Gyakran ismételt kérdések - Önkormányzati választások 2024

Általános tudnivalók, jogszabályi háttér

Keresés a gyakran ismételt kérdések között
Kérjük adja meg azt a kifejezést amire keresni akar a gyakran ismételt kérdések között!

  • Nem, mivel nem rendelkezik magyarországi lakcímmel.

  • Igen, amennyiben regisztrált, és szerepel a központi névjegyzékben az ajánlóív kikérésekor, illetve a lista leadásakor. 

  • Igen, mind a polgármesteri, mind a képviselő választáson, a vármegyei listára is felveheti a jelölőszerv.

  • Választókerület:
    • a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település egésze alkot egy választókerületet a polgármester, illetve a képviselők tekintetében,  

    • a 10 000-nél több lakosú település települési önkormányzati képviselőinek egyéni választókerületi választása tekintetében az e célra kialakított választókerület (egy településen belül több), a polgármester választása tekintetében a település egésze,

    • a vármegyei közgyűlés tagjainak választása tekintetében a vármegye, de a megyei jogú városok, illetve a főváros nélkül,
    • a főpolgármester és a fővárosi közgyűlés tagjai választásának tekintetében a főváros.

  • A legkisebb választási területi egység. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600, de legfeljebb 1500, a központi névjegyzékben szereplő választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező. Minden szavazókörhöz tartozik egy szavazóhelyiség, ahol a szavazókörbe tartozó választópolgárok leadhatják szavazataikat. Ennek címét az értesítő is tartalmazza. Minden településen legalább egy szavazókör akadálymentesített.

  • Nem, a helyi önkormányzati képviselők választása során a jelöltek, jelölő szervezetek nem részesülnek kampánycélú költségvetési támogatásban.

  • Nem, a helyi önkormányzati képviselők választása során a jelöltek, jelölő szervezetek nem részesülnek kampánycélú költségvetési támogatásban.

  • A munkáltatók részére formanyomtatvány kitöltésével van lehetőség az SZSZB tag utáni átlagbért a helyi választási irodáktól igényelni. A nyomtatvány használata nem kötelező, a munkáltatók a saját maguk szerkesztett formátumában is jelezhetik a megtérítési igényüket a helyi választási irodák részére.

A választás előtt: értesítő, kampány, jelöltajánlás

Keresés a gyakran ismételt kérdések között
Kérjük adja meg azt a kifejezést amire keresni akar a gyakran ismételt kérdések között!

  • A Nemzeti Választási Iroda a 2024. április 3-i névjegyzéki adatok alapján legkésőbb 2024. április 19-ig (péntek) küldi meg az értesítést arról, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár szerepel a névjegyzékben, hol és mikor szavazhat, illetve, hogy szerepel-e és ha igen, mely nemzetiségi névjegyzékben.

  • A választópolgár, ha nem kapja meg az értesítőt, ha az megsemmisül vagy elvész, akkor bármely helyi választási irodától - amelyet a polgármesteri hivatalban talál - új értesítőt igényelhet. Az értesítő bemutatása nem feltétele a szavazásnak.

  • A kampányidőszak 2024. április 20-án (szombat 0 órától) kezdődik és a szavazás napján, 2024. június 9-én (vasárnap) 19.00 óráig tart.

  • Nincs kampánycsend, azonban nem folytatható kampánytevékenység a szavazás napján a szavazóhelyiségben, a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben, valamint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belüli közterületen. A szavazás napján választási gyűlés sem tartható, illetve politikai reklámot sem lehet közzétenni.

  • Ajánlást gyűjteni polgármesterre, főpolgármesterre, vármegyei képviselőre, nemzetiségi képviselőre 2024. április 20-tól (szombat) 2024. május 6-án 16.00 óráig (hétfő) lehet. Vármegyei, nemzetiségi területi és országos listára 2024. május 7-én 16.00 óráig (kedd) gyűjthető ajánlás.
  • Igen, egy választópolgár akár több jelöltet, ill. listát is ajánlhat, de egy jelöltet, ill. listát csak egyszer.

