ATV Zrt. országos médiaszolgáltató ellen, arra hivatkozással, hogy az megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt, az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Hivatkozott továbbá a Ve. 151. § (1)-(2) bekezdéseire, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13. §-ára, amely a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatásokat kötelezi arra, hogy az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtsanak.
[2] Beadványozó előadta, hogy az ATV televízió, országos hatáskörű médiaszolgáltató 2017. szeptember 7-én 21.00 órától kezdődő „ATV Este Híradó” hírműsorban részletesen foglalkozott a paksi időkőzi polgármester-választással. A műsorban beszámoltak arról, hogy négy polgármester jelölt van, akik arcképét néhány másodpercig mutatták. Programismertetési lehetőséget azonban csak két jelölt kapott, a Magyar Munkáspárt jelöltjének, Kerezsi Lászlónak nem volt alkalma megszólalni.
[3] A benyújtott kifogás alapja az, hogy a Magyar Munkáspárt a beadvány tárgyává tett hírműsorban nem kapott megjelenési lehetőséget. Beadványozó szerint ezen túl az is sérti a Ve. rendelkezéseit, ha egy hírműsorban közlik, hogy a jelöltek közül ki esélyes és ki nem és erős utalást tesznek arra, hogy kire ne is szavazzanak a választópolgárok.
[4] Beadványozó vélelmezi továbbá, hogy az ATV kifejezetten a paksi időközi polgármester-választás kapcsán kívánja hátrányos helyzetbe hozni a Magyar Munkáspártot, mint jelölő szervezetet, illetve annak jelöltjét. Ez a szándékos diszkrimináció Beadványozó szerint összeegyeztethetetlen a Ve. és az Smtv. rendelkezéseivel.
[5] Mindezek alapján Beadványozó kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el az ATV Zrt.-t a további jogsértéstől, illetve „kötelezze az esélyegyenlőség helyreállítására”. Másodsorban kérte, hogy a Bizottság „teremtse meg annak a lehetőségét, hogy a Munkáspárt esélyegyenlősége érvényesülhessen”, illetve ennek hiányában kötelezze az ATV Zrt.-t, hogy a Magyar Munkáspártnak kártérítés gyanánt fizessen egy 3 perces reklám költségét.
[6] Az ATV Zrt. 2017. szeptember 11-én a Nemzeti Választási Bizottságnak megküldött nyilatkozatában kifejtette, hogy álláspontja szerint magatartásával nem sértette meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket. Előadta, hogy a paksi időközi választás kampányidőszakában, 2017. szeptember 9-én is tájékoztatást adott a Magyar Munkáspárt jelöltjének a választáson való indulásáról. Rögzítette továbbá, hogy az ATV Zrt. a paksi időközi választáson kívül rendszeresen tájékoztatást ad a különböző időközi országgyűlési és önkormányzati választásokon a Magyar Munkáspárt jelöltjének indulásáról. Hivatkozva a Bizottság és a Kúria következetes joggyakorlatára kérte a kifogás elutasítását, illetve kifejtette, hogy álláspontja szerint az Smtv. sérelmének, valamint kártérítési fizetési kötelezettség megállapítására a Nemzeti Választási Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel.
II.
[7] Paks Város Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) a polgármesteri tisztség megüresedése miatt 2017. szeptember 10-re időközi polgármester-választást tűzött ki. A HVB a választáson négy jelöltet vett nyilvántartásba, ezek közül a Magyar Munkáspárt jelöltjét, Kerezsi Lászlót 11/2017. (VIII. 3.) határozatával.
III.
[8] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás a műsorszolgáltató tevékenységét az időközi választás kampányában való részvétellel összefüggésben támadta, mely alapján arra – mint ágazati jogszabály – a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) és az Smtv. rendelkezései is irányadóak.
[9] A Ve. 151. § (1) bekezdése alkalmazásában a műsorszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatban a Ve. rendelkezéseinek érvényre juttatása vizsgálandó az Mttv. és az Smtv. általános, alapelvi szabályaira figyelemmel. Az Smtv. 13. §-a szerint a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni.
[10] Az Mttv. 203. § 41. pontja szerint a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása a médiaszolgáltató szabad döntésén alapul, a médiaszolgáltató az, aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti.
[11] A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság fenti, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben foglalt alapelvek, valamint a Ve. rendelkezéseivel és alapelveivel összefüggésben az alábbiakat állapítja meg.
[13] Az Mttv. a médiaszolgáltató részére biztosítja a szerkesztői szabadságot, aminek mintegy garanciáját adja az Mttv. 7. §-ának, az Smtv. 13. §-ának és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjainak rendelkezése. A Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie. A Nemzeti Választási Bizottság – 137/2014. NVB határozat, 960/2014. NVB határozat, 1106/2014. NVB határozat, 70/2015. NVB határozat, 73/2015. NVB határozat, 74/2015. NVB határozat, 55/2016. NVB határozat, és a Kúria több eseti döntésében –Kvk.IV.37.214/2006/2.,Kvk.III.37.375/2015/3.,Kvk.III.37.376/2015/3.számú végzések – is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban megfogalmazott követelmény érvényesülésének vizsgálata során nem járhat el az egyes műsorszámokat kiragadva, hanem figyelemmel kell lennie valamennyi, a választásokkal kapcsolatba hozható tartalmú hír- és politikai műsorra.
[15] Figyelemmel az Mttv. fent hivatkozott rendelkezéseire, egy műsorszám tartalmának meghatározása, a tartalom kiválasztása, összeállítása és az annak alapján kialakított gyakorlat a szerkesztői szabadság és a szerkesztő felelősségébe és nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozó kérdés, így annak vizsgálatára a Nemzeti Választási Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel.
