Országos népszavazási kezdeményezések

2017. October 11. (Wednesday)

A közvetlen demokrácia egyik eszköze az országos népszavazás, mellyel a választópolgárok közvetlenül dönthetnek az egész országot érintő, fontos kérdésekben.

Magyarországon az országos népszavazásra vonatkozó szabályok az Alaptörvényben és a népszavazásról szóló törvényben találhatóak.

Magyarországon az országos népszavazásnak két típusa van:

- kötelező népszavazás
kötelező népszavazást tartani, ha azt 200 000 választópolgár kezdeményezi
- fakultatív népszavazás

ha a népszavazást a köztársasági elnök, a Kormány vagy 100 000 választópolgár kezdeményezi, az Országgyűlés szabadon dönt arról, hogy elrendelje-e a népszavazást.
A választópolgárok teljes körű tájékoztatása érdekében a benyújtott, népszavazásra javasolt kérdések a valasztas.hu oldalon közzétételre kerülnek. Azt, hogy ki és milyen kérdésben kezdeményezett országos népszavazást, itt kísérheti figyelemmel.

A már elbírált népszavazási kezdeményezésekről készült statisztikát itt találja. A kimutatás a 2002. május 15-től napjainkig elbírált népszavazási kezdeményezéseket dolgozza fel.

I. Az országos népszavazás kezdeményezője

Attól függően, hogy ki kezdeményezi az országos népszavazást, beszélhetünk

választópolgári kezdeményezésről vagy

a Kormány, illetve a köztársági elnök által kezdeményezett népszavazásról.

1. Választópolgári kezdeményezés

2. A Kormány vagy a köztársági elnök kezdeményezése

1. Választópolgári kezdeményezés

Legalább 100 000 választópolgár kezdeményezhet országos népszavazást. A választópolgárok aláírásainak összegyűjtését a kezdeményezés szervezője koordinálja.

Az országos népszavazási kezdeményezés szervezője lehet

minden olyan nagykorú magyar állampolgár, akit a bíróság a választójog gyakorlásából nem zárt ki és van magyarországi lakcíme vagy nincs magyarországi lakcíme, de kérelmére a központi névjegyzékbe felvették,

párt vagy

egyéb egyesület, a létesítő okiratában szereplő tevékenységi körrel összefüggő kérdésben.

Egy kezdeményezésnek akár több szervezője is lehet, ebben az esetben ki kell jelölni azt az egy személyt, aki jogosult a szervezők képviseletében a választási szervekkel, így a Nemzeti Választási Bizottsággal (NVB) és a Nemzeti Választási Irodával (NVI) való kapcsolattartásra.

2. A Kormány vagy a köztársági elnök kezdeményezése

A Kormány, illetve a köztársasági elnök is kezdeményezhet országos népszavazást. Lényeges különbség azonban, hogy míg a választópolgári kezdeményezés – az aláírások számától függően – kötelező és fakultatív is lehet, addig a Kormány, valamint a köztársasági elnök kezdeményezése minden esetben fakultatív, azaz az Országgyűlés szabadon dönt, hogy elrendeli-e a népszavazást.
II. A népszavazási kérdés megfogalmazása

A népszavazási kérdés tartalmára az alábbi követelmények irányadóak:

1. A kérdés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó tárgykört érintsen.

2. A kérdés egyértelmű legyen.

3. A kérdés megfogalmazása és tartalma összhangban legyen az országos népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával.

1. A kérdés az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó tárgykört érintsen.

Olyan ügyekben lehet országos népszavazást tartani, melyekről egyébként az Országgyűlés jogosult dönteni.

Vannak azonban olyan, ún. tiltott tárgykörök, amelyek nem tehetők népszavazás tárgyává annak ellenére, hogy azok az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak. Nem lehet népszavazást tartani

az Alaptörvény módosításáról;

a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;

az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;

nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;

az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;

az Országgyűlés feloszlásáról;

képviselő-testület feloszlatásáról;

hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, valamint megelőző védelmi helyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról;

katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;

közkegyelem gyakorlásáról.

2. A kérdés egyértelmű legyen.

További fontos követelmény a népszavazásra javasolt kérdéssel szemben, hogy a választópolgárok és az Országgyűlés számára egyaránt egyértelmű legyen.

a) Választópolgári egyértelműség

Egyértelmű a népszavazási kérdés, ha

jól érthető: a kérdés a magyar helyesírás szabályainak megfelel és lényege világos,

megfogalmazása pontos: egyféleképpen érthető, és így egyértelműen megválaszolható,

következményei világosak (ún. előreláthatóság): a választópolgárok a döntés pillanatában fel tudják mérni a népszavazás hatásait, várható következményeit.

Fontos hangsúlyozni, hogy a precíz megfogalmazás a hétköznapi értelemben vett közérthetőséget jelenti, azaz: a vonatkozó szaknyelv használata nem kötelező a népszavazás kezdeményezője számára. Ha a kezdeményező mégis él a szakszavak használatának lehetőségével, törekednie kell arra, hogy a kérdés minden választópolgár számára érthető legyen.

b) Jogalkotói egyértelműség

Fontos, hogy a kérdés az Országgyűlés számára is egyértelmű legyen, azaz el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és amennyiben igen, milyen tartalmú jogszabály megalkotására köteles.

3. A kérdés megfogalmazása és tartalma összhangban legyen az országos népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával.

Az országos népszavazás a közvetlen hatalomgyakorlás intézménye, azzal az alkotmányos céllal, hogy az ország sorsát érintő legfontosabb ügyekben a nép, mint a hatalom birtokosa közvetlenül döntsön. A népszavazás jogintézményéhez nem méltó kifejezést, illetve tartalmat magában foglaló népszavazási kérdés nem bocsátható népszavazásra.

III. A népszavazási kérdés benyújtása

1. Támogató aláírások gyűjtése

2. A népszavazási kérdés benyújtása

1. Támogató aláírások gyűjtése

A népszavazási kezdeményezéshez minimum 20, maximum 30 választópolgár aláírásának (ún. támogató aláírás) összegyűjtése szükséges. A kezdeményezést az támogathatja aláírásával, aki az országos népszavazáson választójoggal rendelkezik, azaz minden olyan nagykorú magyar állampolgár, akit a bíróság a választójog gyakorlásából nem zárt ki és van magyarországi lakcíme vagy nincs magyarországi lakcíme, de kérelmére a központi névjegyzékbe felvették.

2. A népszavazási kérdés benyújtása

A népszavazásra javasolt kérdést hitelesítés céljából be kell nyújtani az NVB-hez

a) személyesen eljárva a 1054 Budapest, Alkotmány u. 3. címen:

magánszemély szervező személyesen vagy meghatalmazott útján nyújthat be kezdeményezést,
párt vagy egyéb egyesület esetén a kezdeményezést

a törvényes képviselő vagy
a törvényes képviselő képviseletére jogosult személy (meghatalmazott) nyújthatja be

b) postai úton beküldhető a 1397 Budapest, Pf.: 547 címre.

Mivel a támogató aláírások csatolása csak eredeti dokumentumon lehetséges, a népszavazási kezdeményezés e-mailben vagy faxon történő benyújtására nincs lehetőség.

Az NVI a benyújtott kérdéseket a szervező nevével és a benyújtás időpontjával együtt itt közzéteszi.

A kezdeményezés benyújtásakor az alábbiakra van szükség:

magánszemély szervező	párt vagy egyéb egyesület szervező
a) az NVB-nek címzett dokumentum, amely tartalmazza a népszavazásra javasolt kérdést, továbbá:
a szervező nevét, lakcímét, személyi azonosítóját, személyi azonosítóval nem rendelkező választópolgár esetén a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványa számát (magyar hatóság által kiállított érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély) nyilatkozatát arról, hogy a kezdeményezést magánszemélyként nyújtja be, saját kezű aláírását,	a párt vagy egyesület hivatalos nevét; a párt vagy egyesület törvényes képviselőjének (több párt vagy egyesület esetén valamennyi törvényes képviselő) nyilatkozatát a kezdeményezés benyújtásáról; a törvényes képviselő saját kezű aláírását;
b) a támogató aláírások (minimum 20, maximum 30)
	c) egyéb egyesület esetében a kezdeményezés benyújtásakor hatályos létesítő okirat

A 20-30 támogató aláírást olyan dokumentumon kell gyűjteni, amelyen szerepel a népszavazásra javasolt kérdés és a kérdéssel azonos oldalon a támogató választópolgárok aláírása és alábbi adatai:

magyarországi lakcímmel és személyi azonosítóval rendelkező választópolgárok esetében az olvasható családi és utónév, személyi azonosító és lakcím,
magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében a személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány száma (magyar hatóság által kiállított érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély) és születési ideje (év, hónap, nap)

A támogató aláírások gyűjtésére használhatók a 10/2016. (IV. 28.) IM rendelet 1-2. mellékletei szerinti ívek is.
A személyi azonosítóval rendelkező választópolgárok aláírására szolgáló ív itt érhető el, a személyi azonosítóval nem rendelkező választópolgárok aláírására szolgáló ív itt.

IV. A kérdés hitelesítése

1. Előzetes vizsgálat (5 nap) - csak választópolgári kezdeményezés esetén

2. Érdemi vizsgálat (60 nap)

3. Jogorvoslat

1. Előzetes vizsgálat (5 nap) - csak választópolgári kezdeményezés esetén

A választópolgári kezdeményezés előzetes vizsgálatát az NVI elnöke végzi el 5 napon belül, melynek keretében megvizsgálja, hogy

a népszavazási kezdeményezés megfelel-e a formai előírásokra vonatkozó törvényi követelményeknek (pl. megvan-e a szükséges számú, érvényes támogató aláírás);

a kérdés összhangban van-e az országos népszavazás alkotmányos céljával;

fennáll-e az azonos tárgyú népszavazási kérdések benyújtására vonatkozó tilalom.

Az előzetes vizsgálat alapján az NVI elnöke

a népszavazási kérdést az NVB elé terjeszti, ha az a törvényi követelményeknek megfelel;

a kérdést határozattal elutasítja, ha a kezdeményezés nem felel meg a törvényi követelmények valamelyikének.

Ha az NVI elnöke elutasítja a kérdést, a határozatot a meghozatala napján rövid úton (ha rendelkezésre áll e-mail/fax elérhetőség) és postai úton is megküldi a szervező részére. Az NVI a határozatot a www.valasztas.hu oldalon is nyilvánosságra hozza.

A kérdés ismételt benyújtása

A Nemzeti Választási Iroda elnökének határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. A szervező azonban a kijavított kezdeményezést ismételten benyújthatja a határozat közlését követő 15 napon belül.

Ismételt benyújtás esetén az NVB napirendjére tűzi a népszavazási kérdés elbírálását, az ismételt benyújtást követő 60 napon belül (kivéve, ha nincs meg a kellő számú, legalább 20 érvényes támogató aláírás).

2. Érdemi vizsgálat (60 nap)

A népszavazási kérdés érdemi vizsgálatát az NVB végzi el a benyújtástól számított 60 napon belül, melynek keretében megvizsgálja, hogy a népszavazási kezdeményezés a jogszabályokban foglalt formai és tartalmi követelményeknek megfelel-e.

Mindezek alapján az NVB az alábbi döntéseket hozhatja:

hitelesíti a népszavazási kérdést, ha a törvényi követelményeknek – azaz az Alaptörvényben és a népszavazási törvényben foglaltaknak – megfelel;

érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja a kezdeményezést, ha az szeméremsértő vagy más módon megbotránkoztató kifejezést tartalmaz;

megtagadja a népszavazási kérdés hitelesítését, ha valamely törvényi követelménynek nem felel meg, mert pl.

a kérdés nem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik;

a kérdés az Alaptörvényben nevesített tiltott tárgykörbe ütközik;

a kérdés benyújtása nem felelt meg a népszavazási törvény követelményeinek;

a kérdés nem egyértelmű,

az azonos tárgyú kérdés a párhuzamossági moratórium alatt lett benyújtva.

Nem hitelesíthető az azonos tárgyú kérdés azt követően, hogy

az NVB jogerős határozattal megállapította, hogy egy már benyújtott és hitelesített, azonos tárgyú kérdés támogatására gyűjtött érvényes aláírások száma legalább kétszázezer, vagy

az Országgyűlés a népszavazást jogerősen elrendelte a köztársasági elnök, a Kormány, vagy egy olyan kezdeményezés alapján, ahol az érvényes aláírások száma meghaladta a százezret, de nem érte el a kétszázezret.

Az NVB határozata

a meghozatala napján rövid úton (e-mailben/faxon) és

postai úton is

megküldésre kerül a szervező részére. A bizottsági határozat a meghozatal napján a www.valasztas.hu oldalon kerül közzétételre. Amennyiben az NVB a kérdést hitelesítette, a Magyar Közlönyben is közzéteszi határozatát. Ha a hitelesítést megtagadta, döntéséről közleményt tesz közzé a Magyar Közlönyben.

3. Jogorvoslat

A népszavazási kérdés hitelesítésével kapcsolatos NVB határozat ellen a Kúriának címzett felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani úgy, hogy az a határozat www.valasztas.hu oldalon való közzétételét követő 15 napon belül megérkezzen a Nemzeti Választási Bizottsághoz

személyesen a 1054 Budapest, Alkotmány u. 3. címre;

postai úton a 1397 Budapest, Pf.:547. címre vagy

elektronikus úton az nvb@nvi.hu e-mail címre.

A felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A felülvizsgálati kérelem elektronikus úton való benyújtásakor az elektronikus dokumentumot a jogi képviselő minősített elektronikus aláírásával kell ellátni. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes, a jogorvoslati kérelem benyújtóját azonban tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

A felülvizsgálati kérelmet a Kúria 90 napon belül bírálja el, mely során az NVB határozatát

a) helybenhagyja vagy

b) megváltoztatja.

A Kúria a határozatát a meghozatala napján a www.kuria-birosag.hu oldalon teszi közzé. Ezen kívül a Kúria határozatát a Magyar Közlönyben is közzéteszi, kivéve, ha az NVB-nek a kérdés hitelesítésének megtagadásáról szóló határozatát hagyja helyben, mert akkor döntéséről közleményt tesz közzé a Magyar Közlönyben.

A Kúria döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

b) Felülvizsgálat a kezdeményezés érdemi vizsgálat nélküli visszautasítása esetén (30 nap)

Ha a Nemzeti Választási Bizottság a kezdeményezést érdemi vizsgálat nélkül visszautasította, mert az szeméremsértő vagy más módon megbotránkoztató kifejezést tartalmaz, a felülvizsgálati kérelemről a Kúria 30 napon belül dönt. A Kúria az NVB határozatát helybenhagyja vagy a Bizottságot új eljárásra utasítja.
V. Az aláírásgyűjtés

1. Az aláírásgyűjtő ív igénylése

2. Az aláírások gyűjtése

3. Az aláírásgyűjtés helyszíne

4. Az aláírás önkéntessége

5. Az aláírásgyűjtés szünetelése

6. Ha több, azonos tárgyú népszavazási kérdésben van folyamatban aláírásgyűjtés

7. Az aláírásgyűjtő ívek benyújtása

1. Az aláírásgyűjtő ív igénylése

Választópolgári kezdeményezést a kérdés jogerős hitelesítését követően az NVI által kiadott aláírásgyűjtő íven lehet aláírni. Az NVI az aláírásgyűjtő íveken feltünteti a népszavazásra javasolt kérdést és valamennyi ívet egyedi sorszámmal lát el. Ezáltal az ajánlóív egyedi és beazonosítható, nem másolható, nem hamisítható.

Az íveket a szervezőnek kell igényelnie, megjelölve, hogy pontosan hány darab ívre van szüksége az aláírásgyűjtéshez. Az ívek igénylésére azt követően van mód, hogy a hitelesítés jogorvoslat hiányában jogerőre emelkedett, vagy kúriai döntés esetén alkotmányjogi panaszt nem nyújtottak be, vagy az Alkotmánybíróságnak a panaszt visszautasító vagy elutasító döntése az Alkotmánybíróság Határozatai hivatalos lapban megjelent. Az NVI az igénylést követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül adja át az íveket.

A szervező az aláírásgyűjtés ideje alatt bármikor igényelhet további aláírásgyűjtő íveket.

Külön aláírásgyűjtő ív szolgál a személyi azonosítóval rendelkező választópolgárok és a személyi azonosítóval nem rendelkező választópolgárok számára. Ennek figyelmen kívül hagyása az aláírás érvénytelenségét eredményezi.

2. Az aláírások gyűjtése

Aláírást gyűjteni az ívek átvételétől számított 120 napig lehet.

a) Az aláírást adó választópolgár

Országos népszavazási kezdeményezést minden olyan nagykorú magyar állampolgár támogathat aláírásával, akit a bíróság a választójog gyakorlásából nem zárt ki és van magyarországi lakcíme vagy nincs magyarországi lakcíme, de kérelmére a központi névjegyzékbe felvették.

Az aláírásgyűjtő ívre rá kell vezetni a választópolgár

olvasható családi és utónevét,

személyi azonosítóját és

lakcímét

a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának (magyar hatóság által kiállított érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély) számát, valamint

a születési idejét.

Ezen túl az aláírásgyűjtő ívet a választópolgárnak saját kezűleg alá kell írnia.

Fontos, hogy a választópolgárok pontosan adják meg az adataikat, ugyanis az aláírások ellenőrzése során csak az az aláírás fogadható el érvényesnek, amelynél a feltüntetett adatok egyezőséget mutatnak a központi névjegyzék adataival. E szabály a népszavazás törvényességét hivatott biztosítani: az adatok egyezősége mutatja ugyanis, hogy a kezdeményezést valóban az arra jogosult írta-e alá.

A választópolgár a kezdeményezést csak egy aláírással támogathatja, az ezen felüli aláírásai érvénytelenek.

b) Az aláírásgyűjtő

Aláírást bárki gyűjthet, aki rendelkezik személyi azonosítóval vagy magyar hatóság által kiállított, személyazonosságát igazoló hatósági igazolvánnyal (személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély).

Az aláírásgyűjtő íven az aláírást gyűjtő személynek is fel kell tüntetnie

a nevét és

személyi azonosítóját vagy

személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának (magyar hatóság által kiállított érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély) számát, továbbá

aláírását.

Nagyon fontos, hogy az aláírást gyűjtő személy pontosan tüntesse fel az adatait az aláírásgyűjtő íven, ha ugyanis adatait hiányosan, vagy rosszul adja meg, az az íven szereplő valamennyi támogató aláírás érvénytelenségét eredményezi.

3. Az aláírásgyűjtés helyszíne

Aláírást a választópolgárok zaklatása nélkül bárhol lehet gyűjteni, az alább felsorolt kivételekkel.

Nem gyűjthető aláírás

az aláírást gyűjtő és az aláíró munkahelyén munkaidejében vagy munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,

a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben,

tömegközlekedési eszközön,

állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében,

egészségügyi szolgáltató helyiségében,

felsőoktatási és köznevelési intézményben,

a tulajdonos előzetes, írásbeli hozzájárulásának hiányában közforgalom számára nyitva álló magánterületen.

4. Az aláírás önkéntessége

Az aláírásért az aláíró választópolgár részére tilos pénzt vagy bármilyen más előnyt adni vagy ígérni. Az aláíró választópolgár pedig nem kérhet pénzt vagy más előnyt az aláírásért, illetve nem fogadhat el előnyt vagy annak ígéretét.

Az aláírásgyűjtés alkalmával nem tiltott az aláírásgyűjtést végző személyek szervező általi díjazása.

5. Az aláírásgyűjtés szünetelése

Szünetel az aláírásgyűjtés

az országgyűlési képviselők,

az Európai Parlament tagjai,

a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők

általános választásának napját megelőző 50. nap és a szavazást követő 30. nap között.

Ha a szervező az aláírásgyűjtést a választás napját megelőző 50. napig nem fejezi be, az összes igényelt aláírásgyűjtő ívet (az addig összegyűjtött aláírásokat tartalmazó és az aláírásokat nem tartalmazó aláírásgyűjtő íveket egyaránt) legkésőbb a szavazás napját megelőző 49. napon át kell adnia az NVI-nek. Ha ezt a kötelezettségét elmulasztja, az NVB hivatalból eljárva bírságot szab ki, ami minden be nem nyújtott aláírásgyűjtő ív után nyolcszáz forint. A határidő elmulasztásának jogkövetkezménye a bírság kiszabásán túl, hogy az ezeken az íveken lévő aláírások érvénytelenek lesznek.

A szavazás napját követő 31. napon az aláírásgyűjtés folytatódik és az NVI a szervező részére új aláírásgyűjtő íveket ad.

6. Ha több, azonos tárgyú népszavazási kérdésben van folyamatban aláírásgyűjtés

Nem adható ki a szervező részére további aláírásgyűjtő ív és a már kiadott íveket át kell adni az NVI-nek, ha

az NVB jogerős határozata megállapította, hogy egy azonos tárgyú másik kérdés támogatására gyűjtött érvényes aláírások száma legalább kétszázezer, vagy

az Országgyűlés - a köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer érvényes aláírással támogatott választópolgári kezdeményezés alapján - a népszavazást azonos tárgykörben jogerősen elrendelte.

7. Az aláírásgyűjtő ívek benyújtása

A kiadott aláírásgyűjtő íveket a szervező (vagy az általa meghatalmazott személy) az ívek átvételét követő 120 napon belül, egy alkalommal nyújthatja be az NVI-hez. Ekkor – de legkésőbb a 120. napon 16.00 óráig – az összes átvett aláírásgyűjtő ívet, azaz az

aláírásokat tartalmazó és

aláírásokat nem tartalmazó

aláírásgyűjtő íveket egyaránt át kell adnia a NVI-nek. Ha ezt elmulasztja a szervező, az NVB ívenként nyolcszáz forint bírságot szab ki. A határidő elmulasztásának kimentésére nincs lehetőség.

Nincs akadálya annak, hogy ha a szervező 120 napon belül benyújtja az összegyűjtött aláírásokat, ezt követően, de még a 120 napon belül benyújtsa a még le nem adott íveket is. Mivel a kiadott ívek csak egy alkalommal nyújthatók be az NVI-hez, az utóbb benyújtott íveken szereplő aláírások nem ellenőrizhetők, érvénytelenek, azonban így elkerülhető a bírság kiszabása.

Az aláírásgyűjtő ívek benyújtásakor nyilatkozni kell a benyújtott aláírások számáról vagy az aláírásgyűjtő ívek számáról.

Az átvett aláírásgyűjtő íveket abban az esetben is le kell adni, ha a szervező nem tudta összegyűjteni a szükséges számú aláírást, illetve ha mégsem kívánja a népszavazás elrendelését.
VI. Jogorvoslat az aláírások gyűjtésével és ellenőrzésével kapcsolatban

Ha választópolgár vagy párt (illetve az ügyben érintett más természetes vagy jogi személy) az aláírásgyűjtéssel, illetve ellenőrzéssel kapcsolatos jogsértést tapasztal, kifogást nyújthat be írásban - személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben eljuttatva - az NVB-hez a jogsértést követő 5 napon belül. Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, úgy a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon 16.00 órakor jár le. Az NVB elérhetőségi adatait itt találja.

A kifogásnak tartalmaznia kell

a jogszabálysértés megjelölését (jogszabály, paragrafus és bekezdés megjelölése),

a jogszabálysértés bizonyítékait (pl. nyilatkozat, irat, fénykép, tanúvallomás, tárgyi bizonyíték),

a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

A kifogást az NVB 5 napon belül bírálja el. Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, úgy a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon 16.00 órakor jár le.

Az NVB döntésével szemben a meghozatalától számított 5 napon belül a Kúriához lehet fordulni. A felülvizsgálati kérelmet levélben vagy elektronikus dokumentumként lehet benyújtani a Kúriához címezve az NVB-nél. Az elérhetőségi adatokat itt találja.

A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A felülvizsgálati kérelem elektronikus úton való benyújtása esetén az elektronikus dokumentumot a jogi képviselő minősített elektronikus aláírásával kell ellátni. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes, de a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

A Kúria a jogorvoslati kérelemről 5 napon belül dönt. Ha a határidő utolsó napja nem munkanapra esik, úgy a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon 16.00 órakor jár le. A Kúria döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
VII. Az Országgyűlés elnökének tájékoztatása az aláírás-ellenőrzés eredményéről

Ha az érvényes aláírások száma legalább a százezret elérte, az aláírások ellenőrzésének eredményéről - az azt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő munkanapon - az NVB elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
VIII. A népszavazás elrendelése

Az Országgyűlés elnöke az NVB elnökétől kapott tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon bejelenti a kezdeményezést. Ezt követően, 30 napon belül az alábbiak szerint dönthet az Országgyűlés:

Ha az érvényes aláírások száma eléri a 200 000-t (ún. kötelező népszavazás), az Országgyűlésnek el kell rendelnie a népszavazást.

Ha az érvényes aláírások száma 100 000 és 200 000 között van, vagy ha a népszavazást a Kormány vagy a köztársasági elnök kezdeményezte (ún. fakultatív népszavazás), az Országgyűlés hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy elrendeli-e a népszavazást vagy nem.

A népszavazás elrendeléséről szóló határozat a Magyar Közlönyben közzétételre kerül.
IX. Az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése

Ha az Országgyűlés

elrendelte az országos népszavazást vagy

a kötelező népszavazás elrendelését utasította el

az erre vonatkozó döntés közzétételét követő 15 napon belül bárki kezdeményezheti a határozat felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.

A kérelem alapjául kizárólag olyan körülmény szolgálhat, melyben lényeges változás következett be a kérdés hitelesítése és a népszavazás elrendelése között, és amelyet így az NVB, illetve a Kúria a kérdés hitelesítése során nem vehetett figyelembe. Tehát: pusztán a népszavazási kérdés tartalmát érintő, illetve a kérdés hitelesítésével összefüggő alkotmányossági aggályokra hivatkozni nem lehet.

Az Alkotmánybíróság 30 napon belül dönt, az eljárás során az Országgyűlés határozatának Alaptörvénnyel való összhangját és törvényességét vizsgálja. Érdemi vizsgálat esetén az Alkotmánybíróság az alábbiak szerint dönthet:

az Országgyűlés határozatát helybenhagyja vagy

az Országgyűlés határozatának megsemmisítése mellett az Országgyűlést új határozat meghozatalára hívja fel.
X. Országos népszavazás kitűzése

A népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki. A kitűzésre a népszavazást elrendelő országgyűlési határozat elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét, jogorvoslat esetén annak elbírálását követő 15 napon belül kerülhet sor. A népszavazást úgy kell kitűzni, hogy a magyarországi szavazás napja a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. A szavazást vasárnap kell megtartani.

Több országos népszavazás egyidejű megtartása

Ha más kérdésben már van kitűzött népszavazás, az újabb kérdésben történő népszavazás azzal egyidejűleg is megtartható, ha

a korábban kitűzött népszavazás időpontjáig legalább ötven nap van hátra, és

az a szavazás lebonyolításának törvényességét nem veszélyezteti.

A népszavazás időpontjának kitűzéséről szóló határozatot közzé kell tenni a Magyar Közlönyben.
XI. A népszavazás eredményessége

Az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár, azaz

− a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok és

− a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, a központi névjegyzékben regisztrált választópolgárok

több mint fele érvényesen szavaz.

Eredményes országos népszavazásról pedig akkor beszélhetünk, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség.
XII. A népszavazás kötőereje

A népszavazással hozott döntés 3 évig köti az Országgyűlést.

Ha a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia, e kötelezettségének hat hónapon belül eleget kell tennie.
XIII. Azonos tárgyú népszavazási kezdeményezések kérdésköre

1. Az azonos tárgyú kezdeményezések

2. Az azonos tárgyú kérdések esetében az ún. védettséget a törvény a következők szerint határozza meg

1. Az azonos tárgyú kezdeményezések

Két kérdés akkor minősül azonos tárgyúnak, ha „azok – akár részben – azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre”, azaz két érvényes és eredményes népszavazás esetén a jogalkotó ugyanazon jogviszonyt lenne köteles szabályozni, akár egyező, akár más tartalommal. Az azonosság tehát nem két kérdés szó szerinti megegyezését vagy teljes mértékű ellentétét jelenti: az azonosság a szabályozandó tárgykör tekintetében áll fenn.

A kiszámítható eljárás érdekében szükséges tisztázni, hogy több, azonos tárgyú népszavazási kezdeményezés benyújtása esetén melyik élvez elsőbbséget, azaz melyik kérdésben tartható országos népszavazás.

Az azonos tárgyú népszavazási kérdések benyújtására vonatkozó tilalom (ún. párhuzamossági moratórium) jelentős mértékben enyhült a népszavazási törvény 2016. május 21-i módosításával: választópolgári kezdeményezések esetén az aláírások összegyűjtéséig „futhat” párhuzamosan több, azonos tárgyú kérdés.

Arról, hogy a népszavazásra javasolt kérdés azonos tárgyú egy már elbírált országos népszavazási kezdeményezéssel, az NVB a kérdést hitelesítő határozatában dönt. Több, azonos tárgykörű kérdés hitelesítése esetén az NVI az elsőként benyújtott kérdés szervezőjét erről a jogerős határozat megküldésével, írásban tájékoztatja. Az azonos tárgyú kezdeményezésekről a választópolgárokat az NVI a választások hivatalos honlapján tájékoztatja.

2. Az azonos tárgyú kérdések esetében az ún. védettséget a törvény a következők szerint határozza meg:

a) Nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés azt követően, hogy az NVB jogerős határozata megállapítja, hogy egy másik kérdés esetében az érvényes aláírások száma legalább kétszázezer,

a népszavazás elrendelésének elutasításáról szóló országgyűlési határozat jogerőre emelkedéséig,

a népszavazás megtartásáig, ha a népszavazás eredménytelen volt, vagy

korábban, azonos tárgykörben tartott országos népszavazás kötőerejének lejártáig (a népszavazás alapján hozott törvény kihirdetésétől számított három évig).

b) Nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés azt követően, hogy az Országgyűlés egy másik kérdésben – melyet százezer választópolgár, a Kormány vagy a köztársasági elnök kezdeményezett – a népszavazást jogerősen elrendelte

a népszavazás megtartásáig, ha a népszavazás eredménytelen volt, vagy

korábban, azonos tárgykörben tartott országos népszavazás kötőerejének lejártáig (a népszavazás alapján hozott törvény kihirdetésétől számított három évig).

c) A választópolgári kezdeményezés benyújtását követően a köztársasági elnök és a Kormány nem nyújthat be azonos tárgyú kérdést,

az NVI elnökének elutasító döntését követő tizenhat napon belül, ha az ismételt benyújtásra nem kerül sor,

a kérdést elbíráló NVB döntéssel szembeni felülvizsgálati kérelem benyújtási határidejének lejártáig (a határozatnak a valasztas.hu oldalon való közzétételét követő 15. nap), ha a kérdés hitelesítését megtagadó döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet nem nyújtottak be,

a Kúriának az NVB hitelesítést megtagadó döntését helybenhagyó, vagy a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nap 0 óráig,

a Kúriának az NVB hitelesítő döntését megváltoztató határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét követő nap 0 óráig,

a népszavazási kezdeményezés visszavonásáig (melyre az aláírásgyűjtő ívek benyújtásáig van lehetőség),

az aláírásgyűjtő ívek benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltéig,

a népszavazás elrendelésének elutasításáról szóló országgyűlési határozat jogerőre emelkedéséig,

a népszavazás megtartásáig, ha a népszavazás eredménytelen volt, vagy

korábban, azonos tárgykörben tartott országos népszavazás kötőerejének lejártáig (a népszavazás alapján hozott törvény kihirdetésétől számított három évig).

d) Ha több azonos tárgyú kérdésben folyt az aláírásgyűjtés, először a legkorábban benyújtott aláírásgyűjtő íveken szereplő aláírások ellenőrzését végzi el az NVI.

d1) Ha az elsőként benyújtott kezdeményezés támogatására gyűjtött érvényes aláírások száma a kétszázezret nem érte el, de több mint százezer

Ha több azonos tárgyú kérdésben gyűjtenek aláírást, és az időben elsőként benyújtott aláírásgyűjtő íveken (ún.: elsődleges benyújtás) lévő érvényes aláírások száma több mint százezer, de a kétszázezret nem éri el, és jogerőre emelkedett az aláírás-ellenőrzés eredményét megállapító határozat, az elsődleges benyújtást követő 85. napig (ún.: felfüggesztő benyújtási határidő) a többi szervezőnek az összes kiadott aláírásgyűjtő ívet át kell adnia (ún.: másodlagos benyújtás) az NVI-nek. Ennek elmulasztása bírság kiszabását (nyolcszáz forint/ív) vonja maga után. A késedelem kimentésére ebben az esetben sincs lehetőség.

A másodlagos benyújtás során a szervezőnek (aki másodikként, harmadikként, stb. adja át az íveket) nyilatkoznia kell arról, hogy

     kéri az aláírásgyűjtés felfüggesztését,

     kéri a benyújtott aláírások ellenőrzését, vagy

     népszavazási kezdeményezését visszavonja.

Ha a szervező nem nyilatkozik, a népszavazási kezdeményezést visszavontnak kell tekinteni.

Az NVB elnöke a felfüggesztő benyújtási határidőig benyújtott és ellenőrizni kért aláírások ellenőrzése eredményének jogerőssé válását követő munkanapon tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. Ez a tájékoztatás tartalmazza a felfüggesztő benyújtási határidőig benyújtott és ellenőrzött valamennyi azonos tárgyú kérdést támogató aláírások ellenőrzésének jogerős eredményét és a benyújtási sorrendet is.

Az Országgyűlés a kezdeményezésekről az ívek benyújtásának sorrendjében dönt. Azonos tárgyú kérdésben az Országgyűlés csak egy népszavazást rendelhet el.

A felfüggesztő benyújtási határidőt követő naptól az Országgyűlésnek a fakultatív népszavazást el nem rendelő döntéséig az NVI nem ad ki újabb aláírásgyűjtő ívet.

Ha a másodlagos benyújtás alkalmával a szervező az aláírásgyűjtés felfüggesztését kérte, az Országgyűlésnek a fakultatív népszavazást el nem rendelő döntésének napján a felfüggesztés megszűnik, és öt napon belül az NVI átadja a szervező részére az általa igényelt mennyiségű aláírásgyűjtő ívet. A másodlagos benyújtás napjától az aláírásgyűjtő ívek átadásáig a gyűjtésre nyitva álló 120 napos határidő szünetel. Ha azonban az Országgyűlés az elsőként benyújtott, legalább százezer érvényes aláírással támogatott kérdésben a népszavazást jogerősen elrendelte, a felfüggesztett népszavazási kezdeményezés megszűnik.

d2) Ha az elsőként benyújtott kezdeményezés támogatásra gyűjtött érvényes aláírások száma legalább kétszázezer

Ha több azonos tárgyú kérdésben gyűjtenek aláírást, és az NVB jogerős határozata megállapítja, az időben elsőként benyújtott kérdés támogatására gyűjtött érvényes aláírások száma legalább kétszázezer, a többi azonos tárgyú népszavazási kezdeményezések esetében az NVB határozatának jogerőssé válását követő naptól szünetel az aláírásgyűjtő ívek kiadása, valamint az aláírásgyűjtésre vonatkozó 120 napos határidő.

A Bizottságnak a kétszázezer érvényes aláírás meglétét megállapító döntése jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az azonos tárgyban aláírást gyűjtő szervezőnek valamennyi aláírásgyűjtő ívet át kell adnia az NVI-nek. Az átadáskor a szervező nyilatkozhat arról, hogy a népszavazási kezdeményezését visszavonja.

Az ívek átadására vonatkozó kötelezettség elmulasztása esetén az NVB hivatalból eljárva aláírásgyűjtő ívenként nyolcszáz forint összegű bírságot szab ki. A késedelem kimentésére nincs lehetőség.

Ha az Országgyűlés az országos népszavazást jogerősen elrendeli, a folyamatban lévő, szüneteléssel érintett népszavazási kezdeményezések megszűnnek.

Ha viszont jogorvoslat miatt a népszavazást elrendelő országgyűlési döntés nem emelkedik jogerőre, az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét követő napon a szünetelés megszűnik. Az NVI öt napon belül átadja a szervező részére az általa igényelt mennyiségű aláírásgyűjtő ívet és folytatódhat tovább az aláírásgyűjtés.

Abban az esetben, ha az NVB jogerős határozattal megállapítja, hogy az érvényes aláírások száma legalább kétszázezer, vagy az Országgyűlés a köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer érvényes aláírással támogatott választópolgári kezdeményezés alapján a népszavazást jogerősen elrendelte, további azonos tárgyú népszavazási kezdeményezések támogatására gyűjtött és benyújtott aláírások ellenőrzését az NVI már nem végzi el.

Ha viszont annak ellenére, hogy az NVB jogerős határozatával megállapította, hogy az érvényes aláírások száma a kettőszázezret elérte, de jogorvoslat miatt az Országgyűlésnek a népszavazást elrendelő döntése nem emelkedik jogerőre, az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét követően az NVI elvégzi a többi azonos tárgyú népszavazási kezdeményezés támogatására gyűjtött aláírások tételes ellenőrzését.
XIV. A bírság szabályai

Az aláírásgyűjtő ív után kiszabott bírság szabályai

A határidőben át nem adott aláírásgyűjtő ívek után a Nemzeti Választási Bizottság hivatalból bírságot szab ki, amelynek összege ívenként nyolcszáz forint.

Az aláírásgyűjtő ív után kiszabható bírság összege összesen nem haladhatja meg:

- választópolgár esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötszörösét,

-  szervezet esetében a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tízszeresét.

Amennyiben a Nemzeti Választási Bizottság által jogerősen kiszabott bírság összege meghaladja az ötszázezer forintot, a bírság kötelezettje az eljárás bármely szakaszában kezdeményezheti a tartozást kezelő szervnél a bírság összegének legfeljebb két év időtartam alatti, havi egyenlő részletben történő megfizetését.

Az aláírásgyűjtő ívek miatt jogerősen kiszabott bírság legkésőbb a kiszabását követő ötödik év elteltével elévül, és behajthatatlan követelésnek minősül.

Az aláírásokat nem tartalmazó (üres) aláírásgyűjtő íveket a szervező a

-  az aláírásgyűjtés választás miatti szünetelése esetén a szavazás napját megelőző 39. napot,

- az aláírásgyűjtő íveknek a Nemzeti Választási Irodától történő átvételét követő 120. napot,

-   azonos tárgyú népszavazási kezdeményezések esetén, ha

az Országgyűlés a népszavazást jogerősen elrendelte, az azzal azonos tárgyú népszavazási kezdeményezésben kiadott aláírásgyűjtő íveket az elrendelő döntést követő 15. napot,

az aláírások ellenőrzésének eredményét megállapító jogerős határozat alapján az elsőként benyújtott aláírásgyűjtő íveken szereplő érvényes aláírások száma nem éri el a kétszázezret, de a százezret meghaladja, az azonos tárgyú kezdeményezésben kiadott aláírásgyűjtő íveket az elsődleges benyújtást követő 85. napot,

az elsőként benyújtott kezdeményezésben gyűjtött aláírások száma a Nemzeti Választási Bizottság jogerős határozata alapján a kétszázezret meghaladta, az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezésben kiadott aláírásgyűjtő íveket a jogerős határozat meghozatalát követő 15. napot

követő 15 napon belül is átadhatja a Nemzeti Választási Iroda részére. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén a Nemzeti Választási Bizottság a bírságot a megjelölt határidő leteltét követő 30 napon belül szabja ki.