  • Igen, szükséges. Jelöltet csak az a választópolgár ajánlhat, akinek lakcíme a választókerületben van. Amennyiben a választópolgár lakóhelye mellett bejelentett tartózkodási hellyel is rendelkezik, és úgy dönt, hogy a tartózkodási helyén szeretne szavazni, akkor az átjelentkezés után a választópolgár a bejelentett tartózkodási helye szerinti választókerületben ajánlhat jelöltet.

  • Nem. A választópolgár bármely választókerületben választható, nem kell azon a településen, vármegyében laknia, ahol önkormányzati képviselővé, polgármesterré, főpolgármesterré jelölik.

  • Jelölő szervezet lehet a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szereplő párt, valamint egyesület (a szakszervezet kivételével).

    A jelölő szervezet bejelentése megtehető bármelyik területi (vagyis vármegyei ill. fővárosi) választási bizottságnál, illetve a Nemzeti Választási Bizottságnál.

  • A bírság összege minden – határidőben be nem nyújtott, mely jelölt esetén 2024. május 6. 16.00 óra, lista esetén 2024. május 7. 16.00 – ajánlóív után 1000 forint. A legkésőbb a határidő elteltét követő napon 16.00 óráig benyújtott, ajánlást nem tartalmazó ajánlóív után nem szabható ki bírság. 

    A bírságokat az alábbi számlaszámra kell teljesíteni:

    Nemzeti Választási Iroda Központosított beszedési számla – Magyar Államkincstár

    10032000-01040391-00000000

  • Nem gyűjthető ajánlás munkahelyen, államigazgatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, tömegközlekedési eszközön, iskolákban, óvodákban, kórházakban, rendelőkben, illetve a tulajdonos előzetes, írásbeli hozzájárulásának hiányában közforgalom számára nyitva álló magánterületen.

  • Nem. Más személy is beírhatja az ajánló választópolgár adatait, ugyanakkor az ajánlóív csak akkor érvényes, ha az ajánló választópolgár azt saját kezűleg írja alá. 

A választás napja

Keresés a gyakran ismételt kérdések között
Kérjük adja meg azt a kifejezést amire keresni akar a gyakran ismételt kérdések között!

  • Szavazni a szavazás napján (2024. június 9-én, vasárnap) reggel 6.00 órától 19.00 óráig lehet.

  • A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel. A választópolgárnak igazolnia kell személyazonosságát (érvényes személyazonosító igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel), valamint a lakcímét vagy személyi azonosítóját (lakcímkártyával). A választópolgár a fentiek után megkapja a lebélyegzett szavazólapokat, az átvételt a névjegyzék aláírásával igazolja.

  • A lejárt érvényességű okmányokkal rendelkezők nem szavazhatnak, őket a szavazatszámláló bizottság köteles visszautasítani.

    A szavazásra abban az esetben sincs mód, ha a választópolgárt a bizottság tagja vagy tagjai személyesen ismerik, és a névjegyzéken is szerepel.

    A szavazás ideje alatt a kijelölt kormányablakok ügyletet tartanak okmánypótlás céljából.

    Fontos, hogy a választópolgárok a szavazás napja előtt vizsgálják meg okmányaik érvényességét, és időben gondoskodjanak az érvényes dokumentumok beszerzéséről.

  • Igen. Ugyanakkor a nemzetiségi önkormányzati választáson szavazó nemzetiségi választópolgárnak csak a zöld színű nemzetiségi szavazólapokat kell a zöld színű borítékba zárnia!

  • Igen. Ugyanakkor a nemzetiségi önkormányzati választáson szavazó nemzetiségi választópolgárnak csak a zöld színű nemzetiségi szavazólapokat kell a zöld színű borítékba zárnia!

  • Ha a választópolgár a szavazólap urnába dobása előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, egy külön e célra szolgáló borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad ki.

    Egy választópolgár rontás miatt szavazólap fajtánként csak egyszer kérhet új szavazólapot.

    Ha a választópolgár a szavazatát bedobta az urnába, már nem kérhet cserét.

  • Nem érvényes az a szavazólap, amely nincs ellátva a hivatalos bélyegzőlenyomattal.

  • A választási értesítő tartalmazza a szavazókör pontos címét, továbbá a szavazókörök jegyzéke megtalálható itt.

  • A választópolgár segítséget igényelhet választójogának gyakorlása érdekében:

    • Braille-írással készült értesítő kérésére irányuló kérelem benyújtásának határideje 2024. április 2. (kedd) 16.00 óra.
    • Könnyített formában megírt tájékoztató anyag megküldésére irányuló kérelem benyújtásának határideje 2024. április 2. (kedd) 16.00 óra.
    • Braille-írással ellátott szavazósablon iránti kérelem benyújtásának határideje 2024. május 31. (péntek) 16.00 óra.
    • Akadálymentes szavazóhelyiség kérésére irányuló kérelem benyújtásának határideje 2024. június 5. (szerda) 16.00 óra.

    A szavazólap kitöltésében segítheti az Ön által választott segítő, vagy ha ilyen személy nincs jelen, akkor a szavazatszámláló bizottság két tagja.

    A fentieken felül a választópolgár igényelhet mozgóurnát is. A benyújtás feltételeiről a következő pontban olvashat. 

  • Azok a szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgárok, akik:

    • mozgásukban egészségi állapotuk, illetve fogyatékosságuk,
    • vagy fogva tartásuk miatt akadályozottak.

    Aki a mozgóurnát más indokkal (pl. munkavégzés, kényelmi szempontok) kéri, annak a kérését a választási iroda, illetve a szavazatszámláló bizottság elutasítja.

    A mozgóurna iránti kérelem 2024. április 4-től (csütörtök) benyújtható:

    A mozgóurnát csak olyan címre lehet kérni, ahol a választópolgár a szavazóköri névjegyzéken szerepel.

    Fontos, hogy aki mozgóurnát kért, a szavazókörben „hagyományos módon” nem, kizárólag mozgóurnával szavazhat. Amennyiben a mozgóurna a szavazóhelyiségben van, akkor viszont leadhatja szavazatát a szavazóhelyiségben is.

  • Igen. Az a választópolgár (nemzetiségi is), aki 2024. június 5. 16.00 óráig kéri, hogy akadálymentes szavazóhelyiségben szavazhasson, és akinek a lakcíme szerinti kijelölt szavazóhelyiség nem akadálymentes, a helyi választási iroda átteszi egy akadálymentes szavazókörbe. Az erre irányuló formanyomtatvány benyújtható személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján bármely helyi választási irodához. Továbbá online elektronikus azonosítással.

  • A helyi önkormányzati képviselők választása esetén a választópolgár csak oda kérheti átjelentkezését, ahol a választás kitűzését megelőző 30. napon tartózkodási hellyel rendelkezett, illetve az átjelentkezésre irányuló kérelme elbírálásakor ugyanazon tartózkodási hellyel rendelkezik, és tartózkodási helyének érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.

    A tartózkodási helyére ez esetben 2024. május 31. 16.00 óráig igényelhet mozgóurnát, amely egyben átjelentkezési kérelemnek is minősül. Továbbá kizárólag olyan címre igényelhető mozgóurna, amely cím annak a szavazókörnek a területén található, ahol a választópolgár a szavazóköri névjegyzékben szerepel.

  • A fenti jogszabályi hivatkozás miatt nem tudnak szavazni a választópolgárok kórházban vagy büntetésvégrehajtási intézetben az önkormányzati és nemzetiségi választásoknál. Csak abban az esetben, ha az intézmény címe ugyan abban a szavazókörben van, mint a polgárnak a lakcíme. Ilyen esetben a választópolgár csak az Európai Parlament tagjaninak a választásán tud szavazni, akár mozgóurnával.

  • Az önkormányzati választáson átjelentkezéssel csak az a választópolgár tud szavazni, aki a választás kitűzését megelőző 30. napon, illetve az átjelentkezésre irányuló kérelme elbírálásakor ugyanazon választókerületben tartózkodási hellyel rendelkezett, és tartózkodási helyének érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.

    Ha úgy dönt, hogy a tartózkodási helyén szeretne szavazni, akkor kérheti átjelentkezését 2024. április 4-től (csütörtök) 2024. május 31-én (péntek) 16.00 óráig a választási irodától.

    Az átjelentkezési kérelmet 2024. április 4-től (csütörtök) lehet benyújtani.

  • Az önkormányzati választáson nem lehet. Az Európai Parlament tagjainak választás azonban szavazhat külképviseleten is.

  • A jelöltek és a listát állítók közvetlen politikai kampány céljából megkaphatják a névjegyzékben szereplő választópolgárok nevét és lakcímét, valamint életkorát és nemét. Lehetőség van

    azonban arra, hogy a választópolgár megtiltsa az adatai kampánycélú kiadását. Az adatkiadás megtiltása iránti kérelmet a választópolgár bármely helyi választási irodának benyújthatja személyesen vagy kézbesítési meghatalmazott útján. A kérelem személyesen történő benyújtásához a formanyomtatvány letölthető innen. Az adatkiadás megtiltása iránti kérelem benyújtható online elektronikus azonosítással is ezen a linken.

    Aki korábban már kérte az adatletiltást, annak a kérelme visszavonásig érvényes, most nem kell új kérelmet beadnia.

  • A 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen a helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai egyéni listás választási rendszerben választják meg, ahol a település egy választókerületet alkot. A képviselőtestület tagjainak száma 2,4,6 vagy 8 fő lehet a település lakosságszámától függően.

    A választópolgár legfeljebb annyi jelöltre szavazhat, amennyi a megválasztható képviselők száma. Az egyéni listán képviselők azok a jelöltek lesznek, akik a megválasztható képviselők száma szerint a legtöbb érvényes szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.

    Abban az esetben, ha

    • a választás kitűzésekor a település választópolgárainak legalább fele ugyanazon nemzetiséghez tartozott,
    • ezen nemzetiség egyetlen jelöltje sem szerzett mandátumot sem képviselőként, sem polgármesterként, de
    • az egyéni listás szavazáson a nemzetiségi jelölt több szavazatot kapott, mint a legkevesebb szavazattal mandátumhoz jutó képviselő szavazatszámának 2/3-a,

    akkor kedvezményes mandátumot szerez, és a településen eggyel nő a képviselők száma.

  • A 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településen a képviselők száma:

    • 100 lakosig 2 fő,
    • 1000 lakosig 4 fő,
    • 5000 lakosig 6 fő,
    • 10 000 lakosig 8 fő.

  • A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben – egyéni választókerületben és kompenzációs listán – jutnak mandátumhoz.

    A választópolgár csak egy egyéni választókerületi jelöltre szavazhat. A legtöbb szavazatot kapott jelölt jut mandátumhoz.

    A kompenzációs lista a választókerületben összesített töredékszavazatok arányában kap mandátumot. Töredékszavazatnak minősül az egyéni választókerületekben a jelölő szervezet jelöltjére leadott minden olyan szavazat, amellyel nem szereztek mandátumot.

  • Az egyéni választókerületek és a kompenzációs listás mandátumok száma:

    • 25 000 lakosig 8 egyéni választókerületi és 3 kompenzációs listás mandátum,
    • 50 000 lakosig 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum,
    • 75 000 lakosig 12 egyéni választókerületi és 5 kompenzációs listás mandátum,
    • 100 000 lakosig 14 egyéni választókerületi és 6 kompenzációs listás mandátum.

    Minden további 10 000 lakos után eggyel nő az egyéni választókerületben, és minden további 25 000 lakos után eggyel nő a kompenzációs listán választott képviselők száma.

Mandátumszámítás

  • A kompenzációs mandátum számítás módja:

    • Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma. A számoszlop következő számai az adott lista szavazatainak száma elosztva hárommal, öttel, héttel, rendre az új osztó az előző osztó kettővel megnövelt értéke.
    • Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum.
    • Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik addig még nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.
    • Ha egy kompenzációs lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.

    A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. A kieső jelölt helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép.

    Ha a kompenzációs lista jelöltjét polgármesternek, vagy az egyéni választókerületben képviselőnek választották, a kompenzációs listáról törölni kell, és helyébe a listán következő jelölt lép.

    Nem kap mandátumot a jelölő szervezet kompenzációs listája, ha az azt állító jelölő szervezet jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok öt százalékát nem érték el, vagy a közös kompenzációs lista, ha a közös listát állító jelölő szervezetek közös jelöltjei a települési szinten összesített kompenzációs szavazatok tíz százalékát, kettőnél több jelölő szervezet által állított közös kompenzációs lista esetében tizenöt százalékát nem érték el. A küszöbszabályt a nemzetiségi kompenzációs listára nem kell alkalmazni.

    A nemzetiségi kompenzációs mandátum számításának módja:

    A nemzetiségi kompenzációs listára az azon szereplő jelöltekre az egyéni választókerületben leadott azon szavazatok kerülnek töredékszavazatként, amelyekkel nem szereztek mandátumot.

    A fővárosi közgyűlés tagja mandátum számításának módja:

    A fővárosi listák a listákra leadott szavazatok arányában kapnak mandátumot.

    Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a számoszlop következő számai az adott lista szavazatainak száma elosztva kettővel, hárommal, néggyel, öttel, rendre az egymást követő egész számokkal.

    A táblázat segítségével lehet kiosztani a mandátumokat. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum.

    Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik még addig nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.

    Ha egy fővárosi lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad.

    A kompenzációs mandátum számítás módja fővárosi lista esetén:

    • Össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma. A számoszlop következő számai az adott lista szavazatainak száma elosztva hárommal, öttel, héttel, rendre az új osztó az előző osztó kettővel megnövelt értéke.
    • Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot, és amelyik lista számoszlopában találjuk meg azt, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot. Amelyik lista oszlopában találjuk, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni mindaddig, míg kiosztásra kerül az összes mandátum.
    • Ha a táblázatban előforduló legnagyobb szám keresésekor egyenlő legnagyobb számok vannak, akkor az a lista kap mandátumot, amelyik addig még nem szerzett mandátumot, vagy amelyik kevesebb mandátumot kapott, végezetül, amelyik a listasorsolásnál kisebb sorszámot kapott.
    • Ha egy kompenzációs lista több mandátumot kap, mint a listán szereplő személyek száma, a mandátum betöltetlen marad. A kompenzációs listáról a jelöltek a bejelentés sorrendjében kapnak mandátumot. A kieső jelölt helyébe a sorrendben utána következő jelölt lép. Ha a kompenzációs lista jelöltjét polgármesternek, vagy az egyéni választókerületben képviselőnek választották, a kompenzációs listáról törölni kell, és helyébe a listán következő jelölt lép.

    Nem kap mandátumot a jelölő szervezet kompenzációs listája, ha az azt állító jelölő szervezet jelöltjei a fővárosi szinten összesített kompenzációs szavazatok öt százalékát nem érték el, vagy a közös kompenzációs lista, ha a közös listát állító jelölő szervezetek közös jelöltjei a fővárosi szinten összesített kompenzációs szavazatok tíz százalékát, kettőnél több jelölő szervezet által állított közös kompenzációs lista esetében tizenöt százalékát nem érték el.

     

Megosztom ismerőseimmel

Megosztás LinkedIn-en
Megosztás E-mail-ben