[16] A Kúria hivatkozott Kvk.III.37.375/2015/3. és Kvk.III.37.376/2015/3. számú végzéseiben az alábbiakat rögzítette: „Az Mttv. és az Smtv. idézett rendelkezései egybevetéséből megállapítható, hogy a műsorszolgáltató számára a törvény biztosítja a szerkesztői szabadságot. Emellett kell megemlíteni azt is, hogy a Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességében kell érvényesülni.” A Kúria döntésében a Legfelsőbb Bíróság és az Alkotmánybíróság korábbi döntéseire is hivatkozva megállapította, hogy „a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. (..) A műsorszám tartalmának a meghatározása, a tartalom kiválasztása, összeállítása és az annak alapján kialakított gyakorlat, mint az NVB helyesen mutat rá, a szerkesztői szabadságra és a szerkesztő felelősségébe tartozik, nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozó kérdés, így annak vizsgálatára az NVB nem rendelkezik hatáskörrel.”
[17] Beadványozó az időközi választás kampányidőszakában mindösszesen egy – 2 perc 07 mp hosszú, riport jellegű – műsorszám tekintetében hozott fel bizonyítékot a választási alapelvek megsértésére vonatkozóan. A műsorszám 2017. szeptember 7-én került adásba, így a választási kampány megjelenítésére további három nap állt még rendelkezésre. Beadványozó nem szolgáltatott továbbá bizonyítékot arra sem, hogy a műsorfolyam korábbi részében hátrányos megkülönböztetés ért volna valamely jelöltet. Minderre tekintettel a sérelmezett cselekmény a Nemzeti Választási Bizottság szerint – a Kúria által is megerősített következetes álláspontja alapján – nem alapozhatja meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvek, továbbá az Smtv. 13. §-ában foglalt követelmény sérelmét, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a kifogás elutasításáról döntött.
[18] A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a nem kifejezetten választási műsorok tekintetében fokozottan érvényesül a szerkesztői szabadság. Ha a választási műsorfolyamot csekély számú, vagy egyetlen összefoglaló hírműsor jelenti, úgy figyelembe kell venni azt is, hogy az időközi polgármester-választásról beszámoló médium helyi, területi vagy országos. Utóbbi esetében ugyanis jelentősebb szerepet kapnak a szélesebb közvélemény tájékoztatásának szempontjai, kiemelten az egyes kampányesemények, kampányálláspontok országos hírértéke.
[19] Beadványozó ezzel szemben nem tudta bizonyítékkal – így pl. reprezentatív közvélemény-kutatás eredményével – alátámasztani, hogy a műsorszolgáltató önkényesen jelölte meg esélyesként a műsorban kiemelt két jelöltet az országos közönség számára. Nem bizonyította azt sem, hogy a vélelmezetten hátrányos helyzetbe hozott jelöltnek volt olyan, a helyi választási kampányban széles körben ismertetett álláspontja, amely hasonló országos közérdeklődésre tarthatott számon, mint a műsorban szereplő, a Paksi Atomerőmű fejlesztésével, illetve közpénzek felhasználásával kapcsolatos kérdések. Mindezek hiányában – a műsorszám csekély terjedelmére, hírjellegére is tekintettel – a műsorszolgáltató elegendő tájékoztatást nyújtott a jelöltek nevének, jelölő szervezetének és fényképének megjelenítésével.
[20] Mindezek alapján a Bizottság a Ve. 220. §-a alapján a kifogásnak nem adott helyt és azt elutasította.
IV.
[A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás vizsgálata]
[21] A Ve. 2. § (1) bekezdése alapján a választási eljárás alapelveinek érvényre juttatása valamennyi választási eljárásban, így az időközi választások eljárásában is kötelessége az eljárásban részt vevőknek. A jogalkotó nem határozta meg részletesen azon kritériumokat, amelyek a rendeltetésellenes joggyakorlás megállapításához szükségesek, azok konkrét esetben történő megítélését a jogalkalmazóra bízza.
[22] Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak, mint általános alapelvnek az a lényege, hogy a választási eljárás szereplőit megillető jogosultságok, így a jogorvoslathoz való jog gyakorlása, nem irányulhat a jog rendeltetésével össze nem egyeztethető célra, tekintettel arra, hogy az alanyi jogok gyakorlása akkor számíthat törvényi védelemre és elismerésre, ha az a jogosultság rendeltetésének, céljának megfelelően történik.
[23] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint felvetheti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét azon beadványozói magatartás, hogy időközi választások alkalmával több alkalommal nyújt be országos médiaszolgáltatók ellen jogorvoslati kérelmet, mely azonban az esetek többségében nem fog helyt, dacára annak, hogy az irányadó kúriai és bizottsági joggyakorlat a választások hivatalos oldalán mindenki számára elérhető módon közzétételre kerül. Mindemellett nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy Beadványozó rendszerint nem vitatja az elutasító bizottsági döntést, nem fordul azokkal szemben a Kúriához.
[24] A Bizottság úgy ítéli meg, hogy Beadványozónak a jogorvoslati kérelmében megfogalmazott kártérítési jelleggel készítendő reklámfilmre vonatkozó igénye nemcsak minden jogi alapot nélkülöz, de alkalmas lehet arra (mint választási bizottság hatáskörébe nem tartozó igény), hogy a Ve. alapelvi sérelmét megvalósítsa.
V.
[25] A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, a 151. §-án, a 220. §-án, az Mttv. 3. §-án, 7. §-án, a 203. § 41. pontján, az Smtv. 13. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2017. szeptember 11.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke